HomokrévA helyi önkormányzat honlapja: http://www.kikinda.org.rs/index.php?language=hun&page=ogradu&option=naseljenamesta&level=mokrinAz egyházmegye honlapja: http://www.catholic-zr.org.rs/events/event/bucsu-homokrev-mokrin-szent-kereszt-felmagasztalasa/ (köznyelven használt nevén gyakran Mokrin, szerbül Мокрин / Mokrin) falu Szerbiában, a Vajdaságban az Észak-bánsági körzetben.
Fekvése Nagykikindától 20 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Nagykikindához tartozik.
Története bélyegkép|balra|250px|A görögkeleti templom Homokrév (Mokrin) Árpád-kori település. Nevét 1256-ban Humkreu néven említették először az oklevelek. Nevét a Harangod (ma Aranka) homokkal borított két partja közt közlekedő révről nyerte. Szerb neve a magyar névalak eltorzulásával keletkezett.
A település egykor a Csanád nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak osztozkodásakor 1256. december 17-én a falu Waffa fiainak jutott, kiknek utódai a birtokot valószínű elcserélték a Kelemenösfi Telegdyekkel, mert az 1360. évben történt osztozkodáskor Telegdy Lőrincz fiainak Jánosnak és Tamásnak jutott, de 1495-ben Telegdy András a saját részét Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el, míg egy másik rész Csáki Gáboré lett, aki 1549-ben Bakócz Tamás érseknek. 1508-ban itteni birtokaira a Telegdiek nyertek új adományt.
A török hódoltság alatt elnéptelenedett és a magyar lakosság helyébe szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558. évi adóösszeíráskor 30 ház állt itt, lakosai szerbek voltak.
1564-ben Telegdy István és Palatics János voltak birtokosai.
A 17. század végén a falu elpusztult. 1723-ban nevét Mogrin, Mokrin néven írták.
A temesvári bánsági igazgatás, 1751 szeptemberében a marosi katonai határőrvidék szerb családjainak Homokrév és Szentes (a régi Szentelt község helyén) pusztákat jelölt ki letelepedési helyül. A mai Homokrév a régi Szentelt helység helyén épült fel.
1753-tól egy század polgárkatonaság székhelye. 1778-ban 1906 lakosából kilenc család az újonnan szervezett dunai Határőrvidékre vándorolt.
Homokrév 1837-ben országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két véres ütközet zajlott itt. 1849. április 22-én Derra honvédőrnagy, másnap április 23-án pedig Perczel Mór honvédtábornok aratott fényes győzelmet a Supan vezérlete alatt álló 15000 felkelőn.
1899-ben visszakapta régi Homokrév nevét, de 1911-ben újra Mokrin lett.
Szentelt A mai Homokrévtől délnyugatra, a Szentes nevű szőlőhegyek vidékén feküdt a középkorban Szentelt nevű város, mely eredetileg a kun Szentelt szék fővárosa volt és mindennemű földesúri szolgáltatástól mentes hely volt. Vásárjoggal bírt és egy 1384 évi oklevél tanúsága szerint heti piacait szerdánként tartotta.
1429. augusztus 24-én Héderváry Lőrinc királyi főlovászmester, a jászok és a kunok bírája itt tartotta törvényszékét.
Zsigmond király idejében város a királyi birtok volt, aki 1433-ban Kunszőllőssel együtt Csalapia Dávid török császári hercegnek adta át, ez időre már a kunok elköltöztek, és helyükbe jobbágyok telepedtek le.
1460-ban Mátyás király a birtokot Dóczy Péter kevei és szentlászlói várnagynak, Dóczy László szörényi bánnak és Dóczy Imre udvari vitéznek adományozta.
1536-ban még jelentékeny helységnek írták.
A török hódoltság alatt sem pusztult el, 1582-ben szerb juhászok éltek itt, akik a falu régi nevét Szentulyára változtatták át.
1647-ben újból lakott helyként említették. 1717 után a temesvári igazgatóság adta bérbe, majd 1751-ben néhány marosi határőrvidéki család telepedett le az ekkor már Szentos néven említett pusztára. Az új telepet azután Mokrinnak, magyarul Homokrévnek nevezték el.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 4940 83,47 Cigányok 369 6,23 Magyarok 290 4,90 Jugoszlávok 99 1,67 Horvátok 20 0,33 Macedónok 15 0,25 Montenegróiak 9 0,15 Németek 9 0,15 Bolgárok 8 0,13 Románok 7 0,11 Muzulmánok 4 0,06 Szlovákok 3 0,05 Albánok 3 0,05 Csehek 1 0,01 Ukránok 1 0,01 Szlovének 1 0,01 Ruszinok 1 0,01 Oroszok 1 0,01 Bunyevácok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Nevezetességek Római katolikus temploma - 1858-ban épült
Jegyzetek bélyegkép|250px|Homokrév egy régi térképen
Források Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások
Homokrév története
Kategória:Az Észak-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései