jobbra|bélyegkép|150px|Gajzágó egy 1892-es fényképfelvételen (készítette: Ellinger Ede) bélyegkép|150px|Gajzágó Salamon sírja Budapesten. Kerepesi temető: 30-0-17. Gajzágó Salamon (Túrpásztó,Túrkevéhez tartozó puszta 1830. február 2. – Budapest, 1898. március 9.) valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben.
Családja Az erdélyi örmény Gajzágó (Gághszákó; gágh-szákó; kágh-isahak 'կաղ Իսահակ') család leszármazottja. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000. Gyermekei: Fatime (1853) és Samyl (1855).
Életpályája Tanulmányait Szolnokon, Budapesten és Pozsonyban végezte. Részt vett az 1848. március 15-ei budapesti megmozdulásokban. Harcolt a szabadságharcban, Mórnál fogságba került, 1849 októberében kiszabadult, majd 1851 Néma faluban telepedett le. 1861-ben Belső-Szolnok vármegyei főjegyzővé és később a szebeni országgyűlésre követnek választották meg, de nem ment el. 1865-ben a kolozsvári országgyűlésen követ volt, 1893-ban a főrendiház tagjává nevezték ki. 1898. március 9-én Budapesten halt meg. Lánya, Fatima Lukács Béla politikus1892 és 1896 között kereskedelmi miniszter felesége lett.
Irodalmi művei A drámaíróként is tevékenykedő Gajzágó a Hölgyfutár című lapban jelentette meg írásait „Sali Bank” álnéven. Drámái: Békessy, More, Majláth Margit.
Jegyzetek
Források Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1897-1901-ben
További információk Kósa Károly: Az első számvevőségi elnök Gajzágó Salamon-emlékek Budapesten és Túrkevén (fotók)
Kategória:Erdélyi magyar történelmi személyek Kategória:Magyar írók Kategória:1830-ban született személyek Kategória:1898-ban elhunyt személyek Kategória:Túrkeveiek Kategória:19. századi magyar katonák Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek