A Maldív-szigetek vagy hivatalosan Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, az Arab- és Lakkadív-tenger találkozásánál, a Hindusztáni-félszigettől délnyugatra.
A világ legnagyobb „korall”-állama Печуров Л. В.: Мальдивская Республика / Главная редакция восточной литературы. — М.: Наука, 1973. és terület szerint a legkisebb állam Ázsiában. 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott.
Egyik sziget területe sem nagyobb 13 km²-nél. Összterülete 298 km², így csak kicsit nagyobb, mint Szeged közigazgatási területe. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
A szigetország az 1970-es évek óta egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált, amely egyre nagyobb jólétet hoz az ország lakóinak, ugyanakkor környezeti és társadalmi problémákat is okoz.
A szigetállamot kritizálják az emberi jogok és a vallásszabadság helyzetét illetően. Az alkotmánya és törvényei megkövetelik, hogy minden állampolgár muszlim legyen, és minden állami intézményben és független szervezetekben betöltött magas szintű pozícióhoz megkövetelik, hogy az egyénnek a szunnita iszlámot kell követnie.
A szigetek nem emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és a szárazföldi területének legfeljebb 1 méterrel van a tengerszint felett. Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatt a tenger elnyelése fenyegeti.Earth Atlas, 2010, p. 122.
Etimológia A magyar nyelvben – miként jó néhány másik nyelvben – használt maldív megnevezés eredete nem egészen tisztázott. Származhat a szingaléz mālā dvīpa (füzérsziget)Hogendorn, Jan and Johnson Marion (1986): The Shell Money of the Slave Trade. African Studies Series 49, Cambridge University Press, Cambridge . 20–22. o. vagy a Maala Divaina (Nyaklánc-sziget) szavakból is.P.E.P Deraniyagala in Senarat Paranavitana; Leelananda Prematilleka; Johanna Engelberta van Lohuizen-De Leeuw (1978). Senarat Paranavitana Commemoration Volume. Brill. . 52. o. A lakosság önelnevezése, a dhivehin is annyit tesz: szigetlakó.Wilhelm Geiger (1911): Máldivian Linguistic Studies, Journal of the Ceylon Branch of the Royal Asiatic Society 27 (Colombo). 149–152. o.
Egyéb magyarázati lehetőség a Mahavamsza nevű régi ceyloni krónikában található, ahol a szigeteket Mahiladiva névvel illetik, s ami annyit tesz: a Nők szigete, ám az is lehetséges, hogy a szigetek páli nyelvű elnevezésének, a Koszorú-szigetnek a félrefordításáról van szó.
A Colby College professzora, Jan Hogendorn a szanszkrit mālādvīpa (szigetkoszorú) szóból eredeztette a Maldív-szigetek nevét.Hogendorn, Jan−Johnson, Marion (1986): The Shell Money of the Slave Trade. African Studies Series 49, Cambridge University Press, Cambridge . 20–22. o.
Földrajz
Domborzat A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak–déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.
Legmagasabb pontja a déli részén fekvő Addu-atollon található (Vilingili-sziget), amely emelkedik a tengerszint fölé.Embassy of Maldives, Kuala Lumpur
A szigetek kialakulása
A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyeket a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.
Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ebben az országban található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.
Éghajlat A globális felmelegedés egyik hatása a tengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti. Tuvalu, a Carteret-szigetek és a Barbados is hasonló problémákkal küzd. 2009. október 17-én a kormány az óceánban, a víz alatt tartotta a kabinetülését, ezzel hívva fel a figyelmet arra, hogy ha a jelen tendencia folytatódik, akkor nemsokára el fog tűnni az országuk.víz alatti kormányülés
A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá.
Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugati monszun májustól októberig tart, az északkeleti monszun pedig novembertől áprilisig. A délnyugati monszun júniusban és júliusban általában szelet és intenzívebb csapadékot hoz. thumb|200px|Cetcápa a Maldív-szigeteknél
Élővilág, természetvédelem
A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.
Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják.
A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a planktonnal táplálkozó cetcápa igen gyakori a szigetek környékén.
Történelem
thumb|350px|Malé, a Maldív-szigetek fővárosa Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak, és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeentől megkapja első alkotmányát.
A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjában köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel véget ért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja Srí Lanka-i tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagasabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.
Politika és közigazgatás Alkotmány, államforma
Államformája köztársaság. Alkotmányát 1998. január 1-jén léptették hatályba.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, az 50 tagú Polgárok Gyűlése (Madzslisz) gyakorolja, melynek 42 tagját választják. Közülük 2 fő Malé, 2 fő pedig a 20 atoll képviselője. Nyolc képviselőt a köztársasági elnök nevez ki. A mandátumot mind a választott, mind a kinevezett képviselők 5 évre kapják.
A végrehajtó hatalom a parlament által titkos szavazással 5 évre választott köztársasági elnök kezében van, a választást népszavazással is megerősítik. Az elnök a parlamentnek felelős Kabinet segítségével kormányoz. A 20 atoll élén a köztársasági elnök által kinevezett egy-egy vezető (verin) áll, s az atollok közigazgatására külön minisztériumot szerveztek.
Igazságszolgáltatása az iszlám joggal áll összhangban. Bírósági szervezeti rendszere élén álló Felsőbíróságát 1980-ban alapították.
Emberi jogok, jogállamiság A Freedom House 2024-es jelentése a „részben szabad” csoportba sorolta az országot. A legjelentősebb problémák a korrupció, a vallásszabadság hiánya, a visszaélések, továbbá a nőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmód.
Számos alapvető emberi szabadságjog a 2020-as évek elején is korlátozott. A maldív újságírásra hatással vannak a korlátozó jogszabályok, a zaklatás és az állami tulajdonú szervezetek befolyása. A Legfelsőbb Bíróság korábban is beavatkozott politikai ügyekbe; a politikai érdekeknek megfelelően járt el.
Az előzetes letartóztatás gyakori: 2024-ben az országban fogva tartottak közel 30 százalékát teszik ki. Sokakat rendkívül hosszú ideig tartanak előzetes letartóztatásban a nyomozás és a tárgyalási folyamatok késése miatt.
A korbácsolás és a testi fenyítés egyéb formái engedélyezettek egyes bűncselekmények esetében, és a gyakorlatban korbácsolási ítéletet hoztak olyan bűncselekményekért, mint például a házasságon kívüli nemi kapcsolat.
A hátrányos helyzetű lányokat és nőket aránytalanul sújtják az olyan bűncselekményekért járó büntetések, mint a paráznaság és a házasságtörés, amelyek a saría (iszlám jog) értelmezéséből származnak. Többek között a házasságra és a válásra vonatkozó szabályok mellett a női állampolgárok nem házasodhatnak nem muszlim külföldiekkel.
A vendégmunkás munkavállalók, akik a lakosság körülbelül egyharmadát teszik ki, eltérő bánásmódban részesülnek az állami hatóságok részéről, és nehezen férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. A vendégmunkások szabad mozgását korlátozzák, és gyakran a munkáltatók visszatartják az útlevelüket, jóllehet ez a gyakorlat illegális.
A vallásszabadság erősen korlátozott a Maldív-szigeteken. Az iszlám államvallás, és az alkotmány lehetővé teszi a jogok és szabadságok korlátozását az iszlám védelme érdekében. Egyes törvények büntetik a vallás kritikáját, és a nyilvános prédikációhoz engedély szükséges. A nem muszlim külföldiek csak a magánéletben tarthatják vallásukat.
A szekularista írók és a lelkiismereti szabadság szószólói különböző csoportok halálos fenyegetéseivel szembesülnek.
Politikai pártok
A szigeteken politikai pártok egészen 2003-ig nem voltak.
Államfők Államfők 1954-tőlHivatalban Név1954-1968Mohammed Farid Didi szultán1968-1978Amir Ibrahim Nasir1978-2008Maumoon Abdul Gayoom2008-2012Mohamed Nasheed 2012-2013Mohammed Waheed Hassan 2013-2018Abdulla Yameen 2018-2023Ibrahim Mohamed Solih2023-Mohamed Muizzu
Közigazgatási beosztás A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. Malé főváros a kormány irányítása alatt áll.
Védelmi rendszer Népesség Általános adatok A lakosság kb. egyharmada a fővárosban, a maradék a szigetcsoport körülbelül 200 lakott szigetén oszlik meg.
Népességének változása
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás A lakosság a Dél-Ázsiából bevándorló dravidák, szingalézek és arabok, az Afrikából ideszármazott feketék és a Madagaszkárról ideérkezett malgasok keveredéséből jött létre.A Világ Országai Nyír-Karta Bt., 2008
Nyelvi megoszlás Az ország nyelve a szingalézzel rokon maldív nyelv; az írásuk arab eredetű. Ezenkívül a lakosság másik része beszél tamil, bengáli, nepáli és egyéb olyan nyelveket, amelyeket Indiában vagy Kínában használnak.
Vallási megoszlás A teljes lakosság az iszlám szunnita ágát követi.
Szociális rendszer
Gazdaság thumb|Halászok a zsákmánnyal
Általános adatok A Maldív-szigetek gazdasága elsősorban a turizmus, a halászat és a hajózás tevékenységein alapul. Egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.
Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából.
A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel. A Maldív-szigetek éves GDP-jének mintegy 30 százalékát alkotják a felső kategóriás idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásából származó bevételek.
Gazdasági ágazatok