A körtemuzsika – az okarina egy fajtája – agyagból égetett vagy körtefából készített, tojásdad alakú, 4-6 lyukú fúvós hangszer, amelyet körtemuzsikának, cserépsípnakMagyar néprajzi lexikon cserépsíp – Arcanum.hu vagy kakasnak, bikának is neveznek, aszerint, hogy mit ábrázol.
Régebben fazekasok árusították vásárokon, búcsúkon. Keleti eredetű, ősi magyar hangszer, aminek legkorábbi magyarországi lelete egy 9–10. századi körte alakú, emberfejet formázó cserépsíp, amely a tatai Cseke-tó környékéről került elő.
A magyar körtemuzsikán általában 2-4, néha 6 hangnyílás található. Mivel a cserép nem rothad el, ezért fönnmaradhatott, ellentétben a többi, szerves alapanyagú hangszerünkkel.
A körtemuzsika a fuvolafélék családjába tartozik. A cseréphangszerek legegyszerűbb formái C alaphangú hangszerek, egy vagy hangterjedelemmel. Az agyagból megformázott cseréphangszer sípszerkezete megegyezik a közönséges furulyáéval.
A régi magyar hagyomány szerint, ha hosszan fújják, akkor meggyógyul tőle a beteg. A magyar táltosok körtemuzsikával „varázsolták” egészségesekké a betegeket.
A világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő okarina napjainkra már a koncerthangszerek színvonalára fejlődött.
Irodalom Móra Ferenc: [ A körtemuzsika – Elbeszélések, mesék] Móra Ferenc: [ Kincskereső kisködmön]
Jegyzetek
További információk Kiszely István: Ősi magyar népi hangszerek eredete és párhuzamai Ismét szól a körtemuzsika meg az okarina Körtemuzsika – YouTube-videó Agócs és az okarina (blog) Okarina: a → cserépsípok családjába tartozó ajaksíp – Magyar Néprajzi Lexikon, Arcanum.hu
Kategória:Ajaksípos hangszerek Kategória:Magyar zene Kategória:Magyar népművészet Kategória:Kerámiaipar