Schlosser ImreNéhányszor magyarosított néven szerepel: Lakatos Imreként, később megváltoztatta családnevét Solymosira (Budapest, 1889. október 11. – Budapest XII., 1959. július 18.Budapest XII., halálozási anyakönyv, 982/1959 számSchlosser Imre gyászjelentése, OSZK) magyar válogatott labdarúgó, edző, játékvezető. Korának egyik legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai napig magyar csúcs. Legendásan görbe lábú játékos volt. Népszerűségére jellemző, hogy játéka sok fiatalnak szolgált mintául és indított el a labdarúgás felé. Fritz Alajos, az FTC kapusa a sógora volt. Fia Solymosi Norbert, labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt. Életében 800 mérkőzésen lépett pályára, és 1016 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,27 volt.Best Goalscorers All-Time (All Matches)

Családja bélyegkép|balra|100px|Schlosser Imre és felesége Fritz Erzsébet (Elza) Schlosser János (1860–1942) és Kettner Mária gyermekeként született. Két bátyja volt, János (1881–1943) és József, illetve egy húga, Irma. Bátyjai az FTC tagjai voltak. 1912-ben vette feleségül Fritz Erzsébetet, Elzát, aki csapattartása, Fritz Alajos húga volt. Két fiuk született, Imre és Norbert. Az 1930-as évek végén családnevét Solymosira változtatta. Kisebbik fia, Solymosi Norbert (1920–1980) labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt.

Pályafutása A Ferencvárosban Schlosser mindkét bátyja az FTC tagja volt és ők hívták fel Malaky Mihály figyelmét testvérükre, aki 1905-ben szerződtette őt. Az első csapatban 17 évesen mutatkozott be 1906. február 25-én a Postás ellen (0-1), de játéka még nem volt megfelelő, ezért 3 hónapra visszakerült a második csapatba erősödni. Ősztől már ismét az első csapatban szerepelt és már a tehetségének megfelelő játékot mutatott, így hamarosan stabil csapattaggá vált. Schlosser 1915-ig nyolc idényt játszott a Fradiban, ebből hatszor bajnokok lettek, illetve zsinórban hatszor gólkirály lett. Miután a vezetőseggel összekülönbözött, a nagy rivális MTK-hoz szerződött.

Az MTK-ban 1916 őszén, az I. világháború idején, két nem hivatalos bajnokság után ismét újraindult a nemzeti bajnokság. Schlosser hat szezonban játszott a Hungária körúton és mindannyiszor bajnokok lettek, a legelső idényben hetedszer is gólkirály lett.

Külföldön 1922-ben profi tréner lett. Először a Magyar Atlétikai Klub (MAK) szerződtette, majd 1923–1924-ben a svéd FC Kamraterna (Norrköping) csapatánál vállalt edzői állást. Ezt követően egy idényt a lengyel Wisla Kraków-nál trénerkedett, szerény eredményekkel. 1925-1926-ban a bécsi Wiener AC játékos-edzője lett.

Ismét a Ferencvárosban 1926 őszén visszatért az Üllői útra és bajnokcsapat tagjaként búcsúzott a válogatottól. Ezt követően 1927-ben a Budai 33-akhoz igazolt, majd 1928-ban a Pesterzsébet II. ligában szereplő játékosa lett. 1928-ban jelentette be visszavonulását, ebből az alkalomból 1928. júniusban jutalomjátékot szerveztek számára, amelyen a II. Liga csapatával legyőzték az I. Liga csapatát. Visszavonulása után különböző csapatokban néhány mérkőzés erejéig többször visszatért, például 1932-ben a II. ligás Budafok trénereként néhány mérkőzésen a csapatban is játszott.

Labdarúgó-játékvezetőként („szövetségi bíróként”) első mérkőzését 1930. augusztus 27-én vezette, amely Hajdu Andor jutalomjátéka volt a II. liga válogatottja és a Ferencváros csapatai között.

A válogatottban 1906 őszén, 17 évesen lett a válogatott tagja. Az akkori szövetségi kapitány, Hajós Alfréd hívta meg a keretbe. 1927-ig 68 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 58 gólt szerzett.Az akkori számítás szerint 75 alkalommal szerepelt Szintén rekord, hogy válogatott pályafutása 21 évet ölel fel.

1955. október 16-án a 100. magyar-osztrák mérkőzésen az ő vezetésével vonultak ki a csapatok, és a kezdőrúgást is ő végezte el a Népstadionban, 104 000 néző előtt.

Sikerei, díjai bélyegkép|300px|1918. május 3. Ausztria-Magyarország 2:0 (Balról: Hogan edző, Zsák, Konrád II, Kertész II, Szabó, Feldmann, Orth, Schlosser, Nemes, Ging, Fogl II, Schaffer) Magyar bajnok: 13 alkalommal Ferencváros (7): 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1926–27 MTK (6): 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20, 1920–21, 1921–22 Magyar kupa-győztes: 2 alkalommal Ferencváros: 1913, 1927 Auguszta Serleg-győztes: 1914 Challenge kupa-győztes: 1909 Ezüstlabda-győztes: 1906, 1908, 1909 Magyar bajnoki gólkirály: 7 alkalommal Ferencváros (6): 1908-1909: 30 gól/15 mérkőzés=2,0-s átlag 1909-1910: 18 gól/16 mérkőzés=1,125-ös átlag 1910-1911: 38 gól/18 mérkőzés=2,11-es átlag 1911-1912: 34 gól/17 mérkőzés=2,0-s átlag 1912-1913: 33 gól/16 mérkőzés=2,06-os átlag 1913-1914: 21 gól/13 mérkőzés=1,615-ös átlag MTK (1): 1916-1917: 38 gól/16 mérkőzés=2,375-ös átlag! Magyar bajnoki csúcs A stockholmi olimpia résztvevője. A vigaszág győztese (5. hely) Az év labdarúgója: 1911/1912 Az FTC örökös bajnoka: 1974 Európai gólkirály: 1911, 1912, 1913, 1914

Személyes rekordok 13-szoros magyar bajnok 7-szeres bajnoki gólkirály 1906 és 1927 között 21 éven át tagja a magyar válogatottnak A világ 6. legjobb elsőosztályú bajnoki góllövője (318 elsőosztályú bajnoki mérkőzésén 417 gólt szerzett) IFFHS: World Record of the national championships (1888/89-2009)

Statisztika Mérkőzései a válogatottban

Kötetei A modern futball. Rex "Slózi" portréjával; Athenaeum, Bp., 1925 (Az Athenaeum sportkönyvtára 1. Futballsorozat) Schlosser Imre és a magyar futball 35 esztendeje. A 75-szörös magyar válogatott játékos visszaemlékezései; Fővárosi Irodalmi Vállalat, Bp., 1934 Fél évszázad a futballpályán. 1906–1956; sajtó alá rend. Szücs László, ill. Sajdik Ferenc; Sport, Bp., 1957

Jegyzetek

Források bélyegkép|Schlosser Imre sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/2-1-218.

Major János – Nagy Béla – Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története (Sportpropaganda, 1972) Nagy Béla: Fradi Futballkrónika (Budapest, 1974)

Schlosser Imre: Fél évszázad a futballpályán: 1906–1956; 2. jav. kiad.; Sport, Bp., 1958

További információk 125 éve született Schlosser Imre 125 éve született az első magyar sztárcsatár 16 meccs, 38 gól, nem volt nála eredményesebb magyar csatár Schlosser Imre: A modern futball. Rex "Slózi" portréjával; Athenaeum, Bp., 1925 (Az Athenaeum sportkönyvtára 1. Futballsorozat) Fekete Pál: Orth és társai... Orth György, Schlosser Imre, Zsák Károly; Sport, Bp., 1963 (Színes sportkönyvtár)

Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgócsatárok Kategória:A Ferencváros labdarúgói Kategória:Az MTK labdarúgói Kategória:A Wiener AC labdarúgói Kategória:A 33 FC labdarúgói Kategória:A Wisła Kraków vezetőedzői Kategória:Magyar bajnoki gólkirályok Kategória:Az év magyar labdarúgói Kategória:Magyar olimpikonok Kategória:Az 1912. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:Magyar bajnok labdarúgók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek