A bosnyák-horvátok vagy katolikus bosnyákok, baranyai bosnyákok () Baranya vármegyében élő délszláv közösség. A boszniai muzulmán bosnyákokkal szemben a baranyai bosnyákok kivétel nélkül katolikus vallásúak, és tágabb értelemben horvátnak tartják magukat. 1995-től minden évben megrendezik Kökényben a Bosnyák találkozót.

Bosnyák lakta települések Legnagyobb számban Pécsen a Havihegy nyugati lejtőjén (Puturluk) a Tettye környékén éltek, amit ők Tekijának neveznek. Mára szinte teljesen asszimilálódtak, vagy elköltöztek. Pécsett a 21. században a város különböző pontján találhatunk bosnyák lakosokat.

Bosnyákok által lakott települések voltak még: Almamellék (Mamelik), Áta (Ata), Horváthertelend (Ertelen, Retlenda, Hertalan), Ibafa (Ibaba), Kökény (Kukinj), Mozsgó (Možgaj), Németi (Njemet), (1977-ben egyesült Szalántával) Pécsudvard (Udvar), Pogány (Pogan), Szalánta (Salanta), Szentlászló (Laslov), Szemely (Semelj), Szőke (Suka), Szőkéd (Sukit) Szulimán (Suliman).Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici Pečuha, 13. o.Živko Mandić: Toponimija bošnjačkih Hrvata u Madžarskoj

Mára 5 jelentősebb település maradt: Kökény, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Szemely.

Történetük A katolikus bosnyákok már a török hódoltság alatt megjelentek a mai Baranyában. A nyelvtudomány igazolta, hogy észak-boszniai (Tešanj és környéke) eredetű tájszólást beszélnek: a što nyelvjárás e-ző és ije-ző változatát. A törökellenes felszabadító harcok során (főleg 1686-87-ben) ugyan jórészt elmenekültek, de sokan visszatértek. Új betelepítések is folytak főleg Szlavóniából és Ogulin környékéről. A katolikus horvát népesség letelepítését a pécsi püspökség birtokain nagy igyekezettel szorgalmazta Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök (1686-1703), hogy erősítse a katolikusok arányát a püspökség nem katolikus népességével szemben.

A Rákóczi-szabadságharc idején több példa is volt az együttműködésre, kurucok és bosnyákok között. Baranya vármegye bosnyák és sokác községei azonban csak átmenetileg néptelenedtek el. A bosnyákok többsége visszatért, az 1688-1700 között a pécsi anyakönyvekben felbukkanó 300 horvát családnévből 1720 után 184 újra szerepel. A letelepült bosnyákság elsősorban állattenyésztéssel, valamint szőlőtermesztéssel, bortermeléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozott, de a pécsi bosnyákság hamar elvárosiasodott. A falusi bosnyákok híresek voltak jó minőségű káposztáikről, ezért káposztásoknak (bosnyákul: kupusari) nevezték őket.

Az első világháború utáni szerb megszállás idején köztük is erőteljes propagandatevékenység folyt, hogy rávegyék a bosnyákokat az Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozásra, de nem sok sikerrel. A Szalántán készült jegyzékből kiderül, hogy több bosnyákot katolikus szerbnek írtak be, hogy ezzel is erősítsék a délszláv államhoz való csatlakozást. Azonban katolikus szerbek nincsenek. Sőt - a baranyai szerbekkel ellentétben - 1921 után a bosnyákok Magyarországon maradtak. A két világháború között erőteljes asszimilációs nyomás nehezedett rájuk, ami azóta is tart.

A rendszerváltás után a baranyai bosnyák falvak lakói horvát kisebbségi önkormányzatokat hoztak létre. A kisebbségi önkormányzatok anyagi támogatást biztosítanak a horvát kultúra ápolására.

Lakosság A lakosságról egyáltalán nincsenek adatok. A népszámlálásokkor nem említik külön a baranyai bosnyákokat, hanem horvát nemzetiségűnek írják őket. Emiatt csak következtetni lehet a lakosság nagyságát illetően. 2001-ben a jelentősebbnek mondható 7 falubanEz a 7 falu: Szalánta, Kökény, Pécsudvard, Pogány, Szőkéd, Szemely, Kozármisleny 1096 fő vallotta magát horvátnak, azonban ezt baranyai bosnyákként is lehet értelmezni.http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar Pontosabb adatok nem készültek.

Ma egyre fogyatkozik a bosnyák népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják anyanyelvüket, egymás közt inkább magyarul társalognak és az iskolában is a horvát irodalmi nyelvet oktatják. Hiányzik amellett a nemzetiségi tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket etnikumuk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai tömegmédia és digitális világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől.

Nyelvük thumb|200px|A kelet-boszniai nyelvjárást beszélők területi elhelyezkedése A baranyai bosnyákok nyelvtudományi besorolás szerint a horvát nyelv kelet-boszniai nyelvjárását beszélik. Kolo br.4/2004. Prilog poznavanju štokavskoga narječja i njegovih dijalekata Nagyon hasonlít a horváthoz, mégis az idők során érezhető bizonyos magyar ill. szerb hatás. Például a ć betűt a horvátok keményebben, tycs-nek ejtik, míg a bosnyákok lágyabban, amely inkább a magyar ty hanghoz hasonlít (hasonlóan a szerbhez). A baranyai bosnyákok a horvát irodalmi nyelvben használt ije-ző, štokavski nyelvjárást beszélik, de néhol az i-ző nyelvjárás elemeit is felleljük. Az asszimiláció miatt azonban a nyelv kezd eltűnni ill. kezdi átadni helyét a horvát irodalmi nyelvnek, amit a pécsi horvát iskolában sajátítanak el a diákok. irodalmi horvát nyelven és bosnyákul sokácul, bosnyákul és bunyevácul szerbül magyarul Lijepo vrijeme Lipo vrime Lepo vreme Szép idő

Néhány bosnyák szó, ami eltér az irodalmi horváttól: bosnyákul irodalmi nyelven magyaruldivanitigovoritibeszélnišamijamaramakendő

Az alábbi mondókát Kökényben mesélték:Gergič, 35.o Ovaj je ošo u šumu

ovaj je ulovio zeca

ovaj ga odno doma

ovaj ga ispeko

a ovaj mali ga pojeo.

Hagyományaik, népszokásaik A hagyományok már a születéstől végigkísérik az ember életét. Így például míg a gyerek hat hetes nem lesz, nem szabad kivenni a bölcsőből, mert kicserélik a boszorkányok. Ha valaki látogatóba megy s nem ül le, elviszi a gyerek álmát. Tavasszal vetés idején, ha valaki azt akarja, hogy sok uborkája teremjen, az Márk napján vesse el a magját, akkor mikor a körmenet kiindul a templomokból búzaszentelésre. A tököt délben kell vetni, mert akkora lesz, mint a delelő ökör. Vannak olyan szokások amelyeket a bosnyákok átvettek a magyaroktól.

Pécsen, a Havihegyi búcsú az egyik legnagyobb esemény ami a bosnyáksághoz köthető. Ilyenkor nem csak az közelben élők, hanem a környező falvakból is érkeznek látogatók. Sajnos mára, már egyre kevesebben látogatnak el a búcsúra.

Advent és karácsony A bosnyákok életében nagy jelentősége van a vallásnak. Karácsony előtt advent időszakában böjtölni szokás. Akik ezt nagyon komolyan veszik, azok ezeken a napokon csak kenyeret és vizet vesznek magukhoz. December 24-én reggel a fiatal fiúk a falut járva kotyolnak. Ez abból áll, hogy egy bottal a parazsat kotorászva egy kis versikét mondanak: Horvátul MagyarulKoliko žari, Toliko jaji, Koliko iskrića, Toliko pilića, Koliko pepela, Toliko metera.Ahány parázs, Annyi tojás, Ahány szikra, Annyi csirke, Ahány hamu, Annyi mázsa (termény).

Ennek a szokásnak az a célja, hogy a fiúk minden házra áldást kérjenek, és jót kívánjanak a háziaknak.

Az asszonyok a ház rendberakását már a korábbi napokban elvégzik. Ezen a napon csak a következő ételek készítésével foglalatoskodnak: hal (csak lisztbe forgatva, olajon kisütve), halleves, lokša (loksá), makovača (mákovácsá). Ez a két utóbbi étel a következő módon készül: a sós tésztát asztali tűzhelyen megsütik, aztán forró vízbe belemártják. A tetejére mákot, diót szórnak. Az egyiket összetekerve, a másikat rétegezve készítik.

Szentestén a terített asztalra mindenképpen kerül egy imakönyv, amelyet rózsafüzérrel átkötnek, valamint egy olyan edény, amelyben összekevernek gabonaféléket (búzát, kukoricát, árpát) a következő év termésének bőségét kérve. Kerül az asztalra továbbá alma, fokhagyma és dió. Szentestén az ima után elsőként ezek kerülnek elfogyasztásra. A dióból megállapítják, hogy egészségesek lesznek-e a következő évben. A fokhagyma elűzi az ördögöt. Az almát úgy kell enni, hogy 1 almát annyi felé vágnak ahányan vannak az asztalnál, és mindenki 1-1 szeletet eszik meg. Éjfélkor a szentmisén betlehemi játékokat adnak elő, és karácsony napjain a betlehemesek a falut járják. Beöltöznek pásztoroknak és énekelnek, verset mondanak.

Húsvét A készülődés hasonló a karácsonyihoz. Azon a napon már csak a konyhai munkálatok vannak. Elsősorban sonkát, kolbászt főznek. Ebédre bablevest készítenek, de semmiféle húsféleség nem kerül bele, ettől nyeri el a böjtös jellegét. Az ebből kifőtt babból törtbabot készítenek (összetört babhoz sok apróra vágott fokhagymát kevernek). Délután kerül sor a tojásfestésre, ami a gyertyalével történt díszítés után a hagymahéjlében kerül megfestésre. Száradás után zsírral fényesítik. Tormareszeléssel folytatódik, amit a kolbászlével öntenek le. Este már fogyasztanak a főtt kolbászból, tormából és tojásból. A sonka megkezdése csak húsvét első napján, a templomi szentelés (kenyeret, sonkát szertartás keretében megszentelik) után lehetséges. Húsvét másnapján a lányok az egész faluban kraljicéznek. Ilyenkor házról házra járnak, és jót kívánnak a ház népének.

Esküvő és lakodalom A lakodalom kitűzését követően 3 vőfély járja a rokonságot rozmaringgal díszített borosüveggel. A meghívást követően megkóstolják a lakodalmi bort, s a hiányt a házigazda saját forrásból pótolja. (A 10. hely után már nem igazán hasonlít az eredeti bor ízéhez.) Aki nem itta ki a bort az üvegből, annak a háta mögé kell öntenie!

A bosnyák lakodalomban nemzetiségi ruhákban történik az esküvő. A menyasszony kikérésére úgy kerül sor, hogy az egyik vőfély kéri a szülőket, hogy adják ki a menyecskét a vőlegénynek. Ha a szülők kiadják, az egybegyűlteknek 1 pohár bort vagy 1 kupica házi pálinkát (šljivovica - szilvapálinka) kell inniuk. A bosnyákok nagyon vallásosak, így a következő úticél a templom. Azután jön a polgári esküvő. Ha esküvői menetkor esik az eső, a menyasszony sokat fog még életében sírni.

A lakodalomban a menyasszonytánc alatt a vendégek 3 tányérba tehetik a pénzt, a vőlegényébe, a menyasszonyéba és a zenészékébe. Ha vége a menyasszonytáncnak az ifjú pár eltűnik, hogy átöltözhessenek. Mikor visszajönnek, akkor szármát (töltött káposzta) szolgálnak fel a vendégeknek. Népviselet bélyegkép|right|200px|mai baranyai bosnyák férfi népviselet thumb|200px|Baranyai bosnyák női népviselet A 19. században Nikola Tordinac pap írt a népviseletről. A hétköznapi férfiviselet nem tér el a környék magyar népviseletétől. Nyáron a hétköznapi viselet fehér ing, gatya, bocskor és kalap. Ünnepnapokon az egyszerű inget és gatyát felváltotta a finomabb vászonból készült ing és gatya. Ehhez jött a posztómellény és a széles karimájú kalap. A tehetősebbek csizmát, olajzöld színű posztót, ellenzős nadrágot, ezüstgombos mellényt, rövid kabátot viseltek ünnepek alkalmával. Télen szűrt és zsinórral díszített, térdig érő posztókabátot hordtak.

A lányok hajukat háromágú, derékig érő copfba fonták, a végére piros szalagot kötöttek. A halántékra élővirágos díszt tettek. A blúzuk színes és nyakig zárt volt. A blúz fölé selyemkendőt kötöttek. Szoknyájuk bokáig ért, hat szélből készült, míg a kötényük háromból. A nyakba aranyláncot vagy gyöngyöket tettek. A nők viseletében a színeknek korjelző szerepe volt.

Kultúra A baranyai bosnyákok több tánccsoportot is alapítottak, amelyek ma is aktívak: Marica Kulturális Egyesület (Szalánta) Matusek László vegyeskórus (Kökény) Dubrava Együttes (Szemely) Tanac Kulturális Egyesület (Pécs) Baranya Néptáncegyüttes (Pécs)

Kapcsolódó szócikkek Bosnyákok Horvátok Magyarországi horvátok Bosnyák találkozó

Jegyzetek

Források

További információk Publikon.hu A pécsi horvátok népi és vallási élete Táncélet

Videók

Kategória:Magyarországi horvátok Kategória:Pécs kulturális élete Kategória:Pécs történelme