A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal a GYSEV vasútvonala, a közforgalmú menetrendekben 21-es szám alatt szerepel. A Rába folyó völgyében futó, 55,4 km hosszú, egyvágányú, -cel villamosított vasútvonal az Alpokat keletről elkerülő Bécs–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–Graz korridor magyarországi szakaszának része. A felsővezeték 2010. december 2-án lett üzembe helyezve. Ausztria felé Steirische Ostbahn néven folytatódik tovább.
Története A vasútvonalat a Magyar Nyugati Vasúttársaság építette a Székesfehérvár–Szombathely–Graz fővonalának részeként. A vasúttársaságot 1870. május 18-án alapító pesti Magyar Általános Hitelbank és a bécsi Weikersheim M. H. és társa bank a vasútvonal építésére az 1869. évi V. törvénycikk alapján kapott engedélyt. A vasúttársaság gyors ütemben építette ki vasútvonalait, a Szombathelytől az akkori országhatárig, Gyanafalváig (ma Jennesdorf) tartó vonalszakasz műtanrendőri bejárására 1872. augusztus 26-án került sor. A 65 km hosszú vonalszakaszt 1872. szeptember 1-jén nyitották meg a forgalomnak.
Az eredeti vonalvezetés terve szerint Kisunyomból a vasútvonal nyugati irányban volt kijelölve Jákon át Nagykölked felé és onnan haladt volna Körmendre. Hodossy József sároslaki (ma Egyházasrádóc része) vasútépítő mérnök ügyeskedése folytán a végleges nyomvonalat azonban Egyházasrádóc felé jelölték ki, bár a módosított terv szerint sokkal nehezebb terepviszonyok közepette kellett építkezni. Azt, hogy nem Rábaszentmihályon (mai nevén Vasszentmihály) lett a vasútállomás, hanem Rátóton, az itt birtokos Széll Kálmán pénzügyminiszter döntötte el.Rátót Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.
A fővonalként megépített vasútvonalon vágánymezőnként 7 - 8 db tölgy talpfára 6,5 m hosszú, 32,5 kg/fm tömegű, „a” jelű vassíneket fektettek, a 30 cm vastag ágyazatot bányakavicsból készítették. A Pinka felett 25,0 m-es, a Lapincs felett 37,4 m-es rácsszerkezetű fahidakat építettek. Szombathely alatt a Perint-patakot 9×10 m-es támaszközű fagerenda híddal keresztezték.
Szombathelyen 2012. október 18-án ünnepélyesen átadták az összesen 3 szintes Csaba utcai felüljáró rendszert. A beruházás 2,5 milliárd forintból épült 2011. május és 2012. október között. Magába foglal egy 155 m hosszú 2x1 sávos közúti felüljárót a Szentgotthárd felé menő és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal felett, áthidalva a Mikes Kelemen és Sólyom utcákat is. A gyalogosok és kerékpárosok közös aluljárót kaptak a vasútvonalak alatt, amelynek hossza 52 m. A beruházás a Sopron-Szentgotthárd vasúti projekt része volt.
2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.
2023. május 1-től a személyvonatok Szombathely-Szőlős, Horvátnádalja, Rátót, Haris megállóhelyeken csak feltételesen állnak meg (az InterCity vonatokra a feltételes megállási rend nem vonatkozik).Feltételes megállási rend a GYSEV teljes hálózatán.
Napjainkban A 2010–2011-es menetrend 3. számú módosításától kezdve jelentősen nőtt a sebesség és így csökkentek a menetidők. Fontos változás továbbá, hogy bevezették az ütemes menetrendet. A módosítás előtt a vonatok jellemzően 1 óra 10 perc alatt tették meg a Szombathely - Szentgotthárd közti 54 km-es távot. Így az eddigi 46,286 km/h átlagsebesség 70,435 km/h lett, ami 24,149 km/h növekedés. Az eljutási idő 24 perccel csökkent, az utasok ezt veszik észre leginkább. A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon 2012-ben folyamatban volt 9 állomás felújítása, autóbusz kapcsolatának javítása és parkolók, kerékpártárolók építése."GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről" – gymsmo.hu Körmend felújított vasútállomását 2012. december 18-án nyitották meg.
bélyegkép|balra|250px|Újjáépített Szombathely-Szőlős vasúti megálló bélyegkép|balra|250px|Plasser & Theurer RU 800 S típusú átépítővonat Rátót és Alsórönök között, 2010 szeptemberében bélyegkép|balra|250px|Szombathely, a Csaba utcai alul- és felüljáró
Galéria
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:GYSEV Kategória:Magyarország vasútvonalai