Kétegyháza (románul: Chitighaz) nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

Fekvése A vármegye keleti részén fekszik, Békéscsabától és Gyulától közel azonos távolságra déli irányban, a kettő közül Gyulához kicsit közelebb. Szomszédai: észak felől Gyula, kelet felől Elek, délnyugat felől Nagykamarás és Medgyesegyháza, északnyugat felől Újkígyós és Szabadkígyós.

Megközelítése Közút Központján végighalad a Gyula-Makó közti 4434-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; Békéscsaba felől a 4433-as, Elek irányából a 4435-ös úton érhető el.

Vasút A hazai vasútvonalak közül a MÁV 120-as számú a és a 121-es számú is áthalad Kétegyházán, közös vasútállomásuk Kétegyháza vasútállomás. Az állomás a 120-as vonalon a volt Szabadkígyós megállóhely és Lőkösháza vasútállomás, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút megállóhely között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba vasútállomás és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak.) Fizikailag a településközpont nyugati szélén található, közúti megközelítését a 4435-ös útból délnyugatnak kiágazó 44 341-es számú mellékút (Dózsa utca) teszi lehetővé.

Története 1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, 1950 óta Békés (vár)megye része.

A térség az Árpád-kor után népesült be, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróti János macsói bán tulajdona révén a gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Löwenburg János Jakab Békés vármegyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a gyulavári uradalom központja lett.

A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint az azokat merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a parasztmozgalmak egyik fészke, majd a 20. század eleji agrármozgalmak színhelye a település. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban német és szovjet csapatok harcoltak itt.

Művelődési élete A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat. Az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad.

A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul. A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Dr. Eisele JózsefFKgP1994–1998FKgP1998–2001Gulyás Györgyfüggetlena képviselő-testület feloszlatta magát2001–2002függetlenIdőközi választás 2001. december 16.2002–2006független2006–2010Kalcsó Istvánné Gyuricska Máriafüggetlen2010–2014független2014–2019független2019–2024Dr. Rákócziné Tripon Emesefüggetlen2024–független

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 1,7% németnek, 27,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,7%, református 4,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,9%, egyéb valláshoz tartozó (főleg ortodox) 26,2%, felekezeten kívüli 21% (24,1% nem nyilatkozott).Kétegyháza Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 15% románnak, 4,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 10,2% ortodoxnak, 3,8% református, 1,6% görög katolikus, 1% evangélikus, 4,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,6% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).Kétegyháza Helységnévtár

Neves kétegyházi személyek Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse. Itt született (1952. október 29. –) Kalcsó József festő, grafikus Itt született (1881. október 16. – 1918. július 22.) Mudin István atléta

Nevezetességei Andrássy–Almásy kastély, a barokk-copf kastélyt első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-benANDRÁSSY-ALMÁSY KASTÉLY Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban Román Tájház Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század

Jegyzetek

További információk Kétegyháza a startlapon Mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjtemény. Erőgépek. Kétegyháza; szerk. Pálfi György; Pálfi György, s.l., 1983 Ardelean József János: Kétegyháza község monográfiája / Monographia comunii Chitichaz; románra ford., sajtó alá rend. Csobai Lászlóné; Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola, Békéscsaba, 1986 (Bibliotheca Bekesiensis) 20 éves a kétegyházi Alkotótábor; szerk. Tőkés Gyula; Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület, Kétegyháza, 2000 A mezőgazdasági szakoktatás ötven éve Kétegyházán, 1952–2002; szerk. Szabó Ferenc; Dürer Ny., Gyula, 2002 Kétegyháza; tan. Csobai Lászlóné et al., szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2003 (Száz magyar falu könyvesháza) 25 éves a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum; tan. Pálfi György; Typografika, Békéscsaba, 2005 A Márki Sándor Általános Iskola évszázados múltja és jelene. Fejezetek a százéves iskola történetéből; szerk. Mokán Jánosné, közrem. Csumpilláné Csáki Beáta, Mokán Jánosné, Telek Mihályné; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012 Havassy Péter: Kétegyháza 600 éve; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012 Maria Sarca Zombai: Obiceiuri de nuntă, "uspăţ" la românii din Chitighaz / A kétegyházi románok lakodalmi szokásai; s.n., s.l., 2013 Zombainé Szarka Mária: A kétegyházi román iskola története, 1793–2015; 2. bőv. kiad.; NOI, Gyula, 2015 Maria Sarca Zombai: Tradiţiile românilor din Chitighaz. Activitatea cântăreţei Maria Şimonca Ardelean / A kétegyházi románok hagyományai. Árgyelán Péterné Simonka Mária népdalénekes tevékenysége; Cronica, Gyula–Kétegyháza, 2015 Zombainé Szarka Mária: Kétegyháza – Chitighaz története képekben; Önkormányzat, Kétegyháza, 2016 Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Cele trei rituri de trecere la chitighăzenii ortodocşi / A kétegyházi románok. Az élet három fordulópontja a kétegyházi ortodoxoknál; NOI, Kétegyháza–Gyula, 2018 Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Instituţiile românilor băştinaşi ortodocşi / Kétegyházi románok. Az őshonos ortodox románok intézményei; NOI, Chitighaz–Gyula, 2019

Kategória:Békés megye települései Kategória:Békés vármegye települései