Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.
Életútja bélyegkép|210px|Körösfői-Kriesch Aladár
Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. Mintarajziskolai tanulmányai alatt Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.
1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.
1901-ben Gödöllőn, az Erdő (ma a nevét viselő) utcában vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát.Körösfői-Kriesch Aladár művésztelep Gödöllőn Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.
1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.
Főbb művei Festmények Korai történelmi képek Az 1568-as tordai országgyűlés II. Rákóczi György halála Eger ostroma (1552) Az Országház Vadásztermében freskói Vadászat. Etele megmenti Budát Halászat a Balatonon a 15. században Falképek a Zeneakadémia előcsarnokában A művészet forrása (1907) Arcképek A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei Zách Klára története I. és II.
Mozaikképek (kivitelezte Róth Miksa) Kerepesi temető, árkádok kupolája Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)
Írásai Lotz Károly emléke (Bp., 1905) Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Bp., 1904) Online Naplók (Bp., 2005)
Emlékezete Gödöllőn utca viseli nevét, ahol emléktáblája és a városi temetőben sírja is megtalálható. A Városi Múzeum előtt áll mellszobra.
Irodalom A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2003)
Jegyzetek
Források Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei: 1896-2003. Budapest: Corvina, 2005. Körösfői-Kriesch Aladár lásd 22-23. o. Nagy Sándor: Életünk Körösfői Kriesch Aladárral (Gödöllő, 2005) Körösfői-Kriesch Aladár - Artportal
További információk Nagyértékű művészeti lelet Vajdahunyad várában – A Mezőgazdasági Múzeum pincéjében megtalálták Székely Bertalan és Körösfői Kriesch Aladár négy csodaszép freskóját In: Az Est, 1938. máj. 15. 5. o. Szecesszió – Körösfői-Kriesch Aladár Magyar életrajzi lexikon
Kategória:Magyar festők Kategória:Szecessziós festők Kategória:Budaiak Kategória:Gödöllőiek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar írók