Fejér vármegye (németül: Komitat Weißenburg; latinul: Comitatus Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Fejér vármegye területe nagyrészt átfed vele. Központja Székesfehérvár volt.
Földrajz Északi részén a Vértes, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.
Északról Komárom vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolta.
Történelem Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.
A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.
Lakosság 1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből: 190.660 (85,7%) magyar 26.077 (11,7%) német 2.924 (1,3%) szlovák 2.103 (0,9%) szerb
Közigazgatás Járási beosztás A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.
18-19. század A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük: Sármelléki járás Csákvári járás Bicskei járás
19. század közepe A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott: Bodajki alsó járás Bodajki felső járás Csákvári járás Sárkereszturi járás Rácz-almási járás Vaáli járás
1880-as évektől A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):
Adonyi járás (Adony) Móri járás (Mór) Sárbogárdi járás (Sárbogárd) Székesfehérvári járás (Székesfehérvár) Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)
Város Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.
További információk
Kategória:Fejér megye történelme