Bahrein

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) szigetország a Perzsa-öbölben. Nevét a Budapestnél területileg alig nagyobb, fő szigetéről kapta, amelyet út köt össze a szaúd-arábiai Dammámmal.

A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években. Ma a gazdagságáról, a modern építészetéről, a felhőkarcolóiról, a gazdag kulturális örökségéről, valamint a Formula-1-es nagydíj otthonaként is ismert.

Etimológia Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent.

Földrajz A Szaúd-Arábiától keletre a Perzsa-öbölben található szigetcsoport összterülete csak kicsit nagyobb mint Budapest területe. thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe Domborzat A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.

Éghajlat Sivatagi éghajlatú. Télen kellemes tavaszias az idő, nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés. Az évi napsütéses órák száma magas. Homok- és porviharok rendre előfordulnak.

thumb|150px|A Rózsás flamingók őshonosak a területen Élővilág, természetvédelem 2020-ban öt védett területe van, amelyek közül négy tengeri környezet. Ezek a következők: Hawar-szigetek, Mashtan-sziget, Arad-öböl, Muharraq. Tubli-öböl, el-Arín Vadaspark (محمية العرين), állatkert és veszélyeztetett állatok tenyésztési központja, az egyetlen szárazföldi védett terület.

Történelem Az ókori Mezopotámiában sumerül Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnusztLd. a Harali c. cikket.), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták: Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

Akkád neve Dilmun.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen. thumb|A világörökség része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza Ókor I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket. thumb|Arad erődje, 15. századi építmény 1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította a bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave tanácsadóvá való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnan a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna. Az iraki–iráni háborúban számos bahreini síita harcolt iráni oldalon.Iran’s Islamic Revolutionary Guard Corps (Project Muse)

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.

Politika és közigazgatás thumb|160px|right|Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király thumb|Manáma látképe thumb|right|Manáma egy más nézetből thumb|Muharrak (az előtérben) és Manáma (a háttérben) thumb|Muharrak tengerpartja

Bahrein örökletes alkotmányos monarchia, amelynek élén a király, Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa áll. Hamad király széles körű végrehajtó jogkörrel rendelkezik, amely magában foglalja a miniszterelnök és minisztereinek kinevezését, a hadsereg irányítását, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöki tisztét, a parlament felsőháza tagjainak kinevezését és a választott alsóház feloszlatását. 2010-ben a kormány mintegy felét az uralkodói család tagjai alkották."Bahrain Shia demand cabinet change". Al Jazeera English. 5 March 2010. Retrieved 4 July 2012.

Kétkamarás Nemzetgyűlés van (al-Jam'iyyah al-Watani), amely a Shura Tanácsból (Madzslis Al-Shura) 40 képviselői hellyel és a Képviselők Tanácsából (Madzslis Al-Nuwab) 40 képviselőhellyel rendelkezik. A Shura negyven tagját a király nevezi ki. A Képviselő Tanács 40 tagját abszolút többségi szavazással négy évre választják, az egy mandátumos választókerületekben.

Emberi jogok 2011-ben Bahreint kritizálták az arab tavasz nyomán támadt forrongás leverése miatt. Az emberi jogokat súlyosan megsértik, beleértve a szisztematikus kínzást is.Elizabeth Dickinson (23 November 2011). "Bahrain commission issues brutal critique of Arab Spring crackdown". The Christian Science Monitor. Retrieved 5 July 2012."Bahrain police 'continue to torture detainees'". BBC. 29 April 2012. Retrieved 5 July 2012.

Az Amnesty International 2015-ös, az országról szóló jelentése rámutat az ellenvélemények folyamatos elnyomására, a szólásszabadság korlátozására, az igazságtalan bebörtönzésekre, valamint a polgáraival szemben alkalmazott kínzásra.Bahrain: Behind the rhetoric: Human rights abuses in Bahrain continue unabated, Amnesty International, 2015

A Freedom House szervezettől "nem szabad ország" minősítést kapott. A Freedom House 2021-es jelentésében továbbra is „nem szabadnak” minősíti Bahreint.

Közigazgatási beosztás Az ország hat apró kormányzóságra oszlik: 120px|Bahrein közigazgatási beosztása Főváros (Manáma) Központ Muharrak Észak Dél

Védelmi rendszer

Népesség Az Öböl-államok legkisebb népességével rendelkező állam. A városi népesség meghaladja a 90%-ot. Népsűrűsége magas, kb. (2020-ban);worldometers a legnagyobb népességi koncentráció a fő sziget északi végén, Manama és el-Muharrak környékén található.

Népességének változása

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi megoszlás Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.

A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).

Az ENSZ 2019-es adatai szerint a bevándorlók a teljes népesség körülbelül 45% -át teszik ki.

Vallási megoszlás

A bevándorlók és vendégmunkások miatt a muszlimok aránya jelentősen csökkent, de az iszlám az államvallás szerepét élvezi. A bahreini muszlimok enyhe többsége síita. Egyike annak a három közel-keleti országnak, amelyben a síiták vannak többségben (Irán, Irak).