Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. Nemzetközi hírnevét a vértesszőlősi őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.
Fekvése
A község a Tatabányát és Tatát összekötő, rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik, előbbitől 2,5 kilométerre északra, utóbbitől 4,5 kilométerre délre; déli határában elhalad az M1-es autópálya is. A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Vértesszőlős megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, s a vonal személyvonatai jellemzően megállnak itt.
Története Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc őskori csonttöredékeket, illetve eszközöket talált, majd az első leletek felbukkanási helyszíne közelében, Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtti előemberi telephelyét.
A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Nagy gazdagságban maradtak meg a területen az emberős kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai – köztük átégett csontok is, amikből megállapítható volt, hogy ez a hominida már ismerte és használta is a tüzet –, de előkerült a Samunak elkeresztelt példány koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is.
A leletek helyén, a falu mésztufabányájában a Magyar Nemzeti Múzeum később Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki. Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi. bélyegkép|360px|left|Vértesszőlős: előembertelep
A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.
A települést írásban 1244-ben említik először.
A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.
A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Krenner Antalné (független) 1994–1998: Vida István (független) 1998–2002: Vida István (független) 2002–2006: Vida István (független) 2006–2010: Dr. Nagy Sándor (független) 2010–2014: Dr. Nagy Sándor (független) 2014–2019: Nagy Csaba (független) 2019–2024: Nagy Csaba (független) 2024–2026: Dr. Bogár István (független) 2026– : Németh Ferenc (független)
A településen 2026. szeptember 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt. A választás négy független polgármester-jelöltje között a hivatalban lévő településvezető is elindult, de csak a harmadik helyet sikerült megszereznie.
Népesség A település népességének változása:
Egy 1912-re befejezett 1910. évi népszámlás során összesen 1392 lakost számláltak. Ebből 1150 (82,6%) szlovák, 178 (12,8%) magyar, 32 (2,3%) német, és 32 (2,3%) egyéb anyanyelvű, illetve 1351 (97,0%) római katolikus, 23 (1,6%) református, 16 (1,1%) izraelita, 1 ágostai hitvallású evangélikus és 1 egyéb vallású lakost írtak össze. Összlakosságából 1070 fő tudott magyarul beszélni, valamint 922 fő tudott írni és olvasni.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2% németnek, 0,2% románnak, 5,2% szlováknak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 5,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 33,4% (23,6% nem nyilatkozott).Vértesszőlős Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 2% szlováknak, 1,2% németnek, 0,9% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ukránnak, szerbnek és románnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 6,9% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).Vértesszőlős Helységnévtár
Látnivalók Római katolikus Kisboldogasszony templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század) Vértesszőlősi Őstelep: a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi szabadtéri bemutatóhelye Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel
Képek
Testvértelepülései Muhr am See, Németország Nagyturány, Szlovákia Udvard, Szlovákia
Híres emberek Itt szolgált sok évig Fieba József, az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora .
Jegyzetek
Források Vértesszőlős Önkormányzatának honlapja Vértesszőlős a funiq-hu-n https://library.hungaricana.hu/hu/collection/ksh_neda_nepszamlalasok_1910/
További információk Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelye
Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:Komárom vármegye települései