Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.)Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 727/1939. folyószáma alatt. néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Györffy György történész és F. Györffy Anna grafikusművész édesapja.

Életútja jobbra|bélyegkép|265px|Györffy István 1984-ben leleplezett szobra Karcagon. Györfi Sándor szobrászművész alkotása

Édesapja szigeti és nádudvari Györffy István, édesanyja Ágoston Mária volt, aki később férjhez ment Hagymássy Mártonhoz.https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTRS-CRG?i=560&wc=M6W2-Q38%3A101520501%2C105200301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka volt. 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1912-től múzeumi segédőr lett. 1917-ben a moldvai csángók között dolgozott, 1918-ban részt vett a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedícióban. Ez évben a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. 1926-tól egyetemi tanár, 1929-től magántanár lett. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1934-től a néprajz első nyilvános rendes tanára lett a budapesti egyetemen.Solymossy Sándor szegedi státusát szervezték át Budapestre. 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetője lett. Halálát nyúltvelőbénulás okozta. Felesége Papp Anna volt.

A Fiumei úti sírkertben található (41-1-69), a Nemzeti sírkert részeként 2004 óta védett sírjára unokái, Farkas Ádám szobrász és Farkas Zsófia készítették el új síremlékét, melyet 2024. február 19-én avattak fel.Györffy István síremléke. Köztérkép.hu, Kalaposlány műlapja

Munkássága

Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig a népi írók falukutató irodalmának előfutára volt. Neve a Györffy István Kollégium, illetve a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.

Kapcsolódó szócikkek

Acta Erdélyben

Főbb művei A Nagykunság és környékének népes építkezése (Néprajzi Értesítő, 1908–09); A feketekörösvölgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete (Földrajzi Közlemények, 1913); Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Földrajzi Közlemények, 1915); A Lenárd-féle kis-ázsiai expedíció (1921); Nagykunsági Krónika (Karcag, 1922); Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése (Néprajzi Értesítő 1926); Hajdúböszörmény települése (Föld és Ember, 1926; Szeged, 1927); Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927); A hajdúk eredete (Protestáns Szemle, 1927); A szilaj pásztorok (Budapest, 1928); A matyókról (Népünk és Nyelvünk, 1929); A cifraszűr (Budapest, 1930); Gazdálkodás. Viselet (A magyarság néprajza, I–II. Budapest, 1933–34); A magyar tanya (Földrajzi Közlemények 1937); A néphagyomány és a nemzeti művelődés (Budapest, 1939); Magyar falu, magyar ház (Budapest, 1943)

Családja bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblái:Ferenciek tere 2. bélyegkép|jobbra|200px|Kossuth Lajos tér 12.Somogyi Árpád alkotása Fia Györffy György (1917-2000) történész.

Emlékezete 1940-ben, Zsindelyné Tüdős Klára alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, melyet paraszti származású, tehetséges gyermekek felkarolására, oktatására hozott létre.

Az ő nevét viseli Karcagon a Györffy István Nagykun Múzeum és a Györffy István Általános Iskola, Budapesten pedig a Népligettel szemközti oldalon, a Könyves Kálmán körútról az Üllői út és az Elnök utca között futó egyik utca, a korábbi Pénzverde épülete mögött.

Irodalom Enyedi György: Györffy István és a magyar településföldrajz (Földrajzi közlemények, 32. 1984. 4. 353-356.) Ökrösné Bartha Júlia: Kartográfiai törekvések a török néprajztudományban (Jászkunság, 40. 1994. 1. 30-34.) S. Pável Judit [Közreadta, jegyzetekkel ellátta]: Bátky-, Györffy- és Visky-levelek a Pável-hagyatékból (Savaria, 22. 1995/1998. 4. 27-46.) Pejkovszka Penka: Magyar értelmiség az újkori bolgár kultúra fejlődésében (Begegnungen Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Bd. 2, 1996, 87-97) Györffy György: István Györffy, a pioneer of Hungarian ethnography (Hungarian heritage, 1. 2000. 1-2. 19-28.) Illyés Gyula: A magyar nép tudósa (Ingyen lakoma, Bp., 1964).

Jegyzetek

Források

Illyés Gyula: A magyar nép tudósa - Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár - Életrajzi bibliográfia (GY)

További információk Györffy István írásai a Balkánról és Törökországról (MEK) Selmeczi Kovács Attila: Györffy István. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.

Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Karcagiak Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek