bélyegkép|jobbra|250px|A Római-part az Újpesti vasúti hídról
A Római-part Budapest III. kerületének városrésze a Duna jobb partján, Budakalász és az Újpesti vasúti híd között.
Fekvése bélyegkép|jobbra|250px|Római-parti fasor 2016 őszén bélyegkép|jobbra|250px|A mobilgát megépítése esetén kivágásra ítélt öreg fák bélyegkép|jobbra|250px|Padok a Kossuth Lajos üdülőparton bélyegkép|jobbra|250px|Játszótér a Kossuth Lajos üdülőparton
Kelet felől a Duna, délről az Aranyhegyi-patak északi irányból a Barát-patak, nyugatról pedig a Nánási út-Királyok útja határolja. A Duna partján 4,7 km hosszban húzódó sétány hivatalosan két szakaszra tagolódik: a déli neve Római part az Aranyhegyi-patak Pók utcai torkolata és a Kalászi utca között, a Rómaifürdő nevű városrészben, 1,2 km hosszban. A Kalászi utca és a Barátpatak utca között tartó északi szakasz neve Kossuth Lajos üdülőpart, Csillaghegy és Békásmegyer partszakasza a Pünkösdfürdő utcáig 2 km-en át, továbbá 1,5 km-en át a pünkösdfűrdői gát mentett oldalán a Barátpatak utcáig. A köznyelvben az egész sétányt Római-part néven emlegetik.Római-parti 101 – Meddig is tart a Római-part?, alacsonyjutalek.huTenczer Gábor: A Római-part két végén elkezdődik a munka,Index.hu, 2017. október 25. Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt az 1830-as években – a 19. század elején a rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalomnak nevezték.
Megközelíthetősége Tömegközlekedéssel: A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum vasúti megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással. A Békásmegyer felé tartó 34-es busszal, ami a párhuzamos Királyok útján közlekedik. (Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part.) A Pók utcai lakótelep körül megforduló 106-os busz Nánási úti megállójától két perc alatt elérhető a part.
Autóval: a Szentendrei út felől a Duna felé haladva.
Kerékpár: a Szentendre felé tartó kerékpárúton.
A Római-part története A Római-part jellege más volt a 19. században.
19. század A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely.
Magyarországon az evezőssport meghonosítói Széchenyi István és Wesselényi Miklós voltak.
Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött, például: Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb.
A Duna ezen szakaszának két partján ekkor már összesen hat csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak, Megyeri), két vendéglő (Lieb, Burgermeister) és három szabad strand (Hungária, Duna, Tungsram) üzemelt.Szávoszt-Vass Dániel: Dunai partszakaszok három érdekes indikátora káposztásmegyeri példán, Dunai Szigetek Blog, 2012. február 18.
A vendéglők közül a legrégebbi a Bivalyos csárda volt. A csárdát a gázlónál kialakult vásártér mellé építették, ahol a bivalykereskedők vásároltak a gazdáktól. Az ún. első katonai felmérés (1780–84) térképein már szerepelt. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált. 2015 óta az épület üresen állt, romossá vált, 2021 őszén lebontották.
20. század bélyegkép|jobbra|250px|A Bíbic csónakház 2012-ben bélyegkép|jobbra|250px|A Bibic I. csónakház
A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal.
Az 1953-as elöntés után épült meg az első, a Nánási út és a Királyok útja mentén futó úgynevezett nyúlgát.Szávoszt-Vass Dániel: És végül gát épül a Római-parton...,Dunai Szigetek blog, 2011. július 11.
A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait sorakoztak a parton. A vízisport iránti tömeges érdeklődés az 1970-es évek végétől kezdett csökkenni. Az 1970-es–1980-as években még sikk volt hétvégéket a vállalati csónakházakban tölteni, illetve kielboattal, kajakkal, kenuval vízre szállni. Kitűnő cél volt a Lupa-sziget, Szentendre stb.
1981-re készült el a Duna mellett futó, a Békásmegyeri lakótelepet is védő gát a Barát-patak torkolata és a Pünkösdfürdő utca között.
1990 után A rendszerváltást követően a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokukat lebontották, a hullámtérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva lakópark építések kezdődtek. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban a Római-partot beépítésre szánt üdülőövezetté nyilvánította.Nagy Kristóf: Római-part: Brüsszel tehet pontot az évtizedek óta húzódó gátháború végére, Napi.hu, 2023. május 23.
A csónakházak jó részére is a bezárás, lebontás, vagy a szórakozóhellyé átépítés várt. Mindezek mellett a parton is egyre több szórakozóhely és étterem nyílt. Az 1990-es évek elején megépült a Nyárfás, az Evezős Sörkert, Platán söröző és a többi. A part csónakházakból és vállalati üdülőkből álló korábbi csendes arculata gyors ütemben megváltozott, nyári hétvégeken egy vigalmi negyed képét öltötte magára, de a természeti értékek, az öreg fák megmaradtak.
Azóta minden június első hétvégéjén megrendezték a Duna-napot is, ami egy idő után természetessé vált az ott lakóknak. Egyre több program volt, majd 2002-ben megszűnt.
1997-ben másfél évtized szünet után újjáalakult a Budapesti Evezős Szövetség (BESZ).
2000-es évek bélyegkép|jobbra|250px|Bezárt önkiszolgáló étterem
Az 1990-es évek vége felé a csónakházak elég rossz állapotba kerültek, felújításukra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A sportlétesítményeket kezelő cég egymás után adta el – áron alul – a csónakházakat. A 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére, majd jött a többi.
2008 nyarán bontották el a Vöcsök II.-t, ami műemlék is volt egyben. Csónakház alig maradt a part délebbi részén; az építkezési kedv nem hagyott alább, és elkezdődött az északi részen is. 2008-ban lebontották a Hotel Magisternt is, a helyére tömbökből álló többszintes épületegyüttest emeltek.
Megmaradt és működő csónakházak: a Bíbic, Tropical, Csillag, Béke és Hattyú.
A III. kerületi önkormányzat 2012-ben a hullámtérbe engedély nélkül épült lakóparkok terjedését változtatási tilalommal igyekezett megakadályozni.
A Római-partot érintő nagyobb árvizek A part lakossága az évek során több kisebb–nagyobb árvizet megélt. Néhányszor embereket is ki kellett költöztetni, de az „őslakosok” ezt már tudomásul vették.
1941. február: a dunai jeges ár elöntötte az egész partot, sőt Csillaghegy egy része is vízben állt. Az Újpesti vasúti hídnál robbantották fel a jégtorlaszt. A budapesti Vigadó téren 838 centimétert mutatott az 1933 óta használt hivatalos vízmérce.Szávoszt-Vass Dániel: 29 láb 4 hüvelyk 9 vonal, Dunai Szigetek blog, 2020. november 6. 1953–1954: a Duna újra elöntötte a partot, ekkor épült az azóta több alkalommal megerősített töltés a Nánási út - Királyok útja vonalában. A Vigadó téren ekkor 805 centiméteres vízállást mértek. (A mai napig ez az egyetlen, úgynevezett nyúlgát biztosítja Csillaghegy védelmét a Duna árvizeitől.) 1965. június közepén tetőzött a Duna. A Vigadó téren 845 cm legmagasabb vízállást mértek. Az árvíz alatt a római-parti üdülőterületet teljesen ki kellett üríteni, az Aranyhegyi-patak balparti töltését meg kellett erősíteni. A Nánási út - Királyok útja vonalában húzódó nyúlgátat szintén meg kellett erősíteni. 1978–1981: elkészült a római-parti végleges védmű első szakasza, amely a Pünkösdfürdő utcától a város határáig kiváltotta a Királyok útjai gátat. A Békásmegyeri lakótelep árvízvédelmi töltését Pünkösdfürdő és a Barát (kis – Sing)–patak torkolata között a part mentén építették meg. A töltés fátlan, de rendszeresen kaszált, tetejéről jó a kilátás és burkolt, kivilágított út vezet végig rajta. Napozásra, horgászatra, kocogásra, kerékpározásra, kutyasétáltatásra kiválóan alkalmas, ezért nem csoda, hogy népszerű a helyiek körében. 1991. augusztus: A nyári zöldár levonulásakor a Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, Surány és Szigetmonostor veszélybe került. A Duna nem kímélte a Római-partot sem, de ez az árvíz nem veszélyeztette a Nánási utat. A legmagasabb vízállás 781 cm volt a Vigadó téren.Dr. Starosolszky Ödön: Vízrajzi Évkönyv, 1991, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Hidrológiai Intézete (RÓMAI Kiadó és Nyomdaipari Bt.), 1997. július: A Vigadó téren 733 centiméteren tetőzött a Duna, a védekezés mindenhol sikeres volt. 2002. március: Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, Kisoroszi és Tahitótfalu között a közutak víz alá kerültek, Leányfalun az ártérben álló házakat öntötte el az árhullám. A Vigadó téren a Duna 767 centiméterrel tetőzött. A Római-part megközelíthetetlen volt. 2002. augusztus: a Vigadó téren 848 centiméteren tetőzött a Duna. A rekord mértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A partot teljesen ellepte a víz, az Aranyhegyi- és a Barát-patak medréből is kiáramlott a víz. A 106-os busz terelve közlekedett, nem érintette a Nánási utat. Hamar turistalátványosság kerekedett az árvízből. Mindenki „csodálta” a hatalmas vizet, megdöbbenve vették tudomásul, hogy a „víz az úr”. Ekkor ismét felvetődött a partmenti gát sürgős megépítése. 2006. április: A Vigadó téren 860 centiméteren tetőzött a Duna, ami 12 centiméterrel haladta meg a 2002. augusztusi 848 centimétert. Az ígért gát még sehol nem volt, de szerencsére a Duna nem öntötte el a Nánási - Királyok útját. A nyúlgát újbóli megerősítésével sikerült megoldani, hogy ne történjen nagyobb baj. 2013. június: 1838 óta a legkomolyabb árvíz ekkor vonult le a Dunán, 891 cm legmagasabb vízállással.Homokiné Ujváry Katalin: Történelmi árvíz a Dunán – 2013. június, Országos Meteorológiai Szolgálat, 2013. július 10.Cseke Balázs: Térképen a nagy dunai árvizek, Telex.hu, 2024. szeptember 16. Ezt követően a Dunakanyar nagyobb települései megerősítették a védműveiket és mobilgátakat építettek rájuk. (A mértékadó legmagasabb árvízszint 2014 óta 927 cm.74/2014. (XII. 23.) Belügyminisztériumi rendelet) 2024. szeptember: a Vigadó téren 830 cm-en tetőzött az áradat. A politikusok ismét gumicsizmában pózoltak a kameráknak. A védekezésben katonák és civil önkéntesek egyaránt részt vettek. A Nánási út – Királyok útja mentén a fővédvonalat homokzsákokkal erősítették meg.830 centin tetőzött a Duna Budapesten, Dunaújvárosban lezárták a Szalki-szigetet, Telex.hu, 2024. szeptember 21.
Tűzesetek 2001. tavasz: Római Club. Az épület azóta üresen áll, állaga romlik. 2003. augusztus: Leroy Cafe étterem. Éjszakai gyújtogatás áldozata lett. A közvetlen szomszédságában álló Vöcsök II. csónakház is megégett, bent evezők és más tartozékok is károsodtak. Évekig álltak romos tartóoszlopai, de már azokat is lebontották. 2008. január: Bibic. A tűz oka ez esetben az ottfelejtett étel. Nagyobb kár nem történt, az épület áll és működik.
Gátkérdés bélyegkép|jobbra|250px|Árvíz 2002-ben Békásmegyeren a pünkösdfűrdői gátnál