A repcelepke (Pieris napi) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása A repcelepke elterjedési területe egész Európa, a legtávolabbi sarki térségek kivételével. Az atlanti-óceáni szigeteken és Krétán hiányzik. A nem veszélyeztetett fajok közé tartozik; általánosan gyakori és mindenütt látható.

Alfajai

Pieris napi adalwinda Pieris napi atlantis Pieris napi britannica Pieris napi carlosi Pieris napi hulda Pieris napi japonica Pieris napi kaszabi Pieris napi keskuelai Pieris napi lappone Pieris napi lusitanica Pieris napi maura Pieris napi melaena Pieris napi meridionalis Pieris napi migueli Pieris napi mogollon Pieris napi muchei Pieris napi napi Pieris napi napoleon Pieris napi pallidisima Pieris napi pseudobryonaie Pieris napi santateresae Pieris napi segonzaci

Megjelenése Elülső szárnya 2–2,5 centiméter hosszú. A tavaszi és nyári alakok nagysága és színezete is eltérő, a nyári alak 2,5 centiméter hosszú elülső szárnyával jóval nagyobb. A nemek is eltérő színűek, a legfontosabb különbségek itt is a színek élénkségében, a pikkelyezettség kiterjedésében, valamint az elülső szárny külső szegélyén levő fekete folt méretében érhetők tetten. A nőstény elülső szárnyán fölül rendszerint két petty van; a hímén csak egy. A hátulsó szárny fonákjának alapszíne citromsárga, és fontos határozó bélyege az erek melletti zöldes- vagy barnásszürke hintés. Számos színváltozata ismert; sárga alakja, a f. flava.

Életmódja A repcelepke nyílt területek lakója, ahol a nyirkos helyeket különösen kedveli, továbbá erdei réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A répalepkéhez hasonlóan vízigényes faj. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel.

Szaporodása A repcelepkének évente három nemzedéke van, közülük a III. csak meleg, napos években vagy melegebb területeken (például Magyarországon) fejlődik ki tökéletesen. Az I. nemzedék márciustól május végéig, a II. június–júliusban, a III. pedig augusztustól október végéig repül. Késő ősszel már alig találunk aktív lepkéket. Az I. nemzedék hernyói augusztus–szeptemberben, a II. júniusban, a III. pedig augusztusban láthatók. A hernyó tompazöld színű, felül fekete szőrű mirigypontokkal. A légzőnyílások (stigmák) szegélye sárga. A hernyók különböző keresztesvirágúakon élnek, így a repcén (Brassica napus), a kakukktormán (Cardamine), a vízitormán (Nasturtium), a toronyszálon (Turritis), az ikravirágon (Arabis), a kányazsomboron (Alliaria) és más lágy szárú növényeken. Olykor tömegesen elszaporodva komoly károkat okoznak. Bábja halvány szürkészöld, fekete pontokkal, az áttelelő bábok fehéresek, rajzolat alig található rajtuk. A báb övszerű szállal növények szárához rögzítve telel át.

Források

Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 p. 25. , 1983: Herbipoliana Buchreihe zur Lepidopterologie 1 (1): 1-504. Abstract: , 2001: Fünfzehnte ergänzung zu Systematische Untersuchungen am Pieris napi-bryoniae-Komplex (s.l.) Eine neue Unterart von Pieris napi (Linnaeus, 1758) vom Polar Ural (Lepidoptera: Pieridae). Atalanta 32 (1/2): 85-88. Syst. Nat. (Edition 10), 1:498

További információk

Kategória:Fehérlepkék Kategória:Rovarfajok Kategória:Európa lepkéi