bélyegkép|jobbra|186px|A rárói Szent Rókus templom Ráró egykor önálló kisközség volt a Szigetközben, Győr vármegye Tó-sziget-csilizközi járásában. 1936. január 1-jén egyesült Ásvány községgel Ásványráró néven. Neve alapján az etimológusok Árpád-kori alapításúnak tartják a falut.
Nevének jelentése A „Ráró” név jelentése: az „orer”, vagy „oror”, illetve „urur” az indoeurópai ősnyelvben is már színnév volt. A fehér és a sárga közötti színkeverék. Ez került át még az ősmagyar nyelvbe, azonos jelentés körrel „raro” vagy „ráró” alakban valahol az Urál vidékén. Mint az átadó nyelvben, akképpen a magyarban is bármit jelenthet, ami fehéres-sárga, vagy sárgásfehér színű, így a téli napforduló körüli bágyadt nap színét éppúgy, mint a részben ilyen tollakkal is ékes madarakét, függetlenül rendszertani helyüktől, emlősökét, sőt utóbb az arany, s ezüst ötvözetét, az elektrumot is. Pontosan ugyanezt jelentette a magyarban már ezt megelőzően is a mély hangrendű alakban „karács” (lásd: karácsony mint téli napforduló), magas hangrendű alakban a „kërëcs” (lásd: kërëcset a krónikákban, mai ejtésben: kerecsën). Magyarországon a halászsas és a kerecsensólyom viselte a madarak közül a „ráró” népi nevet. Egykor lószínnév is volt. Ma már inkább csak az említett gyorsröptű madarakhoz hasonlóan „repülve” vágtató népmesei ló neve. A legutóbbi időkben lovak egyedi neve is lehetett. Ján Stanislav szlovák etimológus szerint a „raro” név szláv eredetű, és sólyomféle ragadozó madarat jelent.
Története
Ráró első említése 1372. november 6-án kelt. Héder fia Jakab mester levele Omodé mesterhez Karcha-i Textor Miklós jobbágy adóssága tárgyában. A település a Héderváry család birtoka volt. 1407. szeptember 10-én a Pannonhalmi konvent jelentette Zsigmond királynak, hogy Héderváry Henrik fia Jakabnak a feleségét, Fruzsinát több Győr vármegyei birtokba, így ráróba is beiktatta. 1442-ben Bath, 1443-ban Baatk néven említik határában Bátk pusztát. 1480 körül Pálffy Miklós a "dercsikai és rárói" nemesi előnevet viselte. Ez valószínűsíti hogy Pálffynak birtoka volt rárón, de erre utaló okleveles adat nincs. 1484-ben egy oklevél Ráró, és Ásvány említésénél említi Ráró Ambrust (Ambrosio Raro). 1485-ben említik határában Szigetköz pusztát. Az 1500-as évek elején II. Ulászló király a Héderváry család Rárói várnagyának, Majsa Miklósnak két jobbágytelket adományozott. Első adat a már létező rárói várról. 1526. július 19-én II. Lajos király Bakith (Bakics) Pálnak, és testvéreinek adományozta más községek mellett Rárót is.
1532-ben a lutherátus Bakithok erőszakkal áttérítették a lutheránus hitre Ráró lakóit. 1534 decemberében Bakith Pál leromboltatta a hédervári várat, és köveiből Rárón tornyot emeltetett. 1594-ben Győr török ostromakor Ráró falu elpusztult.
1600. április 14-én a Pozsony vármegyei Holics várában adták ki a következő szövegű oklevelet:
1619-ben Ráró leégett. 1658-ban elkészült a rárói vár leltára. Többszobás házat ír a várban pincével, egy új házat ugyancsak több szobával, pincével, kápolnával.
1738-ban nagyapponyi báró Apponyi Lázár, Ráró egyik földesura felépítteti a kálváriát. 1779-ben nemesek rárón: Beke István, és fia Mihály, Beke János, Károly István. 1786-ban Ráró a báró Sándor család birtoka. 61 házban 110 család. 580 fő népesség.1831-32: Kolerajárvány. 1836-ban Ráró 530 fő lakosú. 1842-ben Nagy Pál a rárói bíró.
1847-ben a rárói és zsejkei uradalmat megvette Hodosi és Kizdiai báró Sina János1857-től Ráró első tanítója Molnár Antal. E évben Ráró 837 fő lakos. 1869-ben Hodosi és Kizdiai báró Sina Simon örökölte a rárói és zsejkei uradalmat. 1876-ban herceg De Castries-Languedoc De La Croix Ödönné Sina Iphigénia bárónő örökölte a rárói és zsejkei uradalmat, 1885-ben eladta azt gróf Wenckheim Frigyesnek, és feleségének. 1888-ban Ráró kisközség 110 házzal, 923 fő lakossal. Területe 2414 katasztrális hold.1890-ben a gróf Wenckheim család lebontatta a rárói kastélyt, és kápolnát. Volt parkja a mai vadkert. E évben Ráró 948 fő lakosú, ebből 930 fő magyar, 14 fő német, 2 fő szlovák, 1 fő horvát, 3 fő egyéb nemzetiségű.1901-ben a lebontott kastély anyagából felépült az iskola épülete Rárón. 1903-1904 közt ugyancsak a kastély anyagából a gróf Wenckheim család kibővítette a rárói templomot. 1906-ban Ráró 918 fő lakos, 2319 katasztrális hold területű. 1910-ben Ráró 921 fő lakos, 118 házban, ebből 915 magyar, 6 fő német. 1912-ben gróf Wenckheim Frigyes elhunytával a rárói és zsejkei uradalom a felesége Wenckheim Krisztina grófnő tulajdonába került. 1916. június 2-án elhunyt 49 évesen Ráró bírója Szigony István. 1916-1923 közt Bugár Antal a rárói bíró. 1919 novemberében letartóztatták rárón a 34 éves Horváth Gábort, mint kommunistát.1920-ban Ráró 1006 fő lakos, ebből 999 fő magyar, 7 fő német. 1923-1927 közt Bekő Ferenc a rárói bíró.1924-ben gróf Wenckheim József honvéd főhadnagy örökölte az ásványi, s rárói birtokrészeket.
1934. szeptember 15-én kelt határozata a Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának:
1936. január 1-jén egyesült Ásvány és Ráró Ásványráró néven.
Források Ráró község képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyvei. Kéziratok (Győr-Moson-Sopron megye győri levéltára) Radvánszky Béla-Závodszky Levente: A Héderváry család oklevéltára I-II. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében
Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Ásványráró Kategória:Győr vármegye települései