A Tamás bátya kunyhója (Uncle Tom’s Cabin) Harriet Beecher Stowe amerikai írónő 1852-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz.” Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére és az egyesült államokbeli rabszolgaságra, olyannyira, hogy felerősítette az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető szembenállást.
A Connecticutban született Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az abolicionista mozgalomAbolicionizmus: 1. tört a rabszolgaság eltörlését célzó mozgalom, főleg az USA-ban a 19. században. 2. vminek (pl. a prostitúciónak, halálbüntetésnek) az eltörlését célzó társadalmi mozgalom. (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) aktív tagja, a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A szentimentális regény realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a keresztény szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív dolgokat is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.Uncle Tom's Cabin by Harriet Beecher Stowe, Spark Publishers, 2002, 19. oldalThe Complete Idiot's Guide to American Literature by Laurie E. Rozakis, Alpha Books, 1999, 125. oldalDomestic Abolitionism and Juvenile Literature, 1830–1865 by Deborah C. de Rosa, SUNY Press, 2003, 121. oldal
A Tamás bátya kunyhója a 19. század legkelendőbb regénye"The Sentimental Novel: The Example of Harriet Beecher Stowe" by Gail K. Smith, The Cambridge Companion to Nineteenth-Century American Women's Writing by Dale M. Bauer and Philip Gould, Cambridge University Press, 2001, 221. oldal és – a Biblia után – második legnagyobb példányszámban eladott könyve volt. Általános vélemény szerint az 1850-es években táplálta az abolicionizmus ügyét.Goldner, Ellen J. "Arguing with Pictures: Race, Class and the Formation of Popular Abolitionism Through Uncle Tom's Cabin." Journal of American & Comparative Cultures 2001 24(1–2): 71–84. Issn: 1537-4726 Fulltext: online at Ebsco. A kiadás utáni első évben csak az Egyesült Államokban 300 000 példányban adták el. A könyv hatása olyan hatalmas volt, hogy amikor Abraham Lincoln találkozott a szerzővel a polgárháború kezdetén, állítólag azt mondta, hogy „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút.”
A könyv és még inkább a hatása alatt keletkezett színdarabok hozzájárultak a feketékre vonatkozó sztereotípiák kialakulásához,Hulser, Kathleen. "Reading Uncle Tom's Image: From Anti-slavery Hero to Racial Insult." New-York Journal of American History 2003 65(1): 75–79. Issn: 1551-5486. amelyek közül számos a mai napig fennáll. Ezek közé tartozik a gyengéd mammy, a rosszcsont fekete gyermek és Tamás bátya, a kötelességtudó, hosszasan szenvedő, fehér gazdájához vagy úrnőjéhez hűséges szolga. Az utóbbi években a regényhez kapcsolódó negatív asszociációk elhomályosították a könyv érdemeit a rabszolgaság elleni harcban.Africana: arts and letters: an A-to-Z reference of writers, musicians, and artists of the African American Experience by Henry Louis Gates, Kwame Anthony Appiah, Running Press, 2005, 544. oldal Ennek ellenére egyike azon könyveknek, amelyeket gyakran említenek, mint az esetleges nagy amerikai regény.
Keletkezésének története bélyegkép|balra|150px|Harriet Beecher Stowe, 1872-es metszet, Alonzo Chappel olajfestménye alapjánStowe, az abolicionista mozgalom aktív tagja válasznak szánta a regényt az 1850-es Szököttrabszolga-törvényre (Fugitive Slave Act), amely büntetést írt elő a szökött rabszolgák segítőinek és csökkentette a szökevények illetve a felszabadított feketék jogait. A regény nagy részét a Maine állambeli Brunswickban írta, ahol a férje, Calvin Ellis Stowe, a Bowdoin College tanáraként dolgozott.
A ihletet a regényhez részben a fekete Josiah Henson önéletrajza szolgáltatta, aki egy 15 km²-es dohányültetvényen élt és dolgozott Maryland államban, North Bethesdában. Henson 1830-ban megszökött és Felső-Kanadába szökött (ma Ontario), ahol segített a később érkező szökevényeknek az önfenntartóvá válásban. Stowe egyértelműen elismerte, hogy Henson írásai ihlették a Tamás bátya kunyhóját. Amikor Stowe műve bestseller lett, Henson újra kiadta emlékiratait Tamás bátya emlékiratai (The Memoirs of Uncle Tom) címmel, és rengeteget utazott az Egyesült Államokban és Európában. Henson otthonát Stowe regényéről nevezték el (Uncle Tom's Cabin Historic Site ); az Ontario állambeli Dresdenben, amely 1940 óta múzeum. A tényleges kunyhó, amelyben Henson rabszolga korában élt, most is létezik Maryland állam Montgomery megyéjében.
A regény egyes részeinek forrása Theodore Dwight Weld és a Grimké nővérek American Slavery as It Is: Testimony of a Thousand Witnesses (Amerikai rabszolgaság a maga valójában: ezer tanú vallomása) című kötete. Stowe azt mondta, hogy a regényében felhasználta a szabadult rabszolgákkal való beszélgetéseit is, amelyeket akkor folytatott, amikor az Ohio menti Cincinnatiben élt. Cincinnatiben létezett egy „Földalatti vasút” (Underground Railroad) nevű szervezet, amellyel a helyi abolicionisták is rokonszenveztek, és aktívan segítették a szökött rabszolgákat a menekülésben.
Stowe több forrást adott meg a Kulcs a Tamás bátya kunyhójához (A Key to Uncle Tom's Cabin) című 1853-ban megjelent könyvében. Ennek a dokumentumjellegű könyvnek az volt a célja, hogy igazolja Stowe állításait a rabszolgaságról. A későbbi kutatások viszont bebizonyították, hogy Stowe számos könyvet nem olvasott el a felsoroltak közül a regénye megjelenése előtt.
Kiadása bélyegkép|300px|Hammatt Billings illusztrációja az 1852-es kiadáshoz: Eliza elmondja Tamás bátyának, hogy eladták és el fog szökni, hogy megszabadítsa a gyermekét A Tamás bátya kunyhója először folytatásokban jelent meg a National Era című abolicionista kiadványban, 1851. június 5-étől kezdve negyven héten keresztül. Látva a történet népszerűségét, John Jewett kiadó felvette a kapcsolatot Stowe-val, hogy a sorozatot könyv formájában is megjelentesse. Noha Stowe kételkedett abban, hogy bárki is elolvasná a művet könyvalakban, hozzájárult a kiadáshoz.
Jewett meg volt győződve, hogy a könyv sikeres lesz, ezért az akkor időkre nem jellemző módon úgy döntött, hogy hat egészoldalas illusztrációt készíttet Hammatt Billings-szel az első kiadáshoz. Az 1852. március 20-án megjelent regény példányai gyorsan elfogytak. Hamarosan újabb kiadások készültek, köztük egy 1853-as deluxe változat, amelyet Billings 117 illusztrációval látott el.
Az első három hét alatt húszezer, három hónap alatt hetvenötezer, a kiadás első évében 305 000 példány kelt el. A könyvet lefordították az összes nagy nyelvre, és a Biblia után a második legtöbb példányban eladott művé vált. A korai kiadások közül néhányhoz az abolicionista nézeteket valló londoni kongregacionalista lelkész, James Sherman írt előszót.
A Tamás bátya kunyhója sikere hasonló volt Nagy-Britanniában is, ahol az első kiadás 1852 májusában jelent meg és 200 000 példányban fogyott el. Néhány éven belül Nagy-Britanniában több mint másfél millió példány volt forgalomban, amelyeknek többsége kalózkiadásban jelent meg.
Az első teljes magyar fordítást 1853-ban Irinyi József készítette, aki ugyanabban az évben lefordította a Kulcs a Tamás bátya kunyhójáhozt is. A korabeli magyar sajtóban már a fordítás megjelenése előtt hírek és kritikák jelentek meg a könyvről. A Hölgyfutár 1853. március 21-i száma szerint a magyar kiadás kétezer példányban jelent meg, ebből egy hét alatt már csak kétszáz példány maradt meg. A Bach-korszak cenzúrája miatt a fordításból kimaradtak azok az utalások, amelyek a rabszolgák harcát a szabadság elnyeréséért a magyar szabadságharccal állították párhuzamba.
Cselekménye Eliza megszökik a fiával, Tamást eladják „le a folyón” A könyv egy kentucky-i farmerrel, Arthur Shelbyvel kezdődik, akit adósságai miatt a farmjának elvesztése fenyeget. Noha feleségével, Emilyvel együtt úgy gondolják, hogy jóakaratúan viszonyulnak a rabszolgáikhoz, Shelby úgy dönt, hogy a farm megmentéséhez szükséges pénzt két rabszolga eladásával teremti elő. Az eladásra szántak közül az egyik Tamás bátya, középkorú férfi feleséggel és gyermekekkel, illetve Harry, Emily Shelby szobalányának, Elizának a fia. Emily gyűlöli ezt az ötletet, mivel megígérte szobalányának, hogy soha nem adja el gyermekét; Emily fia pedig, George Shelby nem tud Tamás bátya szemébe nézni, mivel barátjának és mentorának tekinti.
bélyegkép|balra|230px|Simon Legree megtámadja Tamás bátyát
Amikor Eliza kihallgatja, hogy Shelbyék Tamás és Harry tervezett eladásáról beszélnek, elhatározza, hogy fiával együtt megszökik. Eliza azért dönt így, mert fél, hogy elveszíti utolsó megmaradt gyermekét. Eliza még aznap éjjel eltávozik, bocsánatkérő levélkét hagyva úrnőjének.
Közben Tamás bátyát eladják és felrakják egy folyami hajóra, amely a Mississippi folyón lefelé indul. A hajón Tamás találkozik és összebarátkozik egy fehér kislánnyal, Evával. Amikor Eva vízbe esik, Tamás menti meg. Hálából Eva édesapja, Augustine St. Clare, megvásárolja Tamást a rabszolga-kereskedőtől és hazaviszi New Orleansba. Mély keresztény hitük által Tamás és Eva közel kerülnek egymáshoz.
Eliza családját üldözik, Tamás élete a St. Clare családnál Eliza menekülés közben találkozik férjével, George Harrisszal, aki már korábban megszökött. Úgy döntenek, hogy megpróbálnak Kanadába jutni. Egy Tom Loker nevű rabszolgavadász azonban a nyomukban van. Loker és emberei csapdába ejtik Elizát és családját, ezért George lelövi Lokert. Eliza aggódik, hogy Loker meghal, ezért rábeszéli férjét, hogy vigyék el a rabszolgavadászt egy közeli kvéker településre, hogy orvosi kezelést kapjon.
Visszaérve New Orleansbe, St. Clare a rabszolgaságról vitatkozik északi unokatestvérével, Opheliával, aki ellenzi ugyan a rabszolgaságot, de előítéletei vannak a feketékkel szemben. St. Clare elfogulatlannak tartja magát, annak ellenére, hogy ő is rabszolgatulajdonos. Be akarván bizonyítani Opheliának, hogy tévesen ítéli meg a feketéket, St. Clare megvásárolja Topsyt, egy fekete kamaszlányt és megkéri Opheliát, hogy nevelje.
Két év múltán Eva súlyosan megbetegszik. Halála előtt látomást lát a mennyországról, amelyet elmond a körülötte levő embereknek. Halála és látomása következtében a többi szereplő megváltoztatja életét: Ophelia megígéri, hogy eldobja előítéleteit a feketékkel szemben, Topsy megígéri, hogy megjavul, St. Clare pedig megfogadja, hogy felszabadítja Tamás bátyát.
Tamás bátyát eladják Simon Legreenek
bélyegkép|320px|Hammatt Billings illusztrációja az 1852-es első kiadáshoz: Cassy Tamás bátyát ápolja
Még mielőtt St. Clare beválthatná ígéretét, leszúrják, amikor belép egy kocsmába. Felesége megtagadja férje ígéretét és eladja Tamást egy gonosz ültetvénytulajdonosnak, Simon Legreenek. Legree, egy áttelepült északi, Tamást louisiana-i birtokára viszi, ahol Tamás megismerkedik Legree többi rabszolgájával, köztük Emmeline-nel, akit Legree ugyanakkor vásárolt. Legree megharagszik Tamásra, amikor a férfi nem hajlandó Legree parancsára társát megkorbácsolni. Legree gonoszul megveri Tamást és megpróbálja összetörni Tamás Istenbe vetett hitét. Legree kegyetlensége ellenére Tamás nem hajlandó felhagyni a Biblia olvasásával és legjobb tudása szerint vigaszt nyújt társainak is. Az ültetvényen Tamás megismeri Cassy-t, akit előzőleg elválasztottak férjétől és gyermekeitől, amikor eladták őket. Harmadik gyermekét megölte, mivel nem bírta volna elviselni a fájdalmat, hogy végignézze még egy gyermeke eladását.