Galántai Tibor (Nagyvárad, 1920. szeptember 27. – Szeged, 2015. december 16.Gyászjelentés nyomán.) magyar emlékíró.

Nagyváradon nevelkedett kisebbségi sorsban, 1946-tól Magyarországon élt, II. világháborús emlékeit nyugdíjas korában foglalta könyvbe azzal a céllal, hogy emléket állítson a nagyváradi magyar ifjúságnak, amely küzdött szülővárosáért. Fiatalabbik leánya Galántai Erzsébet klasszika-filológus, neolatinista.

Életpályája bélyegkép|balra|200px|Az író felesége székely népviseletbenGalántai Tiborné sz. Bojtor Mária (Gyulafehérvár, 1920. április 25. - Szeged, 2002. október 4.) bélyegkép|200px|jobbra|Szülőháza Nagyváradon bélyegkép|200px|Az író édesanyja és anyai nagyanyja Értelmiségi családból származott, Nagyváradon a Katolikus Kör korabeli székházában volt lakásuk, a (volt) Szilágyi Dezső utca 5. sz. alatt, ez az író szülőháza. Gimnáziumi tanulmányait abbahagyva, a női divatszabóságot tanulta ki, kisebbségi sorban élőnek illett korán szakmát tanulni, értelmiségi pályán nehéz lett volna elhelyezkedni, édesanyját is majd csak a második bécsi döntés után vették vissza köztisztviselői állományba.

1939-ig Nagyváradon élt édesanyjával és anyai nagyanyjával. 1939-ben átjött Magyarországra és önkéntesként csatlakozott a magyar hadsereghez. A második bécsi döntést követően 1940. szeptember 6-án, a magyar hadsereg katonájaként bevonult Nagyváradra, szülővárosába.

1940. szeptember 6. után leszerelték, mert még nem érte el a katonaköteles kort. Egy németországi repülőgépgyárban kapott munkát. Miután Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, bevonult tényleges katonai szolgálatra a nagyváradi csapatkórházhoz. A gyalogsági alapkiképzés után az akkor megalakult 559. sz. hadikórházhoz helyezték át. A háborús események következtében 1944 őszén a hadikórházat Németországba evakuálták, ott esett amerikai fogságba.

A hadifogságból 1946 őszén tért haza Magyarországra. Erdélyből menekült székely magyar leányt (Bojtor Mária, Gyulafehérvár, 1920. április 25. – Szeged, 2002. október 4.) vett feleségül, akivel a háború alatt Németországban ismerkedett meg. A közigazgatásban helyezkedett el, a kecskeméti városházán dolgozott, amikor a feleségét Sátoraljaújhelyre helyezték át, ekkor az egész család Sátoraljaújhelyre költözött.

Közben pénzügyi szakiskolát végzett és a sátoraljaújhelyi tanács pénzügyi osztályán helyezkedett el. Munka mellett tovább folytatta tanulmányait, megszerezte a középfokú közgazdasági, majd a felsőfokú számviteli képesítést és a mérlegképes könyvelői és könyvvizsgálói képesítést. Revizor, majd költségvetési csoportvezetői beosztásba került. Később a sátoraljaújhelyi egyesített egészségügyi intézmények gazdasági igazgatójának nevezték ki, innen ment nyugdíjba.

Fiatalabbik leánya Szegeden végzett orosz-latin szakon, s Szegedre jött férjhez. Hogy a család együtt maradjon, 1978-ban Galántai Tibor nyugdíjas feleségével, s idősebbik leányával 1978-ban Szegedre költözött. Unokája, Szigeti TamásSzigeti Tamás matematikatanár, könyvillusztrátor, amatőr fotós Graphisoft-díjas matematikatanár, könyvillusztrátor és amatőr fotós, a kaposvári Táncsics Mihály GimnáziumbanSzigeti Tamás tanár úr fotóiból tanít.

2015. december 16-án szegedi otthonában hunyt el, 2015. december 28-án helyezték örök nyugalomra a szegedi Alsóvárosi Temetőben.

Írói munkássága 200px|bélyegkép|jobbra|Nagy Sándor nagyváradi születésű aradi vértanú emléktáblája Nagyváradon a (volt) Nagy Sándor utcában

Nyugdíjas éveit nem tétlenségben töltötte, hanem levéltárakba, könyvtárakba járt, hogy világosan lássa annak az időszaknak a történetét, amely az ő ifjú korára, s az ő kisebbségi létére döntő befolyással volt. Tárgyilagosan, a témát mintegy eltartva magától írta meg memoár kötetét, mely életének 19 és 26 éves kora, azaz 1939 és 1946 közti időszakát írja le. (Szakavatott lektor kezébe egyáltalán nem került a kézirat, sajnos a tisztességesen megírt eredeti kézirat sok helyütt csorbult a gondatlan nyomtatás által.)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagyváradi eseményeit regény formájában dolgozta fel, ezúttal becsületes nyomtatásban, az eredeti nagyváradi tájszólást is hűségesen megörökítve sikerült közreadni 2008-ban a Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó által.

Ifjú korától írt verseket, de azokat nem publikálta, kéziratban vannak, családjának, barátainak szavalta el. Mindössze egy meseszerű elbeszélő költeményt adott közre 2009-ben, melynek hőse a magyarság és az emberiség közös sorsát reprezentálja. Szigeti Tamásnak a vallási néprajz hagyományaiból merített grafikái illusztrálják kötetet.

Kötetei

Megadatott a holnap : küzdelem szülővárosomért. Szerk. Bába Kiadó. Szeged, a szerző kiadása, 2008. 115 o. ill. Borítóterv: Szigeti Tamás. Széplaky Anna : regény. Borítóterv Szigeti Tamás, szerk. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged, a szerző kiadása, 2008. 261 o. Galántai Tibor: Bálint Miska sorsa. Elbeszélő költemény. Szöveget gondozta, ill. Szigeti Tamás (Graphisoft díjas matematikatanár, a szerző unokája),Szigeti Tamás egyéb könyvillusztrációi. szerk. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Elbeszélő költemény. Szeged, szerző kiadása, 2009. 111 o.

Források

Megadatott a holnap könyvbemutatója. Szegedi Közéleti Kávéház, 2008. május 9., péntek 16:00. Szeged, Somogyi Könyvtár. Jósa Piroska: Emlékirat Nagyvárad sorsfordító évtizedéről. Lásd Reggeli Újság : Bihar megyei napilap. Nagyvárad, 2008. november 25., kedd, V. évf. 1441. sz. Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. Lásd Reggeli Újság : Bihar megyei napilap. Nagyvárad, 2008. november 28., péntek, V. évf., 1444. sz. Könyv egy boldog nap margójára : szerdán2008. november 26-án délután 17 órakor este a nagyváradi Lorátffy Zsuzsanna-központban mutatták be az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében a Megadatott a holnap című könyvet, Galántai Tibor önéletírását. Lásd Bihari Napló, Nagyvárad, 2008. november 29., XIX. évf. 282. sz.

Jegyzetek

Külső hivatkozások Galántai Tibor már nem az asztalfióknak ír, 90. születésnapja alkalmából Fekete Klára riportja, 2010. szeptember 27. Megadatott a holnap könyvbemutatója Szegeden a Somogyi Könyvtárban, 2008. május 9. Könyv egy boldog nap margójára. Galántai: Megadatott a holnap c. könyv bemutatója Nagyváradon, 2008. november 26. Megadatott a holnap c. könyv bemutatója Nagyváradon, 2008. november 26. Egy elfeledett szobrász, a nagyváradi Megyeri Barna Fejjel Ferencné sz. Galántai Emma versei Fejjelné Galántai Emma versei

Kapcsolódó szócikkek

Jósa Piroska Nagyvárad magyar irodalmi élete

Kategória:Magyar írók Kategória:Nagyváradiak Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:1920-ban született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek