Mikulčice község Csehországban, a Dél-morvaországi kerületben. Těšice tartozik hozzá.

Fekvése

Csehország délkeleti részén, Hodoníntól 7 km-re délnyugatra, közel a szlovák határhoz fekszik.

Története

A mai település központjától 3 km-re délkeletre található archeopark a 6. és 10. század között létezett települést és földvárat mutatja be.

Rasztiszláv és Szvatopluk idején Mikulčice volt a Morva Fejedelemség (egyik) központja. A földváron kívül 12 templom és a fejedelmi székhely maradványait is megtalálták, melyek az itt élt szlávok keresztény hitre való térésének kézzel fogható bizonyítékai. Az archeopark és a kiállítási termek védett nemzeti kulturális emlékhelyeknek számítanak.

A mai település első írásos említése 1131-ből származik Miculcici alakban.

Látnivalók

Régészeti feltárások

A város központjában a fejedelmi palota melletti hosszházas bazilika a frank térítés idején, a 9. század elején épült.

A városközponton kívül, de annak közvetlen közelében található három centrális alaprajzú templom — a régészek beosztása szerint a 6-os, a 7-es és 9-es számú épület. Mindhármat a 9. század közepén építették, tehát valószínűleg szent Metód térítésének idején. Ismereteink szerint ezek Közép-Európa legrégibb körtemplomai.Máté Balázs – Varga Géza: KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN. Az Árpád-kori körtemplomok vizsgálata

A 6. rotunda közvetlen közelében temető maradványára bukkantak. A kör alakú hajóhoz nemcsak keletről csatlakozott egy szentély, hanem nyugatról is — utóbbi egy félköríves bővülettel (ez eredetileg akár egy torony is lehetett. Ezt alátámasztja, hogy a nyugati bővület alapozása mélyebb volt, mint a többi részé. Több közép-európai rotundához csatlakozik keleten torony, de ezt a legtöbbnél utólag építették hozzá az egyszerű, egy apszisos templomhoz. Két szentélyes körtemplom nagyon kevés van, illetve volt Közép-Európában. Ebben az esetben is indokolt a mélyebb alapozás, hiszen a nyugati rész kétszintes lehetett — alul egy előkelő sírjával és fölötte karzattal.Máté Balázs – Varga Géza: Kelet és nyugat határán. Az Árpád-kori körtemplomok vizsgálata

A 7. templom alaprajza egyszerű kör, amihez keletről kis szentélyfülke kapcsolódott. Feltételezhetően keresztelőtemplom volt. A harmadik rotunda a központtól délre épült. A kívülről kör alaprajzú épület belül négykaréjos, ami antik hagyományokból származhat. A benne talált kútból arra következtetnek, hogy ez is keresztelőtemplom, „ecclesia baptismalis” funkciója lehetett. Az épület körül 81 sírt tártak fel, tehát lehet, hogy épületek egyúttal temetkező hely is volt.

Híres személyek A mikulčicei feltárásokat hosszú időn át Josef Poulík vezette.

Képek

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek

Források Jozef Zábojník 2005: Mikulčice – awarische Stadt? In: Pavel Kouřil (Hrsg.): Die frühmittelalterliche Elite bei der Völkern des östlichen Mitteleuropas. Brno, 101-114. Lumír Poláček 2008: Mikulčice und Awaren – Zur Interpretation "awarischer" Funde von Mikulčice. In: Bemmann, J. - Schmauder, M. (ed.): Kulturwandel in Mitteleuropa. Langobarden, Awaren, Slawen. Bonn, 579-590 Petr Dresler - Marian Mazuch 2019: Mikulčice a Pohansko - zánik velkomoravských center na dva způsoby. In: Kovár, B. - Ruttkay, M. (eds.): Kolaps očami archeológie. Nitra, 165-177.

További információk

Hivatalos honlap Mikulčice nemzeti kulturális emlékhely

Kategória:A Hodoníni járás települései Kategória:Európai régészeti lelőhelyek Kategória:Középkori régészeti lelőhelyek