Csipkerózsika (mese)

bélyegkép|400px|jobbra|Csipkerózsika, Viktor Mihajlovics Vasznyecov festménye thumb|300px|Csipkerózsika, Gustave Doré meseillusztrációja (1867)

A Csipkerózsika egy ismert tündérmese. A mese két legismertebb változata közül az elsőt Charles Perrault adta ki a Lúdanyó meséi című mesegyűjteményében 1697-ben, a másikat a Grimm fivérek jelentették meg 1812-ben a Gyermek- és családi mesék című gyűjteményükben. Az Aarne–Thompson-féle folklórbesorolásban 410 Csipkerózsika-típusú mesét találunk.

Története

Először Charles Perrault francia meseíró írta le és jelentette meg Csipkerózsika addig szájhagyomány útján terjedő történetét (Lúdanyó meséi, 1697). Ebben, amikor megszületik Csipkerózsika, hét jó tündért hívnak meg, viszont nem sokkal később megjelenik egy nyolcadik tündér, aki elátkozza a hercegnőt: az átok szerint 16 éves korában meg fogja szúrni Csipkerózsika ujját egy rokka orsója, és a szúrásba bele fog halni. A hetedik tündér, aki még nem ajándékozta meg a lányt, enyhíti az átkot, miszerint nem hal meg, csak elalszik száz évre. A jóslat beteljesül. Ekkor a hetedik tündér mindenkit elaltat a kastélyban, a királyi házaspárt kivéve, a vár köré pedig sűrű erdőt növeszt. Száz év elteltével egy királyfi vetődik a várba, éppen amikor a varázslat megtörik és a hercegnő felébred. Feleségül veszi, de sokáig nem meri elvinni saját birodalmába, mert anyja egy emberevő ogre. Otthonról rendszeresen elmegy, mindig vadászatra hivatkozva. Születik két gyermekük: Hajnal és Nap. Mikor a királyfinak meghal az apja, ő nyilvánosan kihirdeti házasságát és elhozza családját a birodalmába. Hamarosan háború lesz és el kell mennie. Az anyja viszont sehogy sem tűrheti meg menyét és unokáit. Elküldi őket egy erdei házba és arra utasítja a szakácsot, hogy főzze meg neki először az egyik, majd a másik gyermeket, végül pedig a királynét. A szakács viszont mind a háromszor bárányokat vág le. Mikor megtudja a herceg anyja, hogy átverték, nagy hordóban kígyót, békát és mindenféle férgeket hozat, hogy belevethesse menyét és unokáit. Ám ekkor megérkezik fia, végül pedig maga esik a hordóba, és az állatok felfalják. Perrault változatának szövege

Változatok Az 1800-as években a német testvérpár, Jacob és Wilhelm Grimm szinte ugyanígy írta le a történetet, azzal a fő eltéréssel, hogy a mese Csipkerózsika felébresztésénél ér véget. Néhány további különbség a Charles Perrault-féle verzióhoz képest: egy béka megjövendöli a hercegnő születését, a tündérek helyett 13 javasasszony szerepel, és a hercegnő 15 éves korában szúrja meg az ujját. A Grimm testvérek változatának szövege

A történet egyik ősváltozatát Giambattista Basile írta le Pentameron című gyűjteményében, Nap, Hold és Talia (Sole, Luna, e Talia) címen a 17. században. Ebben a változatban egy nagy úrnak lánya születik, megjövendölik, hogy egy lenszálka végzetes lehet a lány számára. Az apa elrendeli, hogy égessenek el minden lent a környéken. Idővel a lány nagyobb korában meglát egy fonó asszonyt. Mivel nem látott ilyesmit, közelebb megy, ám egy lenszál az ujjába fúródik. Ettől összeesik. Az apa fájdalmában lányát a palotában hagyja, és elhagyja otthonát. Idővel egy király téved arra és bemegy az elhagyatott palotába. Mikor meglátja a gyönyörű, alvó Táliát, magáévá teszi, és ezután elhagyja a kastélyt. Kilenc hónappal később Táliának ikrei születnek, Nap és Hold. Tündérek segítségével a gyermekek anyjuktól tudnak táplálkozni. Egyszer az egyikük véletlenül Tália kisujját kezdi el szopni, és kiszívja a lenszálat, amelytől Tália felébred. A király újból meglátogatja a lányt, s mikor látja, milyen szép gyermekei születtek, Táliát és a két ikret az országába viszi. Ámde a király mindvégig nős volt, s mikor a királyné meglátta Táliát és a gyerekeket, utasította a szakácsot, főzze meg a gyerekeket és szolgálja fel az apjuknak, Táliát pedig égessék el máglyán. De a szakács megkegyelmez, és végül a királyné végzi a máglyán.

A mese sok eleme fellelhető az 1220-1260 körül keletkezett izlandi Völsunga saga-ban.

Szintén sok a hasonlóság egy 1528-ban megjelent francia románcban: Troďlus és Zellandine története – Perceforest (Histoire de Troilus et de Zellandine).

Rajzfilmek

Több rajzfilmfeldolgozása is született, köztük 1959-ben a Walt Disney-féle Csipkerózsika (Slepping Beauty), melyben a szereplők nevet kapnak: a hercegnő Csipkerózsika (angolul Auróra), a gonosz tündér Demona (angolul Maleficent), a három jótündér Flóra, Fauna és Fiona (angolul Merryweather). Az átok beteljesülését a három tündér úgy igyekszik megakadályozni, hogy ők nevelik fel Csipkerózsikát. A rajzfilmet 1952-ben kezdték készíteni, s 1959-ben mutatták be. A film a legnagyobb kasszasiker volt az évben a Ben-Hur után, mégsem hozott sok nyereséget Disneynek, mert ez volt akkoriban a legnagyobb költségvetésű animációs film. Az 1960-as Oscar-díjátadón a legjobb musical filmzene kategóriában jelölték, de nem nyerte el a díjat.

Források A Grimm fivérek meséjének szövege (pdf)

További információk Nap-Hold-Vénusz hármasság a Nap-Hold-Tália mesében

Kategória:Grimm-mesék