Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság https://delhi.mfa.gov.hu/page/banglades (bengáli: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa.
Banglades ma a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált.
A fővárosa és a legnagyobb városa Dakka, az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. A második legnagyobb városa Csittagong, jelentős tengeri kikötő.
Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-a bengáli. A régió egykor a muszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott. Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike, az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) csoportba sorolják.Jim O'Neill, Gatley közgazdász használta először a „következő tizenegy” kifejezést Bangladesre , Egyiptomra , Indonéziára , Iránra , Mexikóra , Nigériára , Pakisztánra , a Fülöp-szigetekre , Dél-Koreára , Törökországra és Vietnámra , azzal érvelve, hogy a világ legnagyobb gazdaságai közé tartoznak majd a 21. században. https://www.bloomberg.com/news/articles/2012-08-07/goldman-sachs-s-mist-topping-brics-as-smaller-markets-outperform
Bangladesnek a 21. században számos kihívással kell szembenéznie, köztük a túlnépesedéssel, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység negatív következményeivel, így a rendszeres árvizekkel, az egyre erősebb trópusi ciklonokkal, a tengerszint-emelkedéssel,Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 (egy) métert emelkedne. (Forrás: Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.) a súlyos környezetszennyezéssel, továbbá a szegénységgel, az analfabetizmussal, a korrupcióval és az autoriter politikai rendszerrel.
Etimológia A "Banglades" név (বাংলাদেশ ) "bengáliak országát" jelenti. A bengáliak az ország lakosságának körülbelül 98%-át teszik ki.
Földrajz
Fekvése A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.
Domborzat A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.
Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter más adatok alapján méterCIA World Factbook tszf. magasságú.
Vízrajz Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.
Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
thumb|220px|right|Banglades térképe és 2015 előtti Banglades#Közigazgatási beosztás
Éghajlat, környezet
Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.
Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.
1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998. Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.Haggett, Peter (2002) "The Indian Subcontinent". Encyclopedia of World Geography
Környezetszennyezés Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el. Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.
A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon. Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.
Levegőszennyezés A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma. 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban, emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- és a ruhagyárak a felelősek.
Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő. A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.
A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük. A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.
Vízszennyezés Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.
A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr). Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.
A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.
Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.
Talaj A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.
Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket. A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak, a termények gyakran egészségkárosítók.
A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.National Library of Medicine:
Élővilág, természetvédelem
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.
Nemzeti parkjai thumb|A Szundarbansz Banglades területének 2%-a védett terület.http://www.bangladesh.com/National-parks/ Nemzeti parkok:
Természeti világörökségei A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.http://whc.unesco.org/en/list/798
Történelem thumb|Bagerhat városának középkori mecsete (hatvan kupola-mecset) A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.
Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.
Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul. 20. század 1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett. thumb|200px|Pakisztán 1947-1971 között 1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.
1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.