Balatonlelle

Balatonlelle város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése A Balaton déli partjának nagyjából a középső szakaszán fekszik, Siófoktól 25 kilométerre nyugatra, Budapesttől mintegy 140 kilométerre délnyugatra.

A közvetlenül határos települések a tó déli parti oldalán: kelet felől Balatonszemes, délkelet felől Nagycsepely és Visz, dél felől Látrány, délnyugat felől Szőlőskislak, nyugat felől pedig Balatonboglár. A vízterületei révén elméletileg határos még az északi parton fekvő Balatonszepezddel is.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a település a Balatonboglári borvidék részét képezi.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 7-es főút és az M7-es autópálya; előbbi végighalad a belterületén is, kelet-nyugati irányban, utóbbi délről elkerüli azt, de a közelben két csomópontja is van.

Korábban itt, a városközpontban ért véget a Szigetvártól Kaposváron át a Balatonig húzódó 67-es főút is, de 2007-ben ennek északi végpontját Balatonszemesre helyezték át, a főút így ma már Balatonlellének csak Rádpuszta nevű, különálló településrészét érinti. A régi nyomvonal azóta Somogytúr déli széle és Balatonlelle között a 6713-as számozást viseli.

A hazai vasútvonalak közül a településen a halad át, amelynek két megállási pontja van itt: a főváros felől sorrendben előbb Balatonlelle felső vasútállomás, a belterület keleti részén, majd Balatonlelle megállóhely, a központban.

Története A terület 1211-ben került a tihanyi apátság tulajdonába. Első írásos említése 1229-ből származik, Lela néven. 1550-ben jutott török kézre a település. Az ezt követő időszakban alaposan megcsappant a lakosság száma: 1580-ban mindössze 8 családot találtak a török adóösszeírók. A 18. században a Majtényi család, majd a Szalay család birtoka volt.

Az iskolai oktatás 1720-ban kezdődött Lellén. Az 1778. évi Canonica Visitatio megjegyzéséből tudjuk, hogy az első iskolaépület leégett.

Az 1848-as esztendő kiemelt helytörténeti jelentőségű eseménye volt a mezővárosi rang megszerzése. 1864 óta a neve Balatonlelle. 1882-ben magasabb besorolást érdemelt ki; kisközségként körjegyzőségi székhellyé lépett elő. (Boglár, Faluszemes és Őszöd tartoztak hozzá.) Hosszú évtizedek után 1895-ben építették meg a kéttantermes iskolát, majd a kommün alatt háromtantermessé bővítették. Itt folyt a tanítás 1938-ig, amíg a község a jelenleg is meglévő emeletes iskolát fel nem építette. 1941–42-ben megkezdődött a nyolcosztályos népiskola kialakítása. Lelle számára a háború utáni évek gyors elismerést hoztak: 1921-ben nagyközségi besorolásnak örvendtek lakói.

1978-ban Balatonboglárral Boglárlelle néven egyesült. 1986 óta város, 1991-ben a két település különvált, de mindkettő megtartotta városi rangját.

Közélete Polgármesterei 1991–1994: Szűcs László (KDNP) 1994–1998: Szűcs László (KDNP) 1998–2002: Szűcs László (Fidesz-MDF-KDNP-FKgP) 2002–2006: Kenéz István Imre (független) 2006–2010: Kenéz István (független) 2010–2014: Kenéz István Imre (független) 2014–2019: Kenéz István Imre (független) 2019–2024: Kenéz István (független) 2024– : Dr. Felházi Miklós (Fidesz-KDNP-Balatonlelle Városáért Közhasznú Egyesület)

A rendszerváltást követő első önkormányzati választás idején, 1990-ben Balatonlelle nem volt önálló település, Balatonboglárral összevontan működött, Boglárlelle néven, városi rangban. Boglárlelle polgármesterének 1990 őszén dr. Kovács Miklóst választották, ő a szétválás után Balatonboglár polgármestere maradt, Balatonlellén pedig ezt követően, 1991. október 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani.Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 2,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (22,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,3%, evangélikus 2,3%, református 6,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 9,7% (32,5% nem nyilatkozott).Balatonlelle Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 0,3% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% románnak és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 5,8% református, 1,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).Balatonlelle Helységnévtár

Nevezetességei Galambot tartó nő (szobor, Mattky Ödön, a 7-es főút melletti parkban) Volt Szalay-kúria (műemlék) (1838, klasszicista) Volt Jankovich-kúria (műemlék) (1713) (jelenleg iskola, felújítva 2003-ban) Népi kovácsműhely (műemlék) (1820 körül) Szabadtéri színpad Római katolikus templom (tervezte: Árkai Bertalan és Árkai Aladár) Kishegy, Szent Donát-kápolna (műemlék, barokk) Üdülőépület a villasoron, a volt MABI- majd SZOT-üdülő Nepomuki Szent János-szobor (műemlék, barokk) a Kishegyi út és a Boglárra vezető út találkozásánál Rádpuszta, Árpád-kori templom műemlék romja Kapoli Múzeum és Galéria

Testvérvárosok Loučná nad Desnou, Csehország Szentegyháza, Románia Ramstein-Miesenbach, Németország

Híres emberek Itt halt meg 1919. szeptember 5-én Schulek Frigyes építész. Itt működött és itt is halt meg 1976-ban Meixner Emil földbirtokos, gazdálkodó, Somogy vármegyei és helyi politikus, országgyűlési képviselő.

További információk Balatonlelle Önkormányzat honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Kategória:Magyarország városai Kategória:Somogy megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Somogy vármegye települései