bélyegkép|264px|Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Központja Győr volt.
Földrajz Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) (Duna, Rába, Rábca, Marcal).
Északról Pozsony vármegye, keletről Komárom vármegye, délről Veszprém vármegye, nyugatról Sopron vármegye, északnyugatról pedig Moson vármegye határolta.
Történelem Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike. Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná. Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is. 1177-ben említik először a ma minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét. 1185-ben III. Béla magyar király egy oklevele utal a létező győri várispánságra. A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.
Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület lett. 1593-ban a vármegyében 493,5 porta 859 adózó családfővel, 1594–1598 közt a vármegye teljesen török kézen volt. Az 1611-es nemesi összeírás szerint a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes. 1616-ban történik első említése az alszolgabírói tisztségnek. 1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb. 15 000 fő. 1623-ban keletkezett első adat a táblabírói tisztségre. 1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes volt, 1715-ben pedig a vármegyében 8 nemes, 1517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1943 háztartás. Ebből 1911 magyar, 32 német háztartás. 1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb. 13-14 000 fő. 1785–1790 közt II. József magyar király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
A napóleoni háborúk során, 1809. augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, francia megszállás alá került.
1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109 493 fő, területe 1381,11 km². 1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része lett. 1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90 839 fő, területe 1397 km².
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 136 295 fő volt, ebből:
133 569 (98%) magyar 2044 (1,5%) német 682 (0,5%) szlovák és horvát
Közigazgatás A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:
Pusztai járás, székhelye Győrszentmárton, neve 1940-től Pannonhalmi járás Sokoróaljai járás, székhelye Tét Tószigetcsilizközi járás, székhelye Győr
Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői
Geur, 1000 után György, 1137 Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán), 1177 Damján, 1188 Kornél, 1192 Márton, 1209 Miklós, 1212 Jula, 1221 Hedrik, 1223–1231 Simon, 1232–1234 Buzát, 1237 Miklós, 1239 Móric, 1243 Detrik, 1251 Lőrinc, 1258 Dénes, 1271 Selta (Selke), 1274 László, 1291 Pál, 1299 Simon, 1300 Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is), 1313–1318 Nagymartoni Pál, 1318 Hédervári Miklós, 1324–1330 Hédervári Dezső, 1330 Fonyi Balázs, 1332 Zólyomi Doncs, 1332 Doncs fia László, 1333 Fonyi Balázs, 1335 Meggyesi Móric, 1337–1338 Meggyesi Simon, 1347–1360 Gönyűi János, 1360–1379 Himfi Benedek, 1379–1380 Csáktornyai Lackfi István, 1391 Marcali Dénes, 1398–1402 Gersei Pető János, 1405 Berencsi „Sáfár” István, 1411 Silstrang Erhard, 1413–1417 (Idősebb) Rozgonyi István, 1422–1439 (Ifjabb) Rozgonyi János, 1441–1443 Újlaki Miklós, 1451 Salánki Ágoston (győri püspök is), 1453–1465 Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is), 1466–1480 Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481–1486 Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is), 1486–1494 Snapek Zsigmond, 1494 Szatmári Ferenc (győri püspök is), 1495–1508 Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is), 1509–1510 Felsőszelestei és kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is), 1510–1525 Paksy Balázs (győri püspök is), 1525–1526 Laki Bakith Pál, 1526 után 1537 Laki Bakith Péter, 1537–1539 Újlaki Ferenc (győri püspök is), 1540–1554 Gregoriancz Pál (győri püspök is), 1554–1565 Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is), 1565–1571 Liszthy János (győri püspök is), 1572–1577 Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is), 1578–1587 Heresinczy Péter (győri püspök is), 1587–1590 Kutassy János (győri püspök is), 1592–1597 Hetesi Pethe Márton (győri püspök is), 1598–1605 Naprágyi Demeter (győri püspök is), 1606–1619 Lépes Bálint (győri püspök is), 1619–1623 Dallos Miklós (győri püspök is), 1623–1630 Kissennyei báró Sennyei István (győri püspök is) 1630–1635 Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635–1650 Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651–1657 Széchényi György (győri püspök is) 1658–1685 Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685–1695 Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696–1725 Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726–1732 Groll Adolf (győri püspök is) 1733–1743 Vázsonykői gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743–1783 Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1783–1785 Radványi gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785–1790 Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1790–1826 Gróf Zichy-Ferraris Ferenc, 1826–1839 Szolgaegyházi Marich Dávid, 1841–1845 Galántai gróf Esterházy Károly, 1845–1848 Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848 Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848 Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848–1849 Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849 Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849–1850 Dorner Ede (megye főnök) 1850–1860 Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1860–1861 Balogh Kornél, 1861–1867 Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1867–1868 Loósi és hédervári gróf Viczay Héder 1868–1873 Sziklósi Szabó Kálmán, 1875–1882 Hédervári gróf Khuen-Héderváry Károly 1882–1883 Fiáth Ferenc, 1883–1884 Németújvári gróf Batthyány Lajos, 1884–1892 150px|bélyegkép|jobb|Laszberg Rudolf (Rezső) Gróf Laszberg Rudolf (Rezső) 1892–1906 Zombori Lippay Géza, 1906–1910 Goda Béla, 1910–1912 Szodfridt József, 1912–1917 Szabó István, 1917–1918 Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918–1919 Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919 Dr. Pogány Imre (a győri munkástanács vezetője) 1919. március 21–29. I. Direktórium (1919. március 29. – május 3.) tagjai: Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban) Dr. Pogány Imre, Nagy István. II. Direktórium (1919. május 3. – 10.) tagjai: Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak) III. Direktórium (1919. május 10. – 28.) tagjai: Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18. – 28. közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják) Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án) Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28. – augusztus 7. Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919. augusztus – 1920 tavasza.
A győri török szandzsák vezetői Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594. szeptember 29. után – 1595. augusztus 5. Esztergom ostrománál esett el. Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595. augusztus 5. után – 1598. március 29.
Források Ráth Károly 1857: Az 1663-ik évi Győr megyei nemesi felkelésről (Insurrectio). Győri Közlöny I/3 Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. (Levéltári Szemle, 1988/3. 14–34. o. Kerekes-Enyedi: Győr-Moson-Pozsony k.e.e vármegyék ismertetője, és monográfiája Arrabona (A győri Xantus János Múzeum évkönyvei) Fényes Elek: Győr vármegye. Budapest, 1860. 40 p. Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1318–1525), Győr, 2005. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.) Borovszky Samu (szerk.): Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1908. Online, html
Jegyzetek
További információk Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908 Torma Attila: Győr vármegye főispánjai, 1849–1950; Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér–Szülőföldünk Győr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület, Győr, 2017
Győr