Bartos Gyula, született Prinz SámuelSzületése bejegyezve a szegedi izraelita hitközség akv.-ében, 44/1872. fsz. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 24.) (Szeged, 1872. április 7. – Budapest, 1954. május 21.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
bélyegkép|Katona József: Bánk bán. Nemzeti Színház. Bemutató: 1905. Tiborc: Bartos Gyula.
bélyegkép|Shakespeare: A velencei kalmár. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Bemutató: 1923. Szereplők: Tubal: Bartos Gyula.
bélyegkép|jobbra|Indig Ottó: Tűz a Monostoron. Társulat: Nemzeti Színház. Bemutató: 1932.11.18. Rendező: Csathó Kálmán. Szereplők: Hupuczi, csizmadia: Bartos Gyula, Hupucziné: Vaszary Piri, Máriskó: Vándory Margit, Regina, Hupucziék lánya: Eőry Kató
Életútja Bartos (Prinz) Vilmos kereskedő és Grünfeld Júlia fiaként született. 15 évesen elszökött otthonról, és beállt színésznek. Előbb Pesti Ihász Lajos színigazgatónál működött, majd Szabadhegyi Aladárhoz szerződött, de ez az igazgatója elvesztette koncesszióját, mire visszakerült az iskolába és letette az érettségit. Ezután beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol Bercsényi Béla, Császár Imre és Jászai Mari voltak tanárai. 1895-ben végzett, majd Kövessy Albert sátoraljaújhelyi társulatához szerződött. Működött még Nyitrán és Vácon is, onnan 1896-ban Megyeri Dezsőhöz került Kolozsvárra, majd 1899-től 1907-ig Krecsányi Ignác együttesében játszott. Ezután újra Kolozsvárra került, innen ismét Szegedre, végül Temesvár és Buda színpadjain működött. 1906. június 7-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a Folt, amely tisztít c. dráma Don Justo szerepében és ez évben szerződtették. Mint szerződött tag, 1907. május 13-án lépett föl először, 1932-ben az intézmény örökös tagja lett.
bélyegkép|jobbra|260px|Bartos Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-27. 1939 után a második zsidótörvény miatt nem léphetett színpadra, csak a Goldmark Színházban láthatta a közönség. 1945-től haláláig újból a Nemzeti Színház művésze lett. Legparádésabb szerepével, a Lear királlyal tért vissza.
Magánélete Első felesége a kecskeméti születésű Szakács Róza Éva volt, 1907. június 25-én Kecskeméten kötöttek házasságot. 1910-ben elváltak.Esketési bejegyzésük a kecskeméti állami akv. 298/1907. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 24.) 1919. január 18-án Budapesten vette feleségül Ilovszky Ilona Amáliát, azonban második házassága is válással végződött.Esketési bejegyzésük a Budapest VIII. ker. állami akv. 95/1919. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 24.) Ludvig Erzsébettel kötötte harmadik házasságát 1937. július 1-jén Budapesten, amely feleségének 1953-ban bekövetkezett haláláig tartott.Esketési bejegyzésük a Budapest VIII. ker. állami akv. 896/1937. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 24.) Második házasságából született egyetlen gyermeke, Bartos Klára 1919-ben.Bakó Márta: Így történt... Budakönyvek, 2001. 136. Unokája Tóth Titusz színművész.
Színpadi szerepei Shakespeare: Lear király... Lear király Shakespeare: A velencei kalmár... Shylock Molière: A fösvény... Harpagon Molière: A képzelt beteg... Purgó Katona József: Bánk bán... Tiborc Szigligeti Ede: A cigány... Zsiga Szigligeti Ede: Liliomfi... Kányai Szigeti József: Rang és mód... Bannay Gerő Tóth Ede: A falu rossza... Feledi Gáspár Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi... Pókai Péter Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris... Peták káplár Csepreghy Ferenc – Erkel Elek: Sárga csikó... Csorba Márton Gárdonyi Géza: A bor... Mihály bácsi Gárdonyi Géza: Falusi verebek... A kérő Géczy István: A Sárdi-ház... Sárdi Tamás Gogol: Éjjeli menedékhely... Luka Hauptmann: Elga... Timoska, a kulcsár Hauptmann: A bunda... Mitteldorf, a rendőr Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros... Szörényi Herczeg Ferenc: Honthy háza... Öreg püspök Victor Hugo: A notre dame-i toronyőr... Claude Frollo Henrik Ibsen: A vadkacsa... Az öreg Ekdal Madách Imre: Az ember tragédiája... Lovel Rostand: Cyrano... Castel-Jaloux Schiller: Ármány és szerelem... Miller zenész Shakespeare: A makrancos hölgy... Baptiste Shakespeare: Othello... Jágó Shakespeare: Julius Caesar... Cassius Shakespeare: Rómeó és Júlia... Lőrinc barát Shakespeare: Antonius és Cleopatra... Menenius, Enoborbus Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár... Veres csaplár
Filmjei Némafilmek Szent Péter esernyője (1917) A riporterkirály (1917) A gólyakalifa (1917) Faun (1917) Az aranyember (1918) Fehér rózsa (1919) Vörösbegy (1921) A 111-es (1920)
Hangosfilmek Fekete hajnal (1942) Úri muri (1950) Déryné (1951) Föltámadott a tenger (1953)
Díjai, elismerései A Nemzeti Színház örökös tagja (1932) Kossuth-díj (1952) Érdemes művész (1952)
Jegyzetek
Források
Színészkönyvtár Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1969. Gondolat
További információk
Bartos Gyula az OMIKE oldalán
Kategória:Magyar színészek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Nemzeti Színház örökös tagjai Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek