250px|bélyegkép|jobbra|A betűtípusok európai elterjedésének történelmi ábrázolása Petermann közleményeiből (1901). Az ábrázolás azonban a valóságnak nem felel meg: Dániában és Norvégiában ekkor már elsősorban antikvát használtak, és Németországban - amint a térkép felirataiból is látható - nem kizárólag fraktúrával nyomtattak. A fraktúr egy teljes betűképcsalád neve. A kifejezés a latin fractus (törött) szóból ered. Az antikva betűkkel ellentétben, de a régi római és karoling írásokhoz hasonlóan, a vonalak a fraktúr betűkben is megtörnek, így közelítve a kézíráshoz. Tágabb értelemben, a Németországban sokáig elterjedt Schrift kézírást is Frakturnak nevezik. Szűkebb értelemben a fraktúr egyes óangol betűtípusokra utal, amelyek gótikus, Schwabacher és fraktúr betűtípusokra tagolhatók. A kifejezést használja a levéltártan is, ott a papírlapok, papírkötegek hosszában való félbehajtására utal.
Története Az első fraktúr betűkép I. Miksa német-római császár (1493–1519) idején született meg, egy új könyvsorozathoz kifejlesztett betűképként. A fraktúr betűtípusok változatai népszerűségükben hamarosan megelőzték a korábbi Schwabacher és gótikus betűképeket.
Más országoktól eltérően, Németországban még a 19. században is mindennapos volt fraktúrt használata könyvszedéskor. Az elterjedt betűkép a Normalfraktur volt, de használták a Schwabacher típust is.
A fraktúr a 20. század elején ment ki a divatból, a nem német ajkúakkal való kommunikációs problémák miatt. A náci Németország (1933–1945) egyfajta megkülönböztető jelként a többi nyugati országtól, mégis megpróbálta elterjeszteni használatát, mondván, hogy az antikva betűképek nem árják. Ez idő alatt több mesterséges fraktúr betűkép született. A fraktúrt támogató irányvonal 1941. január 3-áig volt érvényben, amikor Martin Bormann kiadatott egy körlevelet, miszerint a fraktúr Judenlettern (zsidó betűkép) lett és betiltatta használatát.
Annak ellenére, hogy használata régi német hagyomány, a fraktúr sokak szemében – az 1941-es tiltó rendelet ellenére – a nácizmussal kapcsolódik össze. Ezért a fraktúrt csak díszítőelemként használják; például néhány hagyományos német újság (pl. Frankfurter Allgemeine Zeitung) a nevét fraktúr betűkkel nyomtatja a címoldalra. A német márka egyes címletein a Banknote (bankjegy) felirat szintén ilyen betűtípussal szerepelt az euró bevezetése előtt.
Minták Fájl:Fraktur_letter_A.pngFájl:Fraktur letter B.pngFájl:Fraktur letter C.pngFájl:Fraktur letter D.pngFájl:Fraktur letter E.pngFájl:Fraktur letter F.pngFájl:Fraktur letter G.pngFájl:Fraktur letter H.pngFájl:Fraktur letter I.pngFájl:Fraktur letter J.pngFájl:Fraktur letter K.pngFájl:Fraktur letter L.pngFájl:Fraktur letter M.pngFájl:Fraktur letter N.pngFájl:Fraktur letter O.pngFájl:Fraktur letter P.pngFájl:Fraktur letter Q.pngFájl:Fraktur letter R.pngFájl:Fraktur letter S.pngFájl:Fraktur letter T.pngFájl:Fraktur letter U.pngFájl:Fraktur letter V.pngFájl:Fraktur letter W.pngFájl:Fraktur letter X.pngFájl:Fraktur letter Y.pngFájl:Fraktur letter Z.pngFájl:Fraktur letter A-umlaut.pngFájl:Fraktur letter O-umlaut.pngFájl:Fraktur letter U-umlaut.png
középre|400pxWalbaum-Fraktúr középre|400pxHumbold-Fraktúr
A kifejezés más tudományterületen A fraktúr kifejezést használja a levéltártan is: a „fraktúrba hajtás” fogalom az irategységek olyan levéltári/irattári elhelyezési módját jelöli, amikor az iratanyagot a papírlapok hosszabbik tengelye mentén hajtják félbe, majd jellemzően átkötéssel biztosítják egyben maradásukat. Régies irattárolási mód, ma már kerülendőnek tekintik, elsősorban azért, mert a meghajtás károsíthatja a papíranyagot.
A fraktúrba hajtott és (textil kötegelőszalaggal) átkötött levéltári iratanyag megnevezése a fraktúrcsomó.
Jegyzetek
Iroalom Rudolf Kautzsch: Die Entstehung der Frakturschrift (= Jahresbericht der Gutenberg-Gesellschaft. 20. kötet: Beilagen). Mainz 1922. Heinrich Fichtenau: Die Lehrbücher Maximilians I. und die Anfänge der Frakturschrift. Hamburg 1961. Albert Kapr Fraktur: Form und Geschichte der gebrochenen Schriften. Verlag Hermann Schmidt, Mainz 1993, Christina Killius: Die Antiqua-Fraktur-Debatte um 1800. Harrassowitz-Verlag, Wiesbaden 1999, Judith Schalansky: Fraktur mon Amour. Verlag Hermann Schmidt, Mainz 2006, Janina Reibold: Verbot der Fraktur-Schrift durch die Nationalsozialisten. In: un¡mut. Zeitschrift der Uni Heidelberg, 206. sz.: (Themenheft) Nationalsozialismus in Heidelberg. 2010, 16. oldal (online separat, www.uni-heidelberg.de; PDF des Themenheftes, 16. oldal [2,24 MB]).
További információk
Kapcsolódó szócikkek kurrent Sütterlin Grundschrift Kiemelés (tipográfia) Betűtípusok listája
Kategória:Betűképek