bélyegkép|300px|Bogotá látképe a Colpatria-toronyból A kolumbiai spanyol nyelvjárás (español colombiano) a kasztíliai spanyol nyelv Kolumbia területén kialakult változata, mintegy 41 100 000 anyanyelvi beszélővel. Bizonyos hangtani tulajdonságokat figyelembe véve két fővariánsa különböztethető meg: a partmenti (superdialecto costeño), valamint a központi andoki (superdialecto central andino).
Főbb jellemzők A partmenti fővariáns (superdialecto costeño) A nyelvjárás megkülönböztető sajátossága, hogy a mássalhangzó előtti és a szóvégi -s hehezetté válik vagy kiesik. Ennek kísérőjelensége a zöngés hangok zöngétlenedése: pl. las vacas ’a tehenek’, illetve a hasonulás: disco ’lemez’. E felosztási kritériumon kívül általánosságban az alábbi jellegzetességeket találjuk: Az l és r felcserélődése mássalhangzók előtt: pierna ’láb’, carne ’hús’, palma ’tenyér’. A szóvégi -r elhagyása: mujer → mujé ’nő’, hacer → hacé ’csinálni’. A szóvégi -n veláris esjtése . A régi h hang gyakori megőrzése: pl. mohoso ’penészes’. Bizonyos kettőshangzók hiátussal történő ejtése: cauce ’meder’, criollo ’kreol’. Az ll/y gyenge – inkább félhangzós – ejtése: calle ’utca’, hoyo ’gödör’. A nyelvtan területén gyakori az hacer többes számú használata az eltelt időt jelentő személytelen kifejezésekben: hacen veinte años ’húsz éve’ (a hace veinte años helyett). jobbra|330px A partmenti nyelvjárás tovább osztható két alnyelvjárásra: Karibi parti (costeño caribe), amelyet végig az Atlanti-óceán partjai mentén beszélnek (Guajira, Cesar, Magdalena, Atlántico, Bolívar, Sucre, Córdoba tartományok, részben Antioquia, valamint Észak-Santander, és a keleti Llanos síkságnak egy kis része). Ebben a nyelvjárásban a tú személyes névmás használata dominál a tegezésnél. Csendes-óceán-parti, melynek két fő jellemzője a vos névmás használata tegezésnél (voseo), valamint a magánhangzók közötti /d/ > [r] változás, vélhetően az afrikai nyelvek hatására: maduro → maruro ’érett’, modo → moro ’mód’.
A központi andoki fővariáns (superdialecto central andino) E nyelvjárás megkülönböztető jellemzője az /s/ mint sziszegőhang megőrzése mássalhangzók előtt és a szó végén, bár magánhangzók között/után előfordulhat a hehezetté alakulása vagy kiesése a spontán beszédben: necesita ’szüksége van’, nosotros ’mi’ (névmás). Továbbá: Az l és r nem cserélődik fel mássalhangzók előtt. A szóvégi -r ejtődik. Az -n veláris ejtése csak a partmenti területekhez közel jelentkezik. Nyelvtani vonatkozásban: az igeragozásban gyakori a -se végű igék főnévi igenevéhez az -n személyrag hozzáadása a többes számban: sentarse [ellos] → *sentarsen ’leülniük’.
A központi andoki nyelvjárás szintén tovább tagolható két alnyelvjárásra: Nyugati andoki (Antioquia – az északi rész kivételével –, Caldas, Quindío, Rosaralda, Tolima és Valle del Cauca egyes részein), melynek jellemzője az ll és az y nem megkülönböztető ejtése (yeísmo), illetve az /s/ apiko-alveoláris ejtése (mint a spanyolországi északi nyelvjárásokban, Antioquia – kivétel az északnyugati rész –, Caldas, Quindío, Risaralda, Tolima és Valle del Cauca bizonyos részein). Keleti andoki (Nariño, Cauca – a parti részek kivételével –, Huila, Tolima egy része, Cundinamarca, Boyacá, Santander és Norte de Santander egy része), melynek legfőbb sajátosságai közé tartozik az ll és y megkülönböztetése (kivétel a főváros, Bogotá).
Nyelvjárási tagolódás A kolumbiai spanyol részletes nyelvjárási felosztása: a partmenti fővariáns tovább tagolható Karib-tenger-partira, amely öt alnyelvjárásra oszlik (cartagenai, Santa Marta-i, La Guajira-i, belső karibi és észak-santanderi), és Csendes-óceán-partira, amelynek két alváltozata (északi és déli) van. Az utóbbi szintén felbontható közép-keletire, három alnyelvjárással (nariñói–caucai, tolimai–huilai, cundinamarcai–boyacái), illetve közép-nyugatira, két alváltozattal (Valle del Cauca-i és antioquiai vagy paisa). A nyelvjárási tagolódás összefoglalva az alábbi ábrán látható az eredeti elnevezésekkel.
SUPERDIALECTO COSTEÑO Costeño Caribe cartagenero samario guajiro caribe interior nortesantandereano Costeño Pacífico septentrional meridional SUPERDIALECTO CENTRAL ANDINO Centro-Oriental Centro-Occidental nariñense–caucano tolimense–huilense cundiboyacense valluno paisa (antioqueño)
Említésre érdemes még, hogy Kolumbiában beszélnek két kreol nyelvváltozatot is: egyikük a spanyol alapú palenquero a San Basilio de Palenque közigazgatási területen, a másik pedig az angol alapú San Andrés y Providencia-i kreol vagy bendé.
Jegyzetek
Források (COLOMBIA, José Joaquín Montes, Instituto Caro y Cuervo, Bogotá, pp. 134–145)
További információk Asociación de Academias de la Lengua Española (Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete) Jergas de habla hispana – online spanyol nyelvjárási és szlengszótár
Kapcsolódó szócikkek Spanyol nyelvjárások A spanyol nyelv története
Kategória:Kolumbia Kategória:Spanyol nyelvjárások