Horváth Tivadar (Budapest, 1920. március 19. – Leányfalu, 2003. április 30.) Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező.

Egyes időszakokban az ország egyik legnépszerűbb művésze volt, sikeres színész, rendező, énekes egy személyben. Igényességéről még ma is legendákat mesélnek.

Élete, munkássága bélyegkép|263px|A „Matyóbaba” vendéglő, illetve a művész lakóháza állt ennek az épületnek a helyén a XII. kerületi Matyó utcában

1941-benÉvfolyamtársai voltak: Bán Ibolya, Bodor Tibor, Győzó László, Kürthy Zsuzsanna, Lányi Ágnes, Márton Sándor, Petrényi Edit, Rédei Katalin, Sipos Ilona, Szakács Miklós, Szép Ilonka, Tordai Gábor, Turgonyi Pál, Vágó Éva, Váradi Györgyi. végzett a Színiakadémián, mellette sikeresen abszolválta a hegedű szakot a Zeneakadémián és a filozófia-művészettörténet szemesztereit a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Háborús katonai szolgálatát Budapesten töltötte. Sokan nem tudják, hogy Somogyvári Rudolf színésztársával együtt több tucat embert mentett meg a biztos haláltól. Így emlékszik erre az egykori szemtanú:

A pályát a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte 1941-ben, majd játszott a pécsi állami társulatban is 1942 és 1945 között. A háború után Budapesten tagja volt a Szabad, a Víg-, a Belvárosi és a Magyar Színháznak. 1950–51-ben az Úttörő Színház művésze, majd 1959-ig a Vidám Színpad rendezője volt. Az Operettszínháznak 1957-től két éven át a főrendezője volt. 1960-ban csatlakozott a zenés műfaj megújítására hivatott, Izabella téri Petőfi Színházhoz. Ennek megszűnése után, 1964-ben ismét a Vidám Színpad társulatához csatlakozott. Itt rendezett és játszott is.

Horváth Tivadar nagy műveltségű, igényes művész volt. Ebből konfliktusai is fakadtak, operettszínházi ténykedése alatt például a karmesterekkel és zenészekkel, akik nehezen viselték, amikor a „csak” rendező előjátszotta az állítólag eljátszhatatlan szólamot.

Kísérletező, az újra fogékony, a középszert elutasító, maximalista művész volt. Így történhetett, hogy a rádióban és az éppen induló televízióban is úttörő szerepet vállalt, illetve kapott. Mindent megtett a revük elfogadtatásáért, felvirágoztatásáért. Az ötvenes években induló jégrevük indulásánál is bábáskodott.

Többek között a Párizsban szép a nyár, a Planta-dal,Egy szerelem három éjszakája a Négy kicsi egér és az Andaxin kora című produkciói váltak ismertté.

Több évtizedig a XII. kerületi Matyó utcában élt feleségével, aki a „Matyóbaba” névre keresztelt vendéglőt vezette, melynek törzsközönsége és betérő vendégei egyaránt számos alkalommal élvezhették a művész társaságát.

Színházi munkáiból A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 99 (színész); 62 (rendező).2010. szeptember 20-i lekérdezés

Színházi előadásai

Pirandello: IV. Henrik (címszerep) Madách Imre: Az ember tragédiája (Lucifer) Brecht–Weill: Koldusopera (Leprás Mátyás)Az induló Petőfi Színház nyitó darabja volt ez a produkció. A Szinetár Miklós által rendezett legendás előadás további főszereplői: Agárdy Gábor, Feleki Kamill, Sennyei Vera, Domján Edit, Harkányi Endre, voltak. A bemutató időpontja: 1960. október 7. Ránki György–Hubay Miklós–Vas István: Egy szerelem három éjszakája (Viktor) Heltai Jenő: Naftalin (Laboda) Scribe: Vihar egy pohár vízben (Bolingbroke márki) Poiret: Őrült nők ketrece

Színházi rendezései

Lajtai Lajos: Három tavasz Fényes Szabolcs: Maya Ábrahám Pál: Bál a Savoyban Eisemann Mihály–Baróti Géza–Dalos László: Bástyasétány 77 Millöcker: Koldusdiák Breffort–Monnot: Irma, te édes Láng György: Két férfi az ágy alatt

Játékfilmek

Játékfilmek A cigány (1941) Magdolna (1941) – fodrász Ludas Matyi (Nádasdy Kálmán, Ranódy László, 1949) Gyarmat a föld alatt (1951) Déryné (1951) – Balogh István Állami Áruház (Gertler Viktor, 1952) – Klimkó A város alatt (1953) – Zederspitz Föltámadott a tenger (1953) – pincér Csapj az asztalra (rövidfilm, 1953) A bűvös szék (rövidfilm, 1954) – titkár Rokonok (1954) Az élet hídja (1955) – Kicskó A csodacsatár (1956) – Filippo Dollárpapa (1956) – a főispán fia Micsoda éjszaka! (Révész György, 1958) – Vili Fekete szem éjszakája (1958) – Georgina férjének barátja Délibáb minden mennyiségben (1961) A tizedes meg a többiek (1965) – Gutnacht német tiszt És akkor a pasas… (1966) – német filmrendező Nem várok holnapig (1967) A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak (1970) Kapaszkodj a fellegekbe! I–II. (1971) – Herceg Kojak Budapesten (1980) Andaxin kora (1989) Vörös vurstli (1992) – uzsorás

Tévéfilmek, televízió sorozatok 1957-ben Várkonyi Zoltánnal karöltve ő rendezte az első, televíziós szilveszteri kabarét Egy, kettő, három (1959) – Norrison Májusi körhinta (1962) És ön mit tud? (1962) Színészek a porondon (1963) Slágermúzeum (1963) Tóbiás és a többiek (1965) – George Graf Kozsibrovszky macht ein Geschäft (1966) II. Fülöp (1967) – Fazék, főigazgató Zágon-est (1967) Marokkói mátkapár (1968) – Mercus Az ember tragédiája (1969) Halálnak halála (Szinetár Miklós, 1969) Viccelni veszélyes (1970) A vörös macska (1970) – Maxim Különös vadászat (Kígyós Sándor, 1972) Aranyborjú (1974) Trisztán (Szinetár Miklós, 1975) Hungária Kávéház (1977) – grafológus Az Elnökasszony (1977) A TV a zene otthona (1978) – Sir Edwin J. Perkins Zenés TV Színház Maya (1979) – rendező A koldusdiák (1979) – Ollendorf Telepódium A végzet asszonya (1983) – apa Két férfi az ágy alatt (1983) – rendező, színész Telepohár (1983) Kikkel vagyunk körülvéve? (1984) Spanyolul tudni kell (1984) – Juan Serrano Televáró (1985) Házasságszédelgő (1986) – bíró A varázsló álma (Molnár György, 1986) Rendhagyó feltámadás (1990) A Pesti Kabaré (rendező) Foxi Maxi kalandjai (szinkron: róka)

Rádió A negyvenes évek végén, két évig a Rádiószínház társulatának tagja volt. Később rendezői megbízásokat is kapott. Erről az időszakról írt visszaemlékezést műsorainak egyik szerkesztője, Takács Tibor, a HegyvidékXII. kerületi, kéthetenként megjelenő lap. című lapban., 2004. február 4-ei szám. 1961-ben ő rendezte a szilveszteri kabarét. Ebben a műsorban indult el Róna Tibor, az egyik legtermékenyebb magyar humorista.

Horváth Tivadar sokoldalúságát az intézmény maximálisan kiaknázta. A rádiójátékok, kabarék állandó szereplője volt; számos sanzonfelvételét is őrzi az archívum. Országos népszerűséget biztosított számára A Szabó család című folytatásos rádiójátékban Péteri úr, az intrikus szomszéd évtizedekig játszott szerepe.

Kabaré, sanzon, sláger

Kiváló sanzonénekes volt: a legnagyobbakkal – Medgyaszay Vilma, Sennyei Vera, Zsolnai Hédi, Ráday Imre – említik együtt a nevét. A legnagyobb sikerét viszont egy sanzonparódiával érte el. Ő vitte sikerre minden idők egyik legnagyobb magyar slágerét Párizsban szép a nyár címmel.

Soós András Négy kicsi egér című monológját a kabaré klasszikus, utánozhatatlan számai közé emelte. Hasonlóan frenetikus sikerre vitte Radványi Ervin Andaxin kora című írását. Magánszámai a rádióban és a Vidám Színpadon is népszerűek voltak, annak ellenére, hogy az intellektuális humor művelőjeként tisztelték.

Méltatás bélyegkép|200px|Horváth Tivadar sírja Budapesten. Farkasréti temető 25-10-71.

Kitüntetései Jászai Mari-díj (1956) Érdemes művész (1980) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)

Jegyzetek

További információk Kép és hang Párizsban szép a nyár Négy kicsi egér

Források

GONDOLA.hu: Nekrológ A PORT.HU-n A Filmtörténetben SZINHAZ.hu: Topic képekkel [ A magyar Rádió története 1956-tól] Nekrológja a Hegyvidék című lap 2003. május 21-ei számában Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466

Kategória:1920-ban született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar énekesek Kategória:Magyar humoristák Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek