250px|thumb|Lovas alakja szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból. 250px|thumb|A világ egyik legősibb szőnyege Pazirikból, a Kr. e. 5. századból. A körbefutó frízen szarvasok sorakoznak. Pazirik (Пазырык) világhírűvé vált helyszín az Altaj hegységben, ahol szkíta kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak föl az orosz régészek a Kr. e. 6. és 3. század közötti időszakból. A helyszínről művészeti korszakot is elneveztek. A helyszín a nevezetes Ukok-fennsík közelében, attól északnyugatra az Altaj nyugati részén az Ob forrásvidékén található, Oroszországban az orosz–kínai–mongol–kazah négyeshatár közelében.
Régészeti leletek Pazirikból Az első sírok föltárását Szergej Rudenko szovjet régész kezdte meg az 1920-as években. Bár több halomsírt már korábban kiraboltak, Rudenko a temetkezés számos részletét tárta föl: lovakat fölszerszámozva, díszes temetési maszkban, faragott lószerszámmal, nyereggel és nyeregtakarókkal, melyeket az Ermitázsban őriznek, Szentpétervárott.
A paziriki fejedelem, vagy sámán sírja
Rudenko egyik legnevezetesebb fölfedezése egy tetovált testű fejedelem volt. A paziriki fejedelmi sírokba helyezett személyek testét a hideg és száraz éghajlat épségben megőrizte. A tetoválás állatküzdelmi jeleneteket, állatokat ábrázol. Később infravörös fénnyel történt megvilágítással kimutatták, hogy a sírokban talált további négy személy testét is tetoválások borították.
A molekuláris genetikai kutatások megkezdték a paziriki népesség paleoantropológiai kapcsolatainak föltárását is. Mind a mongoloid, mind az europid összetevőt kimutatták a pazirikiakon. A Kr. e. 2. évezred táján Nyugat-Turkesztánban és Észak-Iránban képviselik az europid komponenst. A mongoloid típus két összetevőből áll: az egyiket a Karakol Kultúra népében, a másikat a paleoszibériai neolitikus népességben vélik fölismerni.
Pazirik népe
Rudenko a föltárt műveltségnek a paziriki kultúra nevet adta. Később a régészek a paziriki kultúrát a szkítákkal – vagy pontosabban a szakákkal – hozták összefüggésbe. A kultúra területe nagyjából ott van, ahol Hérodotosz szerint ebben az időben az arimaszpok éltek. E nomád életmódot folytató népek számos régészeti hagyatéka került föltárásra a sztyeppén. A paziriki tetoválások is a Szibériában elterjedt állatstílushoz hasonlóak.
Pompás matematika a paziriki művészeti alkotásokon Rudenko igen részletes könyve föltárja annak lehetőségét, hogy a díszítőminták geometriáját is tanulmányozhassuk. Az egyik szőnyeg díszítésén összetett síkmintázatot figyelhetünk meg, amelynek cmm típusú hálózatmintája van. A hálózat csomópontjain is kis virágok ülnek és a rombusz alakú mezőket is négyes csoportokba elrendezett négyszirmú virágocskák díszítik. A hálózat "bordáin" azonban E betűformákból álló "fogazás" található. Az E alakok "fésűje" fölfelé áll s így a minta elveszíti a vízszintes irányú tükrözési tengelyeit. A bordákból alkotott almintázat rendje cm. Az egyesített összetett sikmintázat szerkezete tehát cmm//cm típusú (Bérczi, 2008).
Kapcsolódó szócikkek 450px|thumb|Egy paziriki szőnyeg cmm típusú hálózattal, melynek "bordáin" E betűformákból álló "fogazás" található. Az egyesített összetett síkmintázat szerkezete tehát cmm//cm típusú. Tuva Arzsán Szkíta művészet Közép-Ázsia művészete
Jegyzetek
Források
További információk
Könyvek
Rudenko, Sz. I. (1953): Kultura naszelenyija Gornovo Altaja v szkifskoe vremja (" (The Population of the High Altai in Scythian Times")(Moscow and Leningrad, 1953) fordítása angolra: Frozen Tombs of Siberia: The Pazyryk Burials of Iron Age Horsemen, M.W. Thompson, tr. (University of California Press, Berkeley) 1970. Bérczi Sz. (2008): Hun-szkíta művészet. TKTE, Budapest, () Voevoda M.I., Sitnikova V.V., Romaschenko A.G., Chikisheva T.A., Polos'mak N.V., Molodin V.I. (1998): Reconstruction of the genogond pecularitis of the ancient Pazyryk population(I-II MILLENIUM BC) from Gorny Altai according to the MtDNA structure. Doklady Akademii nauk / [Rossiiskaia akademii nauk] 1998;358(4):564-6.
Web
A library of scholarly publications about the Altai Scythians A Novoszibirszki Állami Egyetem honlapja, Pazirikkal is foglalkozik. BME wiki: Pazyryk Mummies "Ősi műmiák Mongóliából", Der Spiegel, 2004
Kategória:Ázsiai régészeti lelőhelyek Kategória:Sztyeppei régészeti lelőhelyek Kategória:Oroszországi régészeti kultúrák
tr:Pazırık Kurganı