Barcsay-Amant Zoltán (Kolozsvár, 1902. szeptember 14. – Bécs, 1988. március 19.) katonatiszt, műgyűjtő, muzeológus, múzeumigazgató Egerben.
Életpályája 1920-ban érettségizett a budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolában. 1920–1924 között a Ludovika Akadémia hallgatója volt, majd hadnagyi fokozatot kapott (1924). 1924–1935 között csapatszolgálatot teljesített. 1929–1933 között a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-művészettörténet szakán tanult.
1933–1936 között az Országos Hadimúzeum osztályvezetője volt. 1934-ben védte meg bölcsészdoktori értekezését Budapesten, A francia forradalmi háborúk hadifoglyai Magyarországon… címmel.Heraldikai lexikon 1935-ben főhadnagyként szerelt le.A második világháborúban huszárszázadosként reaktiválták. 1936-ban nyugdíjba vonult. 1936–1946 között az Egri Vármúzeum vezetője volt. 1937-ben régészetből, művészettörténetből és történelemből doktori oklevelet szerzett. 1937-ben Egerbe költözött. A Heves Vármegye és Eger város Múzeumának igazgatói posztjáról lemondó Pataki Vidor 1938-ban utódául őt javasolta, de ezt a polgármester nem fogadta el.
1946-tól folyamatosan árulta gyűjteményét. 1946. végén illetve 1947. elején elhagyta Eger városát; külföldre utazott, és leginkább genealógiával foglalkozott. 1946–1947 között a Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltségének munkatársa volt.
1951-ben megmaradt gyűjteménye a Heves-Egri Múzeum tulajdonába kerültek. 1953–1983 között az Adeliges Jahrbuch szerkesztője volt.
Munkássága Az egri vár Várásatási Bizottságában Pálosi Ervin és Pataki Vidor – a polgármesteri hivatal hozzájárulása nélkül – megbízta az Egri Vármúzeum vezetésével. Saját gyűjteményének része volt kb. 500 darab olyan kötet, amelyeket az egri püspöki nyomda működésének első évszázadában nyomtattak, továbbá káptalani oklevelek, mintegy 150 darab eredeti festmény és metszet Egerről, egri céhes zászlók, céhládák, pecsétnyomók, stb. A gyűjtemény 814 darabjából 1937. október 24-én a vár kazamatáiban nyitotta meg kiállítását. Magánmúzeuma 1939-től az ún. Gallasy-féle házban, 1942-től a Dobó István utcában volt látható. Könyveiből mintegy 180 kötetet és 60 brossúrát Eger vett meg, amelyeket 1950-ben a vármegyével szépirodalomra cserélt el.
Művei A magyar lovassport története I-III. (Erdélyi Gyulával; Budapest, 1932) Ismeretlen okmányok a Rákóczi-felkelés idejéből, 1933 A Rákóczi és kuruc emlékkiállítás Cegléden (összeállította; Cegléd, 1935) A ceglédi vitézek hadtörténeti kiállítása (Cegléd, 1935) A francia forradalmi háborúk hadifoglyai Magyarországon, idetelepülésük első esztendejében, 1793 (A m. kir. Hadimúzeum kiadványai. III.) Budapest, 1937 A Komini éremlelet a Kr. u. III. századból – The Hoard of Komin . Ser. II. 5. Budapest, 1937 Eger vár és város régi ábrázolásai (1567–1900). I-II. Eger, 1938 Der ungarische Genealoge Zoltán von Daróczy. Der Adler, Bécs, 1975
A kötetek címe azért tűnik megtévesztőnek, mert a gyűjtések évszámai szerint a folyamatosságot kívánták biztosítani. 1985-re a sorozat utolérte önmagát.
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Névpont.hu Ludovikás Levente - 1929, Adeliges Jahrbuch - 1985
További információk Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV. (Agria, XXV-XXVI., 1989- 1990, 702-704.) Szecskó Károly: Barcsay Amant Zoltán Egerben (Az Egri Vár Híradója 24. Eger, 1992, 65-83.) Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig (Eger, 1993. 17.)
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.
Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar genealógusok Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar történészek Kategória:Bécsiek Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában