Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.) olasz építész, manierista festő, művészeti író.
Életpályája Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangelóval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint, és az ő tanácsára folytatott építészeti tanulmányokat is.
Festőművészként A Palazzo Vecchio udvarának, nagytermének és melléktermeinek nagy freskóképeiben főleg a Medici-család történetének egyes jeleneteit ábrázolta. Rómában, a Vatikán Sala regiáját a pápák történetéből vett festményekkel díszítette, a római Cancellaria nagy termének falaira pedig III. Pál pápa történetét festette. Számos függő képe közül a legnevezetesebbek: Az utolsó vacsora (Firenze, Santa Croce-kolostor); Keresztelő János lefejezése (Róma, S. Giovanni Battista); Ahasvérus lakomája (Arezzo, Akadémia); Krisztus föltámadása (sienai akadémia); Nagy Szent Gergely (bolognai képtár); Caritas (madridi múzeum); Lorenzo Magnifico és Alessandro de'Medici, valamint saját képmása a firenzei Uffizi-képtárban stb. Jellemző módon, ha nem is éppen előnyösen mutatja be a Budapesten látható két képe: A kánai menyegző és A három grácia. Festőként nem volt a legnagyobbak között. Festményeiben vajmi kevés az igazi érzés és rendkívüli ügyessége a kompozícióban és rajzban sem remekelt.
Építészként Mint építész, maradandót alkotott: az ő tervei szerint épült az Uffizi és az úgynevezett Vasari-folyosó Firenzében.
Művészeti íróként Hírnevét főleg irodalmi munkásságának köszönheti. Az olasz művészek életrajzainak nagy gyűjteménye, amelyet Le vite de'più ecellenti pittori, scultori ed architettori címmel 1550-ben Firenzében és második javított, bővített kiadásban 1568-ban kiadott (magyarul: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; Magyar Helikon, 1978), hibái és hiányai dacára a művészeti irodalom mindmáig egyik legjelentősebb forrása. A munka több mint ezer oldal; felbecsülhetetlen forrása a művészettörténet-írásnak. A reneszánsz szót valószínűleg ő használta először.
Magyarul megjelent művei A renaissance mesterei; ford., jegyz. Honti Rezső; Győző, Bp., 1930 A renaissance nagy művészei; ford., bev. Brelich Mario; ABC, Bp., 1943 A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; vál., bev., életrajzok Vayer Lajos, ford. Zsámboki Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1973 A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; szerk.: Zima Szabolcs. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2004
Alkotásai
Jegyzetek
Források
További információk Giorgio Vasari festményei – TerminArtors.com
Kategória:Olasz manierista festők Kategória:Olasz költők, írók Kategória:Reneszánsz építészek Kategória:1511-ben született személyek Kategória:1574-ben elhunyt személyek Kategória:Arezzóiak Kategória:Olasz építészek