A különböző katonai konfliktusok során elesett emberek összességét, tekinthetjük háborúban elhunytaknak. A háborús veszteségek alatt, így nem csupán a katonákat értjük, hanem a civil lakosságot is. A XX. és XXI. század háborúiban inkább a civil lakosság vesztesége a nagyobb. Így a háborús veszteségeket okozó eseményeket több kategóriába lehet sorolni.
Klasszikus cselekmények Csatában, különböző katonai események (pl. partraszállás) közben történő halál Csata során szerzett sérülés következtében történő halál Katonai táborokban, seregekben kitört járványok, éhezés, időjárási körülmények...stb. Kivégzések, illetve egyéb módozatok (lásd. biológiai fegyverek).
Polgári lakosságot érintő események Mészárlás Vallásháborúk Éheztetés Települések szándékos lerombolása, avagy katonailag nem indokolt pusztítás
Újkori technológiák Atomfegyverek, s a kémia és biológiai fegyverek fejlesztése, és fokozott használata Terrorbombázások Genocídiumok
A 10 legnagyobb véráldozatot követelő háború Második világháború (1939-1945) – 60 000 000 - 72 000 000 An Shi lázadás (Kína, 755-763) – kb. 36 000 000 Mongol hódítások és inváziók – 30 000 000 - 60 000 000 Mandzsu hódítás a Ming-kori Kínában (1616-1662) - kb. 25 000 000 Első világháború (1914-1918) – 21 000 000 Tajping-felkelés (Kína, 1851-1864) – kb. 20 000 000 Második kínai–japán háború (1937-1945) – kb. 20 000 000 Kína egyesítéséig eltelt háborús időszak (Kr. e. 475-221) – kb. 10 000 000 Timur Lenk hódításai (1360-1405) – 7 000 000 - 20 000 000 Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917-1921) – 5 000 000 - 9 000 000
Röviden az ABC fegyverekről
Az ABC egy rövidítés, amiben, az "A" betű az atom, a "B" a biológiai és "C" betű, pedig a kémiai fegyvereket jelöli. Ezek az eszközök elsősorban tömegpusztításra készültek, és a történelem folyamán sokszor használták a civil lakosság ellen is, amint azt a Második kínai–japán háborúban a japán 731-es alakulat tette. Ennek következtében használatukat számos törvénnyel, rendelkezéssel korlátozzák, illetve tiltják.
Kategória:Hadügy