Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járás székhelye.
Fekvése A vármegye, és egyben a Nyírség északnyugati szélén fekszik, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén. Teljes lakott területe és közigazgatási területének döntő többsége a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de hozzá tartozik három kisebb – együttesen is csak kb. 2 négyzetkilométernyi – területrész a jobb partról is.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől a Tisza túlpartján fekvő Tiszakarád, északkelet felől Tiszatelek, kelet felől Nagyhalász, dél felől Kótaj, délnyugat felől Buj, nyugat felől pedig Paszab. Északnyugat felől, a folyó túlpartjáról az amúgy azonos folyóoldalon fekvő Tiszabercelhez tartozó külterületekkel határos.
Különálló településrészei: Nagyerdő (a központtól 3 kilométerre északra) és Tiszapart (az északi határszél közelében, a központtól 8 kilométerre), valamint Nagytanya és Kertváros (bő 3, illetve 6 kilométerre délre).
Megközelítése A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el: Rakamaz-Gávavencsellő-Paszab, illetve Nagyhalász felől is a 3821-es, Kótaj és a 3823-as út felől pedig a 38 149-es számú mellékúton; utóbbi szolgálja ki Nagytanyát és Kertvárost is. Nagyerdővel a 38 031-es számú mellékút köti össze, Tiszapart pedig csak egy számozatlan, alsóbbrendű úton érhető el.
Közösségi közlekedéssel a MÁV 1446-os (Debrecen- Hajdúnánás- Nyíregyháza- Ibrány) 4200-as (Nyíregyháza – Mága-sor – Tiszabercel- Buj/Balsa), 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány – Nagyhalász – Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza – Nyírszőlős – Ibrány) és 4246-os (Rakamaz – Ibrány – Kemecse) helyközi buszjáratával érhető el.
2009-es megszüntetéséig áthaladt a városon a Nyírvidéki Kisvasút dombrádi vonala is.
Története A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban. A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.
A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.
Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.
1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek.
2013-tól az Ibrányi járás székhelye.
Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Berencsi BélafüggetlenKorábban tanácselnök (1975-1990)1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010MSZP2010–2014független2014–2018függetlenHivatalában elhunyt2018–2019Trencsényi Imre alpolgármester2019–2019Trencsényi ImrefüggetlenIdőközi választás 2019. március 31.2019–2024független2024–független
A településen 2019. március 31-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester 2018 decemberében bekövetkezett halála miatt. (A 71 éves korában elhunyt Berencsi Béla 1975 júliusától irányította a nyírségi községet, később kisvárost, ezzel ő volt az ország második legrégebben hivatalban lévő polgármestere a Veresegyházat 1965 óta vezető Pásztor Béla után.)Elhunyt Berencsi Béla polgármester, aki 43 évig állt Ibrány élén. MÖOSZ.com, 2018. december 19.; hozzáférés: 2024. augusztus 6.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 86%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 13,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 42%, görögkatolikus 4,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 11% (20,3% nem válaszolt).Ibrány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,78%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,3% volt római katolikus, 34,6% református, 3,7% görög katolikus, 4,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox keresztény, 13,3% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).Ibrány Helységnévtár
Testvértelepülések
Gradisca d’Isonzo, Olaszország Liminka, Finnország Szádelő, Szlovákia Várhosszúrét, Szlovákia Głogów Małopolski, Lengyelország Gernyeszeg, Románia
Látnivalók Ibrányi református templom (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített) Fekete-halom Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása) Ibrányi Galéria Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket) Millecentenáriumi Emlékpark (1996) Tisza-parti strand Nyírvidéki Kisvasút Ismert személyek Itt született Berecz János politikus Itt született 1953. május 7-én Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a város díszpolgárainak egyike. Itt született Puskás Judit (Jucus) énekesnő Itt született Kertész Richárd humorista
Itteni családba született és élete nagy részében itt élt Nagy Ferenc könyvtáros-levéltáros, a megyei levéltár 1993–2008 közti igazgatója.
Jegyzetek
Források Nagy Ferenc: Ibrány. Egy rétközi település társadalomtörténete a XX. századig (MEK)
További információk Ibrány város honlapja Google maps – Ibrány
Kategória:Magyarország városai Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései