Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete és munkássága Középiskolai tanulmányait a Kunszentmiklósi és Budapesti Református Főgimnáziumban végezte, már gimnazistaként elkezdett törökül tanulni. 1880-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol Vámbéry Ármin tanítványa lett. A török mellett finnugor tárgyú előadásokat is hallgatott, valamint elmélyedt az arab, a perzsa és az európai nyelvek tanulmányozásában. 1884-ben egyetemi tanulmányait négyhónapos isztambuli tanulmányúttal koronázta meg. Itt ismerkedett meg Szilágyi Dániel antikváriussal, aki keleti nyelvű kéziratok gyűjtésével és kereskedésével foglalkozott. Az ő segítségével szerzett be több olyan kéziratot, melyek későbbi kutatásainak anyagát képezték. 1884−1887 között a Kereskedelmi Akadémián tanított törököt, majd néhány hónapon keresztül Nagykőrösön tanárkodott. 1888 januárjától haláláig a Halasi Református Gimnáziumban magyart és latint tanított. Halasra az irodalomtörténész és orientalista Szilády Áron hívta meg, aki felfigyelt Thúry korai publikációira. A gimnáziumban a tanítás mellett jutott ideje a kutatásra is. Az Isztambulból magával hozott kéziratok, illetve Szilágyi Dánielnek a halála után, a mintegy 9000 darabot számláló, Halasra került könyvtára szolgáltatták az alapot tudományos tevékenységéhez. Halála előtt hat évvel, tekintettel elhatalmasodó betegségre, felmentették oktatási kötelezettségei alól, és a könyvtár rendezésével bízták meg, így minden erejét a tudományos munkának szentelhette. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta. 1906-ban mestere, Vámbéry Ármin utódjaként meghívták a Budapesti Tudományegyetem Keleti Nyelvészeti Tanszékére. Az állást azonban már nem foglalhatta el, mert röviddel kinevezése után, május 22-én a szabadkai kórházban belehalt gyomorbetegségébe. Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található.
Tudományos érdeklődése különböző területekre terjedt ki: a magyar nyelv eredetére (1880-as évek); a 10. század előtti magyar történelemre (19. század vége); az oszmán-török történelemre, különös tekintettel a hódoltság korára (1890-es évek), és általánosságban a turkológiára (filológia, nyelvészet, irodalom). Az első két témakörben Thúry nem volt túlságosan sikeres. Mesterének, Vámbéry Árminnak a hatására teljes mértékben meg volt győződve arról, hogy a magyar nyelv török eredetű. A magyar-török nyelvrokonságot az 1860-70-es években Budenz József és mások már cáfolták, de ő továbbra is Vámbérynak adott igazat, és egy Magyar-Török Összehasonlító Szótár elkészítésével próbálta ezt bizonyítani. Munkája azóta is befejezetlenül és kiadatlanul nyugszik az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. A korai magyar történelemről szóló cikkei (A magyarok eredete, őshazája és vándorlása, 1896 és A székelyek eredete, 1898) mára teljesen elavultnak tekinthetők, de bizonyos megjegyzései és feltevései figyelmet érdemelnek.
Thúry turkológiai tevékenysége főleg a keleti török és csagatáj irodalomra irányult. A turkológia ezen ága az 1870-es évek, Abel Pavet de Courteille Dictionnaire turk-orientaljának kiadása óta volt felívelőben – Vámbéry Ármin uttörő munkákat hagyott maga után a témában, és Thúry az ő nyomában járva nagy energiákat fektetett a közép-ázsiai török nyelvbe. Bizonyos hiányosságok és tévedések ellenére – melyek főleg annak tudhatóak be, hogy a korban még számos csagatáj nyelvű munkát nem fedeztek fel –, Thúry összefoglaló könyvecskéje a közép-ázsiai török nyelvű irodalomról (1904) elképesztően informatív és tucatnyi új adatot és friss megfigyelést tartalmaz. Thúrynak ez a műve az egyik első úttörő munka a közép-ázsiai török nyelvű írásbeliségről, amelyben a mai napig érvényes értékeket találhatunk. Egy másik munkájában a Bahǰat al-luġat című csagatáj szótárat mutatja be, egy egyedi kéziratot, amelyet ő maga fedezett fel Isztambulban (1903). Ez a jelentős méretű csagatáj-perzsa szótár nagyon gazdag anyagot nyújt, számos ponton részletesebb, mint a Sanglakh. Thúrynak nem volt ideje publikálnia ezt a kéziratot, így a török lexikográfia ezen értékes műve továbbra is az Akadémiai Könyvtárban várja, hogy kiadásra kerüljön.
Thúry József Vámbéry Ármin egyik legjobb tanítványa volt, módszereiben és alaposságában sokszor felül is múlta mesterét. A korai turkológia jelentős alakja volt, ám sajnálatosan rövid élete és amiatt, hogy főleg magyarul publikált, igazi nemzetközi hírnévre nem tett szert.
Emlékezete Nevét Kiskunhalason alapítvány, utcanév, gimnáziumi könyvtár, kopjafa is őrzi. Makádon iskolát és utcát is elneveztek róla.
Főbb művei, fordításai A kasztamuni-i török nyelvjárás. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XII. kötet 7. szám). Budapest, 1885. Az 1663/64-iki hadjárat történetéhez. Rasid efendi török historikus müveiből. Hadtörténelmi Közlemények 1890 3−4. 361−382, 499−527. Török történetírók. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel ellátta Thury József. (Török-magyarkori történelmi emlékek. Írók.) I. kötet 1893; II. kötet 1896.I. II. A magyarok eredete, őshazája és vándorlása. Budapest, 1896. A "Behdset-ül-Lugat" czímű csagatáj szótár Budapest, 1903. Török nyelvemlékek a XIV. század végéig Székfoglaló értekezés. Budapest, 1903 A közép-ázsiai török irodalom. Budapest, 1904. (Törökül: On dördüncü asır sonlarına kadar Türk dili yadigarları. Ford. Ragip Hulusi. Milli Tetebbular Mecmuası 1331/1903. II. kötet. 4. szám. 82−133). Az „Abuska Lugatı” czimü csagataj szótár. Keleti Szemle 5 (1904) 1−25. A közép-ázsiai török nyelv ismertetései, Budapest, 1906. (Törökül: Orta Asya Türkçesi üzerine tetkikler. Ford. Ragip Hulusi. Milli Tetebbular Mecmuası 1331/1913. II. kötet. 4. szám. 207−233). Szelaniki Musztafa leírása Szigetvár ostromáról. (reprint: 1979) (fordítás) Török hadak Magyarországon, 1526-1566 : Kortárs török történetírók naplórészletei. (reprint: 1985) (fordítás)
Források Németh Gyula: Thúry József l. tag emlékezete. Budapest, 1934. Vásáry István: Thury József (1861–1906). In: Halasi Téka 6 (Kiskunhalas, 1987), 11–20; 21–34. Vér Márton: A Thúry-kutatás aktuális kérdései. Keletkutatás 2011. tavasz, 119–124. Ivanics Mária–Vásáry István: Thury, József. In: Macar Türkologlar. Küçük Biyografik Ansiklopedi. Yayımlayan: Gábor Fodor. Ankara: TÜRKSOY, 2022, 234–235. István Vásáry: Thúry, József. In: Encyclopedia of Turkic Languages and Linguistics Online. General editor: Lars Johanson. First published online: 2023. Magyar életrajzi lexikon
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Szabadkaiak Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek