A dadogás olyan beszédzavar, amely esetében a beszédfolyamatosság akadályozott, akaratlan ismétlések, hangok, szavak illetve kifejezések elnyújtása által, valamint önkéntelen szünetek vagy olyan blokkok által, amelyekben a dadogó személy képtelen a hangok produkciójára. A „dadogás” kifejezés alatt általában akaratlan hangismétléseket értünk, azonban a kifejezés magában foglalja a beszéd előtti szokatlan mértékű hezitálásokat és szüneteket, amelyekre a mondatokban vagy szavakban dadogó emberek hivatkoznak, valamint bizonyos hangok elnyújtása is ide tartozik. Watkins és munkatársai szerint a dadogás „a beszédprodukcióhoz szükséges motoros folyamatok kiválasztásának, beindításának és végrehajtásának” zavara.[Carlson, N. (2013). Human Communication. In Physiology of behavior (11th ed., pp. 497–500). Boston: Allyn and Bacon.] Sok dadogó számára az elsődleges probléma az ismétlésekkel van. A „dadogás” kifejezés súlyosság szempontjából széles skálát fed le, és magában foglalja azokat az alig észrevehető akadályokat is, amelyek elfedhetik azokat a komoly tüneteket, amelyek gátolják az orális kommunikációt.
A világon ma (2014) kb. hetvenmillió ember dadog,"11 Facts About Stuttering". Archived from the original on 19 July 2014. Retrieved 15 July 2014. https://www.dosomething.org/facts/11-facts-about-stuttering ami a világ populációjának nagyjából 1%-a. A nemek aránya 3:1 a férfiak javára. A zavar az esetek 65%-ában kialakul még hároméves kor előtt, és 85%-ában három és fél éves korig bezárólag kezdődik.The Stuttering Foundation
A dadogás komoly kihatással lehet egy személyiség működésére és érzelmi állapotára. Ilyenek lehetnek például: félelem attól, hogy bizonyos magánhangzókat, illetve mássalhangzókat ki kell ejtenie, vagy hogy szociális szituációkban dadogni fog, valamint az önként vállalt izoláció, idegesség, stressz, szégyenérzet, zaklatás (bullying) lehetséges célpontjának lenni (ez különösen gyermekkorban jellemző), szavak helyettesítése vagy átrendezése egy mondaton belül abból a célból, hogy a dadogást elrejtse, vagy a „kontroll elveszítésének” érzése beszéd közben. A dadogást néha az idegesség egy tünetének tekintik, de valójában nincs konkrét összefüggés a kettő között (azonban ennek az ellentéte előfordulhat, a dadogás eredményeként fokozódhat a szociális szorongás).
A dadogás általánosan nem a beszédhangok fizikai produkciójának vagy a szavaknak való jelentésadás problémája. Az akut idegesség és stressz nem okozója a dadogásnak, de lehetnek a kiváltói beszédfogyatékos embereknél.
Dadogó beszéd szindróma: a szociális bevonódásra vonatkozó nyílt, vagy rejtett dadogás, amely pánik félelemmel és a beszédkontroll hiányával jár együtt. Ezek a tünetek a dadogás mint beszédesemény, és a szociális fóbia mint egy pszichoszociális patológia kölcsönhatásából erednek.
A dadogók sokszor arról számolnak be, hogy dadogásuk fluktuáló, és vannak „jobb” napjaik, „rosszabb” napjaik és „dadogásmentes” napjaik. Dadogó gyermekek szülei gyakorta jelzik, hogy ha gyermekük fáradt, akkor a beszédzavar is súlyosabb. A dadogás fluktuálása időben látszólag teljesen véletlenszerűen jelentkezik. Habár a dadogás pontos etiológiája, illetve oka ismeretlen, feltételezhető, hogy mind a genetika, mind pedig a neurofiziológia hozzájárul. A dadogók 70%-ának genetikai eredetű a beszédfogyatékossága. Agyi folyamataik eltérnek a tipikus fejlődéstől. Abnormális cerebrális dominancia áll fenn a két agyfélteke működése között. Normális esetben a nyelvi tervezésért felelős idegsejtek aktiválása már azelőtt megjelenik, hogy a centrális területek bevonódnának a beszédbe. Egy dadogó személynél ez a folyamat akár fordítva is lejátszódhat.
Sokféle kezelés és logopédiai terápia létezik, amelyek néhány dadogó embernél segíthetnek a dadogást olyan szintre redukálni, hogy egy laikus fül már ne érzékelje a problémát, azonban jelenleg lényegében nincs „gyógymód” a kezelésére. A dadogás súlyossága megegyezik a diszfluencia csökkentéséhez szükséges logopédiai terápia mennyiségével. Súlyos dadogás esetében hosszútávú terápia és kemény munka szükséges mindehhez.
Jellemzők Alapvető magatartás Az alapvető dadogó magatartás jellemzői a nyilvánvaló és megfigyelhető diszfluenciák a beszédben, úgymint a hangok, szótagok, szavak és kifejezések ismétlése, néma blokkok és hangok elnyújtása. Ezek eltérnek azoktól a normál diszfluenciáktól, amelyek ép fejlődésű embereknél is jelen vannak, a dadogó személyeknél jelenlevő diszfluenciák hosszabb idejűek, gyakrabban fordulnak elő, és több erőfeszítésbe kerülnek, valamint változó minőségűek: gyakran jelennek meg ismétlések, rögzített testtartás vagy együttcselekvések. Ezt a három kategóriát még alkategóriákra osztották:
Ismétlések Szótagismétlés: magában álló szótag ismétlése (pl. egy-egy-egy széken) vagy szóban lévő szótag ismétlése (pl. al-al-alatta vagy nyi-nyi-nyitva). Hiányos szótag ismétlése: egy hiányos szótag ismétlése, ami pl. egy mássalhangzó magánhangzó nélkül (pl. f-f-f-farkas). Többszótagú ismétlés: egy szótagnál több, pl. egy teljes szó, vagy több szó ismétlése (pl. én tudom-én tudom- én tudom a választ). Rögzített testtartás Hallható légáramlattal: egy hang elnyújtása (pl. mmmmmmm). Hallható légáramlat nélkül: pl. egy néma beszédblokk vagy feszült szünet, amiben az erőfeszítés ellenére nincs beszéd. Együttcselekvések Verbális: ez lehet indulatszó, töltelékszó, vagy javítás (pl. Én----Nekem volt...). Nonverbális: ezek látható vagy hallható cselekvések, pl. cuppogás, fejrángás, torokköszörülés stb. általában ezekkel próbálják megtörni vagy megkerülni a dadogó ciklusokat.
Variabilitás A dadogás mértéke gyakran nem állandó még súlyos dadogók esetében sem, mivel sokszor ez szituációfüggő. Dadogó emberek sokszor számolnak be a diszfluencia nagymértékű csökkenéséről olyan esetekben, mint pl.: valaki mással egyszerre történő beszélés, mások beszédének másolása, suttogás, éneklés, színészkedés, kisgyermekekhez való beszéd közben, vagy magukban való beszéd közben. Más esetek pedig, úgymint telefonbeszélgetés vagy publikus beszéd, félelemmel töltik el őket, és a dadogás növekedésről számolnak be ezekben az esetekben.
Érzelmek és attitűd A dadogás jelentős negatív kognitív és affektív hatással van a dadogó személyre. Sokszor azonosítják egy jégheggyel, mivel a dadogás vizuális és auditív tünetei a felszín felett hirtelen jelennek meg, a tünetek egy széles köre pedig, úgymint a negatív érzelmek, a felszín alatt bújnak meg. Az olyan érzelmek, mint a szégyenérzet, frusztráció, félelem, idegesség és bűntudat gyakran jelennek meg dadogóknál, és növelik a rájuk nehezedő nyomást, ami pedig fokozza a dadogást is. Idővel ezek a rossz tapasztalatok a beszédben negatív énképet okozhatnak. Sokan a diszfluencia miatt úgy érzékelik, hogy a dadogók kevésbé intelligensek, azonban ez nem így van. Dadogó személyek körében ugyanolyan arányban található magas és alacsony intelligencia hányados, mint nem dadogó személyeknél. Ha viszont fejlesztést kap a gyermek, akkor az a kognitív képességeire is hatással van, ezért gondolhatják néhányan azt is, hogy a dadogók kiemelkedően magas IQ-val rendelkeznek.
A dadogó személy néha saját attitűdjét másokra vetíti ki és emiatt azt gondolja, hogy idegesnek vagy butának nézik. Saját megvallásuk szerint mikor ismételgetnek, hosszú szünetet tartanak, vagy eltorzult arccal próbálnak kiejteni egy szót, olykor igen komoly érzelmi megterhelés a számukra. Néhányan az egész életüket igyekeznek beszabályozni, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor feleslegesen kell beszélniük. Sok dadogó személy elég magas érzelmi árat fizet, beleértve a munkahelyi és párkapcsolati problémákat egyaránt. Az ilyen negatív érzéseknek hangsúlyt kell kapniuk a terápiában.
Fluencia és diszfluencia A nyelvi feladatok diszfluenciát idézhetnek elő, melyek különbözőek lehetnek. Az olyan feladatok, amelyek diszfluenciát váltanak ki, általában kontrollált nyelvi feldolgozást követelnek, amely magában foglalja a nyelvi tervezést. Sok dadogónál nem jelentkezik diszfluencia, amikor olyan feladatokat kapnak, amelyek lehetővé teszik számukra az automatikus feldolgozást, az alapos feldolgozás nélkül. Például a „Boldog szülinapot” dal éneklésekor, vagy más ehhez hasonló nyelvi szerkezet esetében a dadogók is jól teljesítenek. Az ilyen feladatok csökkentik a szemantikai, szintaktikai és prozódiai tervezést, míg a spontán, „kontrollált” beszéd vagy a hangos olvasás megköveteli a gondolatok nyelvi részekké, majd szintaktikai és prozódiai elemekké való átalakítását. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a kontrollált nyelv által aktivált folyamatok következetesen rosszul működnek a dadogó emberekben, míg a nem dadogók esetében csak néha jelenik meg diszfluens beszéd vagy abnormális folyamat.
Okok A tudomány egyetlen olyan kizárólagos okot sem ismer, amely a dadogás kialakulásának hátterében állhat. Azonban számos hipotézis és elmélet megjelöl bizonyos faktorokat, amelyek együtt járnak a dadogás kialakulásával. Ezek között erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a dadogásnak genetikai alapja van. A neurális szervezettség anomáliája mellett a szenzitív temperamentum is hozzájárul a dadogás kialakulásához. Családfakutatások bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akiknek valamelyik elsőfokú rokona dadog, háromszor nagyobb valószínűséggel fognak dadogni. Azonban sokszor jelentkeznek a tünetek olyan gyermekeknél, akiknek nincs hasonló beszédzavart mutató felmenője. Az ikerkutatások a genetikai tényezők és környezeti tényezők kölcsönhatására mutatnak rá a dadogás előfordulásával kapcsolatban. Maguk a gének sok esetben nem okoznak dadogást önmagukban, hacsak nem járul hozzá külső környezeti faktor, például prenatális stressz, nyelvi késés, vagy a családból érkező kommunikációs nyomás. Bizonyítékok szolgálnak arra is, hogy dadogás esetében magas a komorbiditás beszédbeli, nyelvi, tanulási vagy motoros nehézségekkel. Robert West, a dadogás genetikai tanulmányozásának úttörője szerint a dadogás léte ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a tagolt beszéd az emberi fejlődés utolsó legfontosabb eredménye.West, R.; Nelson, S.; Berry, M. (1939). "The heredity of stuttering". Quarterly Journal of Speech. 25 (1): 23–30. doi:10.1080/00335633909380434.
Egy másik nézet szerint a dadogás összetett tic jelenség. Ugyanis mindig hangok vagy szavak ismétlésével keletkezik.
A gyermekek szeretnek ismételgetni, és minél feszültebbnek érzik maguk, annál inkább választják ezt a feszültségük levezetésére – ami érthető és normális reakció. Képesek az összes viselkedés másolására, ismétlésére. Minél nagyobb a nyomás valakin, annál kevésbé szeret változtatni. Minél nagyobb a változás, annál több lehet az ismétlés. Tehát, amikor egy 3 éves gyermek ráeszmél, hogy lett egy új kistestvére, elkezdhet hangokat ismételgetni. Az ismétlések kondícionálódhatnak, automatikussá válhatnak és az ismétléssel szembeni küzdelmek a szavak meghosszabbítását, valamint a beszéd darabosságát eredményezheti.Stammering (Stuttering) A Complex Vocal Tic, Patricia Sims, Kindle version 2014
Több fiú dadog, mint lány, az arány 3 fiú : 1 lány. Ez azért van, mert a férfi hipotalamusz-hipofízis-mellékvese-tengely (Hypothalamic-Pituritary-Adrenal, HPA) aktívabb. Miközben több kortizolt termelnek a nőknél azonos ingerlés mellett, idegességet, feszültséget vagy szorongást érezhetnek és hajlamosak lehetnek ismételni, ismétlővé válni.
Egy 2010-es cikkben háromféle gént hoztak kapcsolatba a dadogással: GNPTAB, GNPTG és NAGPA.
Néhány dadogó esetében a kongenitális tényezők is szerepet játszhatnak. Ide tartoznak a születéskor vagy annak környékén fellépő fizikai trauma, a tanulási nehézségek vagy a cerebral palsy (újszülöttkori agykárosodás).
Vannak egyértelmű empirikus bizonyítékok arra, hogy a dadogók agyában strukturális és funkcionális eltérések vannak. A kutatást némileg bonyolítja, hogy lehetséges, hogy ezek az eltérések inkább a dadogás következményei, mintsem okai.Soo-Eun, Chang (2007). "Brain anatomy differences in childhood stuttering". NeuroImage.