Irán (perzsául: ), teljes nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: ), a nemzetközi diplomáciában gyakran perzsa államként vagy síita államként hivatkozott, régi nevén Perzsia, ország Délnyugat-Ázsiában. Területe Magyarországénak több mint tizenhétszerese. A hatalmas ország rendkívül változatos mind természetföldrajzát, mind népességét és kultúráját tekintve. Multikulturális ország, számos etnikai, nyelvi és kulturális csoporttal. A népesség több mint felét adják a perzsák; jelentős etnikai kisebbségek pedig az azeriek és a kurdok.
Domborzata nagyrészt hegyvidéki, a csúcsai Eurázsia legmagasabbjai közé tartoznak. Területén az eurázsiai, arab és indiai lemezek találkoznak, így az ország hajlamos a földrengésekre. Nyugati és északi részei nedvesebbek és sok helyen erdőkkel borítottak, míg a keleti és déli régiók félsivatagosak vagy sivatagosak.
Irán a világ egyik legrégebbi civilizációs bölcsője. A médek által egyesített területből az ókorban egy hatalmas birodalom alakult ki, a Perzsa Birodalom, amely Kelet-Európától az Indus völgyéig terjedt, továbbá a zoroasztriánus egyistenhit legfontosabb központja volt. A 7. századi arab-muszlim hódítás Irán iszlamizálódásához vezetett, amely az iszlám aranykorában számos művészethez, tudományhoz és filozófiához járult hozzá. A Szafavida-dinasztia a 15. században ismét egyesítette Iránt és hivatalos vallássá tette a síita iszlámot. A 18. században Irán nagyhatalommá vált Nádir sah vezetésével. A Kádzsár-dinasztia másfél évszázadon keresztül stabilizálta a hatalmat azáltal, hogy erőteljesen ellenállt a britek és oroszok gyarmatosítási kísérleteinek. Az iráni forradalom után 1979-ben megdöntötték a monarchiát, és Ruholláh Homeini létrehozta az Iráni Iszlám Köztársaságot, és az ország első legfelsőbb vezetője lett.
Irán regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen, ahol a legfőbb irányítás egy autokratikus „legfelsőbb vezető” kezében van. A kormány tekintélyelvű és széleskörű kritikát kapott az emberi jogok és a polgári szabadságjogok jelentős megsértése miatt. A média szabadsága erősen korlátozott, a híreket és az elemzéseket erősen cenzúrázzák. A más vallásúakat, köztük a szunnita muszlimokat is akadályozzák a vallásgyakorlásban; a bahái híveit üldözik.
Irán a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Külpolitikája megosztó, amelyet számos régiós, síita iszlamista militáns csoport támogatása jellemez. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének, amellyel 2024-ben katonai konfliktusa lett. 2025 júniusában Izrael légicsapásokat indított Irán-szerte, nukleáris és katonai létesítményeket célozva és megölve Irán katonai vezetésének magas rangú tagjait. Irán rakétacsapásokkal válaszolt és háború alakult ki a két ország között.
Természeti erőforrásai jelentősek; hatalmas fosszilis tüzelőanyag-tartalékokkal rendelkezik, az OPEC-tagok között az egyik legnagyobb kőolajkészletekkel és a világ egyik legnagyobb földgáz- és kőolajkitermelésével.
Neve Noha az országot a helyiek már legalább az Akhaimenida-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak a Perzsia elnevezéssel illették. 1959-ben Mohammad Reza Pahlavi iráni sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Homeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az ország hivatalos neve Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: ) lett, amely államformája szerint teokratikus (iszlám) köztársaság.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OPEC, az Iszlám Konferencia Szervezete és az ENKM alapító tagja.
Irán Az Irán () szó ősi formája az Arianám, amely elnevezéssel a nép a saját országát egykor nevezte (először a szászánida időszakban). E kifejezés mellett az Eránsahr kifejezés is használatban volt. Az arianám az „indoiráni nép” szó többes száma, melynek jelentése így "az árják földje".
Az Irán kifejezés közvetlenül a középperzsa Ērān (𐭠𐭩𐭫𐭠𐭭, ʼyrʼn) szóból ered, amelyet először egy 3. századi Naqsh-e Rostam-i felirat tanúsít, a kísérő pártus felirat pedig az aryān kifejezést használja, az irániakra utalva.
Perzsia A perzsa szó a parsua szóból ered, így hívták az asszírok Pars (Perzsia) népét, akiktől a Kr. e. 9. században adót kaptak.
A „Perzsia” kifejezést használták az európai országok is az ország jelölésére az Óperzsa Birodalom akhaimenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. Elsősorban a görög történetírók használták előszeretettel a Persis (Περσίς) kifejezést, amelynek jelentése „A perzsák országa”.
A név ma a nemzetközi újságírásban és diplomáciában leginkább "a perzsa állam", olykor "a perzsa ország" vagy "a perzsa hatalom" szókapcsolatokban őrződött meg.
Földrajz Fekvés Irán a közel-keleti térség második legnagyobb területű országa, területe . Szomszédai északon Örményország, Azerbajdzsán, a Kaszpi-tenger, valamint Türkmenisztán, keleten Afganisztán és Pakisztán, délen az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak és Törökország.
Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.
Domborzat
Irán területét az Iráni-fennsík és a fennsíkot közrefogó, az Eurázsiai-hegységrendszer részét képező hegységláncok (Zagrosz, Alborz és más hegységek) alkotják.
A fennsík medencéi keleten részben sós tavakkal kitöltött sivatagok, a nyugatabbra elhelyezkedő fennsíki területeken azonban a nagyobb csapadékmennyiség sztyeppe kialakulását eredményezte.
Irán két legnagyobb hegységlánca az északon húzódó Alborz és a nyugaton húzódó Zagrosz. Az Alborz és egyben Irán legmagasabb pontja a Teherán közelében található Damávand (5610 m). A Zagrosz legmagasabb csúcsa a 4409 m magas Dena.
Nagyobb síkságok az Iráni-fennsíkon és a peremhegységeken kívül találhatók, elsősorban a Kaszpi-tenger, valamint a Perzsa- és az Ománi-öböl partvidékén.
Vízrajz Irántól északra található a Kaszpi-tenger, tőle délre a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl. A kedvezőtlen éghajlati feltételek miatt a szárazföldön nem alakultak ki hosszú, bővizű folyók. Egyetlen hajózható méretű folyója a Karun, amely délen a Perzsa-öbölbe torkolló Satt el-Arab (más néven Arvand Rūd) folyóhoz csatlakozik. Nagyobb állóvíz az országban az északnyugaton található Urmia-tó, valamint a keleti országrész néhány nagyobb sós mocsara, mint például a Dast-e Kavir és a Dast-e Lut.
Éghajlat Irán éghajlata változatos, több éghajlati égöv egyszerre jelen van területén.
Legszárazabbak a mérsékelt övi sivatagi éghajlat uralta fennsíki medencék, elsősorban a keleti részek, ahová a nedvességet hozó szél nem jut el. Itt valódi sivatagok alakultak ki. A csapadék valamivel több a fennsík nyugati részén, amely ebből fakadóan sűrűbben lakott. Az éves csapadékmennyiség helyenként 200 mm alatti. A nyár forró és száraz, az átlaghőmérséklet meghaladja a 38 fokot.
Dél-Iránban a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl parti síkságain a nyár nagyon forró és párás, a tél pedig enyhe. Az évi csapadékmennyiség 135–355 mm közötti.
Az ország északi peremén, a Kaszpi-tenger síkságán a tél szintén enyhe, a hőmérséklet ritkán esik fagypont alá. A nyári hőmérséklet általában nem haladja meg a 29 fokot. A síkság keleti részén az évi csapadékmennyiség 680 mm, a nyugati részén meghaladja az 1000 mm-t. Itt nedves, szubtrópusi klíma alakult ki.
A hegyvidéken kontinentális éghajlat uralkodik, magashegységi éghajlati jegyek jellemzők. A Zagrosz medencéiben alacsonyabb a hőmérséklet, télen a napi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad, sok a hó.
Növény- és állatvilág
thumb|280px|Irán és környékének természetes növényzete
Éghajlati és domborzati változékonysága folytán Irán növény- és állatvilága is változatos.
Az ország egytized részét borítják erdők. Az erdőalkotó fa típusát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. Legkiterjedtebb erdősséggel a Kaszpi-tenger menti régió rendelkezik, ahol a jellemző erdőalkotók a tölgy, kőris, szilfa és a különböző ciprusfélék.
Főbb emlősállatai: medvék, gazellák, vaddisznók, farkasok, nagymacskafélék (eurázsiai hiúz, ázsiai gepárd, perzsa leopárd), vadtevék, vadkecskék, sakálok. Az ázsiai gepárd kihalófélben van, évente alig pár példányt regisztrálnak belőle Irán szerte.
Legfőbb háziasított állatai: birka, kecske, szamár, teve, szarvasmarha, vízibivaly, ló.
Természetvédelem Nemzeti parkjai Iránban is kialakult a természetvédelem soklépcsős rendszere – vannak nemzeti parkok, védett erdők, állatrezervátumok, védett tájak, természetvédelmi területek.Irán nemzeti parkjai Nem teljes lista nemzeti parkokról: Bakhtegan Nemzeti Park - Siráztól keletre Bamu Nemzeti Park — Siráz közelében Gulisztán Nemzeti Park - Gulisztán tartományban, Északkelet-Iránban Urmia-tó Nemzeti Park - az Urmia egy lefolyástalan, sós tó a török határ közelében Tandooreh Nemzeti Park - Dargaz város közelében, Türkmenisztán határán Kavir Nemzeti Park - 120 km-re Teherántól délre Khabr Nemzeti Park - Kermán közelében
Természeti világörökségei 2016-ban az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a Lut-sivatagot a VII. és VIII. kritériumok alapján.http://whc.unesco.org/en/statesparties/IR/
Története
Irán a világ egyik legrégebbi folyamatos nagy civilizációjának ad otthont. Nagy részét először a Kr. e. 7. században a médek egyesítették politikai entitásként, Uvakhsatra uralkodása alatt. Majd Nagy Kürosz megalapította az ókori történelem egyik legnagyobb birodalmát, az óperzsa birodalmat. A makedón Nagy Sándor a Kr. e. 4. században hódította meg ezt a birodalmat. Az iráni lázadás a Kr. e. 3. században létrehozta a Pártus Birodalmat, és felszabadította az országot, amelyet az ókor végén a Szászánida Birodalom követett. Az arab muszlimok a Kr. u. 7. században hódították meg a régiót, ami Irán iszlamizálódásához vezetett. Az iszlám aranykorában virágzott az irodalom, a filozófia, a matematika, az orvostudomány, a csillagászat és a művészet. Majd véget vetve az arab uralomnak, az iráni muszlim dinasztiák újjáélesztették a perzsa nyelvet, és egészen a 11-14. századi szeldzsuk és mongol hódításokig uralták az országot. A 16. században a szafavidák újra létrehozták az egységes iráni államot, amelynek hivatalos vallása a tizenkettes sía lett. A 18. században Nádir sah vezetésével Irán világhatalom lett, de a Kádzsárok idején a 19. századra jelentős területeket veszített az Orosz Birodalommal való konfliktusok következtében. A 20. század eleje a perzsa alkotmányos forradalom és a Pahlavi-dinasztia megalakulásának időszaka volt. Mohammad Mosaddegh próbálkozásai az olajipar államosítására 1953-ban angol-amerikai puccshoz vezettek. 1979-ben, az iráni forradalom során megdöntötték a monarchiát, és Ruholláh Homeini az ország legfelsőbb vezetője lett. 1980-ban Irak megtámadta Iránt, kirobbantva a nyolc évig tartó iráni–iraki háborút.
21. század