Michael Joseph Jackson (Gary, Indiana, 1958. augusztus 29. – Los Angeles, Kalifornia, 2009. június 25.) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző, táncos és filantróp. A pop királya jelzővel illetett előadót széles körben a 20. század egyik legjelentősebb kulturális ikonjaként tartják számon. Négy évtizedes pályafutása során zenei eredményei áttörték az amerikai faji korlátokat, és világszinten meghatározó figurává tették. Dalaival, koncertjeivel és öltözködési stílusával új szintre emelte a popzenei vizuális előadásmódot, és hozzájárult olyan utcai táncelemek elterjedéséhez, mint a moonwalk, a robot vagy az „antigravitációs” előredőlés. Jacksont gyakran minden idők legnagyobb előadóművészének tartják.
A Jackson család nyolcadik gyermekeként hatéves korában lépett először nyilvánosság elé a The Jackson 5 énekeseként, amely a Motown egyik legsikeresebb formációja volt. Szólókarrierje az Off the Wall (1979) albummal indult, majd példátlan nemzetközi sikert ért el a Thriller (1982) megjelenésével, amely minden idők legnagyobb példányszámban eladott albuma. Az albumhoz készült, kisfilm jellegű videók – Thriller, Beat It és Billie Jean – újradefiniálták a zenei videóklip műfaját mint művészeti formát. Ezt követte a Bad (1987), amely az első olyan album lett, amely öt listavezető dalt produkált az amerikai Billboard Hot 100 listán: I Just Can’t Stop Loving You, Bad, The Way You Make Me Feel, Man in the Mirror és Dirty Diana. A Dangerous (1991) és a HIStory (1995) albumokról származó Black or White és You Are Not Alone szintén listavezetők lettek; utóbbi az első dal volt, amely a Hot 100 lista élén debütált. Utolsó stúdióalbuma, az Invincible (2001) minden idők legköltségesebb albuma.
Az 1980-as évek közepétől Jackson megjelenése, kapcsolatai, viselkedése és életmódja miatt fokozott médiafigyelem alá került. 1993-ban egy családi barát gyermekének szexuális zaklatásával vádolták meg. 2005-ben bíróság elé állították további hasonló vádak és egyéb bűncselekmények miatt, de felmentették. 2009-ben, a This Is It című visszatérő koncertsorozatra készülve, propofol-túladagolás következtében hunyt el, amelyet magánorvosa, Conrad Murray adott be neki; őt 2011-ben gondatlanságból elkövetett emberölésért elítélték. Jackson halála világszintű reakciókat váltott ki, példátlan internetes forgalomnövekedést és zenei eladásainak ugrásszerű emelkedését eredményezve. Los Angeles-i búcsúztatását, amelyet a Staples Center arénában tartottak, becslések szerint több mint 2,5 milliárd ember követte.
Jackson minden idők egyik legsikeresebb zenei előadója, szólóelőadóként több mint 500 millió eladott hangfelvétellel. Paul McCartney és Phil Collins mellett azon három előadó egyike, akik szólóban és zenekari tagként is több mint 100 millió lemezt adtak el. Tizenhárom első helyezést ért el a Billboard Hot 100 listán férfi szólóelőadóként (holtversenyben rekord), és ő az egyetlen előadó, akinek hat különböző évtizedben is volt Top 10-es slágere. A zeneipar egyik legtöbb díjjal elismert előadójaként 13 Grammy-díjat, Grammy Legend-díjat, valamint Grammy Életmű-díjat, 26 American Music Awards-díjat, 12 World Music Awards-díjat, 8 MTV Video Music Awards-díjat, 6 Brit Awards-díjat és három elnöki kitüntetést kapott. Számos hírességek csarnokába beválasztották, köztük kétszer a Rock and Roll Hall of Fame-be, továbbá a Songwriters Hall of Fame-be és a Dance Hall of Fame-be. Becslések szerint mintegy 500 millió dollárt adományozott jótékony célokra, és ezzel új mércét állított fel a hírességek jótékonykodásában. 2024-ben zenei katalógusának felét 600 millió dollárért eladták a Sony-nak; ez volt a legnagyobb zenei felvásárlás egy szólóelőadó esetében.
Élete és karrierje 1958–1975: Gyermekkora és a The Jackson 5
Michael Joseph JacksonCounty of Los Angeles Department of Health Services (2009). Michael Jackson death certificate. 1958. augusztus 29-én született az Indiana állambeli Gary városában. A Jackson család tíz gyermekének egyikeként – nyolcadikként – nőtt fel egy afroamerikai munkásosztálybeli háztartásban, egy kétszobás otthonban a Jackson Streeten. Édesanyja, Katherine Jackson (született Scruse), klarinéton, csellón és zongorán játszott, korábban country- és westernénekesi pályára készült, és részmunkaidőben a Sears áruházláncnál dolgozott; Jehova Tanúja volt. Édesapja, Joe Jackson, korábbi ökölvívó és a US Steel darukezelője volt, aki gitározott a helyi The Falcons rhythm and blues együttesben. Michael három lánytestvérével (Rebbie, La Toya és Janet) és öt fiútestvérével (Jackie, Tito, Jermaine, Marlon és Randy) együtt nőtt fel; Marlon ikertestvére, Brandon röviddel születése után elhunyt.
1964-ben Michael és Marlon csatlakozott a Jackson Brothers nevű együtteshez, amelyet apjuk hozott létre Jackie, Tito és Jermaine részvételével. Kezdetben kísérőzenészként léptek fel, kongán és tamburinon játszottak. Michael később elmondta, hogy apja a próbák során fizikailag és lelkileg is bántalmazta, és felidézte, hogy Joe gyakran övvel a kezében ült, készen arra, hogy a hibákért megbüntesse. Joe elismerte, hogy rendszeresen megverte fiát. Jackie, Tito, Jermaine és Marlon tagadták, hogy apjuk bántalmazta volna őket, és azt állították, hogy a verések – amelyeket Michael azért érzett meg jobban, mert ő volt a legfiatalabb – fegyelmet tartottak a zenekarban. Michael saját gyermekkorát magányosnak és elszigeteltnek írta le.
1965 végére Michael megosztotta az énekesi szerepet Jermaine-nel, és az együttes nevét The Jackson 5-ra változtatták. Ugyanebben az évben megnyertek egy tehetségkutató versenyt, ahol Michael Robert Parker Barefootin’ című dalára táncolt, valamint a The Temptations My Girl című számát énekelte. 1966 és 1968 között a Jackson 5 az amerikai középnyugaton turnézott, gyakran fellépve a Chitlin’ Circuit rendezvényein olyan előadók előtt, mint Sam & Dave, a The O’Jays, Gladys Knight és Etta James. Klubokban, koktélbárokban, helyi színházakban és iskolai rendezvényeken is felléptek. 1967 augusztusában, keleti parti turnéjuk során, megnyerték az amatőrök számára rendezett heti versenyt a harlemi Apollo Theater színpadán.
A Jackson 5 több dalt rögzített a Gary városában működő Steeltown Records számára, és 1968-ban megjelentették első kislemezüket, a Big Boy-t. Bobby Taylor, a Bobby Taylor & the Vancouvers tagja, miután a zenekar előzenekaraként látta őket a chicagói Regal Theater színpadán, bemutatta őket a Motown kiadónak. Taylor producerként közreműködött korai Motown-felvételeiken, köztük a Who’s Lovin' You feldolgozásán. A Motownnal kötött szerződés után a Jackson család Los Angeles városába költözött. 1969-ben a kiadó vezetői úgy döntöttek, hogy Diana Ross mutatja be a Jackson 5-ot a nagyközönségnek, részben televíziós karrierjének támogatása érdekében. A csoport első televíziós fellépésére ugyanebben az évben került sor a Miss Black America szépségversenyen, ahol az It’s Your Thing feldolgozását adták elő. A Rolling Stone magazin később a fiatal Michaelt „csodagyerekként” jellemezte, „rendkívüli zenei tehetséggel”, aki gyorsan az együttes fő attrakciójává és vezető énekesévé vált.
1970 januárjában az I Want You Back a Jackson 5 első olyan kislemeze lett, amely az első helyre került az amerikai Billboard Hot 100 listán, ahol négy hétig maradt. További három Motown-sláger – ABC, The Love You Save és I’ll Be There – szintén listavezető lett. 1971 májusában a Jackson család átköltözött egy nagy házba a Hayvenhurst Avenue-n, egy közel 1 hektár területű birtokra Encino városában, Kaliforniában. Ebben az időszakban Michael gyermekelőadóból tinibálvánnyá vált. 1972 és 1975 között négy szóló stúdióalbumot adott ki a Motownnál: Got to Be There (1972), Ben (1972), Music & Me (1973) és Forever, Michael (1975). A Got to Be There és a Ben címadó dalai, valamint Bobby Day Rockin’ Robin című számának feldolgozása is sikeres kislemezek lettek.
Michael továbbra is aktívan részt vett a Jackson 5 munkájában, amelyet később a fekete előadók „crossover” sikerének úttörő példájaként írtak le. A csoport egyre inkább elégedetlenné vált a Motownnal, amiért nem biztosított számukra kreatív szabadságot. Michael a Dancing Machine című dal előadásával a Soul Train műsorban hozzájárult a „robot” tánc népszerűsítéséhez.
1975–1981: Kiadóváltás és Off the Wall
1975-ben a Jackson 5 kilépett a Motown kiadótól, és szerződést kötött az Epic Records-szal, majd nevüket The Jacksons-ra változtatták. Ebben az időszakban csatlakozott hozzájuk fiatalabb testvérük, Randy, míg Jermaine a Motownnál maradt, hogy szólókarrierjét folytassa. A The Jacksons továbbra is nemzetközi turnékat adott, és 1976 és 1984 között további hat albumot jelentetett meg. Ebben az időszakban a csoport fő dalszerzőjeként Michael olyan dalokat írt, mint a Shake Your Body (Down to the Ground) (1978), a This Place Hotel (1980) és a Can You Feel It (1980).
1977-ben Jackson New Yorkba költözött, hogy a Madárijesztő szerepét alakítsa a The Wiz című musicalfilmben, amelyet Sidney Lumet rendezett, és amelyben Diana Ross, Nipsey Russell és Ted Ross is szerepelt. A film kereskedelmi szempontból sikertelennek bizonyult. Zenéjét Quincy Jones hangszerelte, aki később Jackson három szólóalbumának producere lett. New York-i tartózkodása alatt Jackson gyakran látogatta a Studio 54 szórakozóhelyet, ahol korai hiphop zenéket hallott; ez hatással volt későbbi felvételein, például a Working Day and Night beatbox-technikájára.
Jackson ötödik, egyben első felnőttkori szólóalbuma, az Off the Wall (1979) megszilárdította helyét önálló előadóként, és jelezte átmenetét a korábbi, könnyedebb pophangzásból az összetettebb zenei világ felé. Az album négy Top 10-es slágert produkált az Egyesült Államokban: Off the Wall, She’s Out of My Life, valamint a listavezető Don’t Stop ’Til You Get Enough és Rock with You című dalokat. Az album a Billboard 200 listán a harmadik helyig jutott, és világszerte több mint 20 millió példányban kelt el. Jackson 1979-ben Grammy-díjat nyert A legjobb férfi R&B-énekesi teljesítmény kategóriában a Don’t Stop ‘til You Get Enough című dalért. Az 1980-as évek elején az American Music Awards díjátadón elnyerte a Kedvenc soul/R&B kislemez díját ugyanennek a dalnak köszönhetően, továbbá egymást követő években a Kedvenc soul/R&B album és a Kedvenc férfi soul/R&B előadó kategóriákban is győzött. 1981-ben ismét megkapta a Kedvenc soul/R&B album és a Kedvenc férfi soul/R&B előadó díjakat.
Jackson úgy érezte, hogy az Off the Wall nagyobb hatást érdemelt volna, ezért elhatározta, hogy következő albumával túlszárnyalja az elvárásokat. 1980-ban a zeneiparban addig példátlanul magas, 37%-os jogdíjarányt biztosított magának az albumok nagykereskedelmi bevételeiből.
1981–1984: Thriller, Motown 25: Yesterday, Today, Forever és a Pepsi-incidens 1981 és 1983 között Michael Jackson demófelvételeket készített a State of Shock, Victory és There Must Be More to Life Than This című dalokhoz Freddie Mercury-val, a Queen énekesével egy tervezett közös albumhoz. A projekt végül nem készült el; a State of Shock-ot később Mick Jaggerrel vették fel a The Jacksons Victory (1984) című albumára, míg a There Must Be More to Life Than This posztumusz, 2014-ben jelent meg. 1982-ben Jackson előadta a Someone in the Dark című dalt az E. T., a földönkívüli hangoskönyv-változatához.
Hatodik stúdióalbuma, a Thriller 1982. november 29-én jelent meg. 1983-ban a világ legnagyobb példányszámban eladott albuma lett, és később minden idők legkelendőbb albumává vált az Egyesült Államokban és világszerte, mintegy 70 millió eladott példánnyal. A Billboard 200 listát 37 héten át vezette, és 80 egymást követő héten keresztül maradt a Top 10-ben. A Thriller volt az első album, amely hét Top 10-es kislemezt produkált a Billboard Hot 100 listán, köztük az első helyezett Billie Jean és Beat It számokkal.