Nyíri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Fekvése A Zempléni-hegységben fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 88 kilométerre északkeletre.
A szomszédos települések észak felől Füzérkomlós, kelet felől Filkeháza, dél felől Bózsva, délnyugat felől Nagyhuta, nyugat felől pedig Telkibánya. Észak felől a legközelebbi település Hollóháza, de közigazgatási területeik nem határosak; abból az irányból Nyíri határszéle Füzérhez tartozó lakatlan külterületekkel érintkezik. A legközelebbi város: Pálháza.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Kisbózsva vagy Füzérkomlós érintésével a 3725-ös, Bózsva központja felől pedig a 3726-os úton. Határszélét délen érinti még a Hidasnémeti-Gönc-Pálháza közt húzódó 3708-as út is.
Története Nyírit 1270-ben említik először Nyri néven. Sokáig a füzéri várhoz tartozott. A falu egykori birtokosai a Hangácsi és az Ónody családok voltak. A 20. század elején Nyíri birtokosa gróf Károlyi László volt.
Határában egykor huszita település volt, a 19. század elején pusztult el. A monda szerint itt született Angyal Bandi, a betyár, aki az Ónody családból származott, és Ónody András néven született.
Nyíri lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik. A falu a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 569 lakosából 564 magyar volt, ebből 168 római katolikus, 50 görögkatolikus, 344 református volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rédai Zsuzsanna Katalin (független) 1994–1998: Rédai Zsuzsanna Katalin (független) 1998–2002: Czikó Lászlóné (független) 2002–2006: Czikó Lászlóné (független) 2006–2010: Czikó Lászlóné (független) 2010–2014: Hutkai Sándor András (független) 2014–2019: Hutkai Sándor András (független) 2019–2024: Orbán József (független) 2024– : Orbán József (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 42,8%, görögkatolikus 9,9%, felekezeten kívüli 3,5% (12,6% nem válaszolt).Nyíri Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 9,1% cigánynak, 7,4% szlováknak, 0,3% szlovénnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 34,7% református, 6,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,6% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).Nyíri Helységnévtár
Nevezetességek Református temploma 1802-ben épült.
Források Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye
Jegyzetek
További információk Nyíri az utazom.com honlapján
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület