A millenniumi emlékmű, avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található, a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház stb.) egyik ékköve, azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrainak többsége pedig Zala György munkája, az utolsókat 1926-ban fejezte be.
Az emlékmű előtt az első világháború hőseire emlékezve elhelyezték a hősök emlékkövét, amelyet a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezett. Az emlékkövet és az emlékművet 1929. május 26-án, a magyar hősök emléknapján avatták fel. A második világháború után a Habsburg-házból származó uralkodók szobrainak helyére nemzeti panteonként a különböző magyar szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait helyezték el.
Története
A magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt szoboregyüttest 1898-ban kezdték építeni a Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölé, nem kis részben azért is, hogy demonstrálja, a magyarok is képesek olyan önálló gazdasági, tudományos és művészeti alkotásokat felmutatni, amikre az egész világ felfigyelhet. Részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük Gábriel arkangyal szobra elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is.
A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír vagy világháborús emlékmű volt, inkább a magyar irredentizmust szolgálta. Az eredeti kőtömb a második világháborúban megsérült, majd ezt követően (a Millenniumi emlékmű Habsburg királyokat ábrázoló szobraival együtt) eltávolították. Bár a szobrokat hamar pótolták (a Habsburgok szobrai helyére a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek), a hősök emlékköve helyére csak 1956 tavaszán került vissza egy kisebb alkotás. A Gebhardt Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú és 0,5 méter magas monolit kőtömb szintén dísztelen; 1956. április 3-án katonai tiszteletadás keretében avatták fel.
A Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000–2001 között teljes rekonstrukción esett át, majd 2001. augusztus 18-án ismét felavatták. Az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvénnyel mindkettőt nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.
2024-ben leemelték Gábriel arkangyal szobrát az oszlopról, hogy teljes körű felújítást végezzenek az évtizedek alatt drasztikus állapotba került alkotáson. Korábbi tervek szerint a szobrot 2025 első felében helyezték volna vissza, ám ez végül nem valósult meg. A Városliget Zrt. tájékoztatása alapján a szobor sokkal rosszabb állapotban volt mint eredetileg gondolták, így visszahelyezésének dátuma 2026-ra lett eltolva.
Leírása bélyegkép|jobbra|188px|Az emlékmű központi eleme Gábriel arkangyal a Szent Koronával bélyegkép|jobbra|188px|A hősök emlékköve
bélyegkép|középre|80px|Munka és Jólét bélyegkép|középre|120px|Háború bélyegkép|középre|80px|Gábriel arkangyal szobra bélyegkép|középre|120px|Béke bélyegkép|középre|80px|Tudás és Dicsőség bélyegkép|középre|120px|Tas, Huba, Előd és Árpád szobra bélyegkép|középre|80px|Árpád fejedelem szobra bélyegkép|középre|120px|Kond, Ond és Töhötöm szobra
Középen a 36 méter magas oszlopon a kitárt szárnyú Gábriel („Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”) arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban az apostoli kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette.
Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 m mély, magassága 13 m, a két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter. A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 7–7 neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.
A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, balra (hátulról előre) Töhötöm, Ond, Kond, jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd, élükön Árpád magyar fejedelemmel.
A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes artézi kutat rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos kezdte el fúrni 1868-ban, és 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen.
Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.
A bal oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei (balról jobbra):
A szobor (Alkotója és a felállítás éve) A dombormű és felirata (Alkotója) A dombormű sorsa 80px|I. István magyar király Szent István király (Senyei Károly, 1911) 120px István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától. (Zala György) 80px|I. László magyar király Szent László király (Telcs Ede, 1911) 120px László legyőzi a leányrabló kun vitézt. (Zala György) 80px|Kálmán magyar király Könyves Kálmán király (Füredi Richárd, 1906) 120px Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést. (Antal Károly) Eredetileg a „Dalmácia meghódítása” dombormű volt itt, amit Zala György készített. 80px|II. András magyar király II. András király (Senyei Károly, 1912) 120px II. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására. (Zala György) 80px|IV. Béla magyar király IV. Béla király (Köllő Miklós, 1905) 120px IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot. (Zala György) 80px|I. Károly magyar király Károly Róbert király (Kiss György, 1905) 120px (Nincs felirat. A dombormű a morvamezei csatát ábrázolja, ahol IV. (Kun) László harcolt Habsburg Rudolf oldalán a csehek ellen.) (Zala György) 80px|I. Lajos magyar király Nagy Lajos király (Zala György, 1926) 120px Nagy Lajos bevonul Nápolyba 1348 (Zala György)
A jobb oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei (balról jobbra):
A szobor (Alkotója és a felállítás éve, a szobor sorsa) Eredeti szobor (Alkotója és a felállítás éve, a szobor sorsa) A dombormű és felirata (Alkotója) Az eredeti dombormű (Alkotója) 80px|Hunyadi János Hunyadi János (Margó Ede, 1906) 120px Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. (Zala György)80px|I. Mátyás magyar király Mátyás király (Zala György, 1905) 120px Mátyás király tudósai körében. (Zala György) 80px|Bocskai István Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) (Áthelyezve a Köröndről.) I. Ferdinánd (Margó Ede, 1905) (1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.) 120px Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal. (Marton László) 120px Az egri vár védelme 1552 (Zala György) (Jelenleg az egri várban látható.) 80px|Bethlen Gábor Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902) (Áthelyezve a Köröndről.) III. Károly (Telcs Ede, 1912) (1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.) 120px Bethlen szövetséget köt a csehekkel. (Szabó István) Zentai csata. (Zala György) 80px|Thököly Imre Thököly Imre (Grantner Jenő, 1954) 80px|Mária Terézia magyar királynő Mária Terézia (Zala György, 1911) (A II. világháború alatt összetört, 2002-ben restaurálták, előbb a Szépművészeti Múzeum aulájában, 2011-től a gödöllői kastély kertjében áll.) 120px Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat 1679 (Grantner Jenő) „Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia.” (Zala György) 80px|II. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) II. Lipót (Füredi Richárd, 1905) (A II. világháború alatt összetört.) 120px Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit. (Kisfaludi Strobl Zsigmond) A Korona visszahozatala Budára. (Zala György) 80px|Kossuth Lajos Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955) I. Ferenc József (Zala György, 1906) (1918–19-ben összetörték.) (Zala György, 1926, más ruhában.) (1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.) 120px Kossuth fegyverbe hívja az Alföld népét. (Kisfaludi Strobl Zsigmond) I. Ferenc József koronázása 1867. VII. 8. (Zala György)
Másolata Sanghaj mellett A neves magyar emlékműnek létezik egy 90%-os másolata Sanghajtól nem messze, az ún. Shanghai Global Paradise nevű szórakoztató parkban, a világ más nevezetességeinek másolata között (pl. a gízai piramisok, a berlini Brandenburgi kapu, szélmalmok Hollandiából, Michelangelo Dávid-szobra és a Rushmore-hegybe vésett amerikai elnökszobrok). 1996-os megnyitása óta állapota jelentősen leromlott; 2005-ös hírek szerint az alacsonyabban elhelyezkedő szobrok mind megsemmisültek, a magasabban állók közül néhány még úgy-ahogy bírja.Hadas Krisztina és az álombéli Hősök tere – Index, 2005. augusztus 19., képgalériával, Témapark a város szélén – HVG, 2005. augusztus 4.; Nem délibáb – Hősök tere Shanghai mellett! , Lakáskultúra.hu, 2010. január 26., Képekben: Hősök tere Shanghaiban? Rólunk koppintottak a kínaiak? – Ma.hu, 2005. augusztus 10.; Cikk a parkról , Kép a Flickren
Jegyzetek
További információk
Pótó János: „…állj az időknek végezetéig!” – Az ezredévi emlékművek története Kiváló minőségű panorámakép a térről (.mov) Bővebb leírás a Háború és a Béke szobrairól A Hősök emlékköve részletesebb története Magyarország története 8. rész Az Árpád-kor Utolsó Évtizedei Kis budapesti szoborkörút
Kategória:Budapest emlékművei Kategória:Városliget Kategória:Millennium Kategória:Árpád fejedelem emlékezete Kategória:Mátyás király emlékezete Kategória:Szent István emlékezete Kategória:Szent László emlékezete Kategória:Bethlen Gábor emlékezete Kategória:II. Rákóczi Ferenc emlékezete Kategória:Kossuth Lajos emlékezete Kategória:Hunyadi János emlékezete Kategória:Az Andrássy út történelmi környezete