Szeben vármegye (, , ) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe Romániához tartozik.
Földrajz Északról Alsó-Fehér és Nagyküküllő vármegyék, keletről Nagyküküllő és Fogaras, délről a Román Királyság, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.
A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok található, délkeleten a Fogarasi-havasok, északkeleten az Oltmelléki-hegysor húzódik. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak.
Történelem
Szeben vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult Szebenszékből, Szászsebesszékből, Szerdahelyszékből, Újegyházszék nagy részéből, továbbá Alsó-Fehér vármegye és Felső-Fehér vármegye egyes községeiből. E terület, illetve a központja, Nagyszeben Erdély történetében mindig is az erdélyi szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.
A trianoni békeszerződés óta Románia része. A második bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. Az egykori vármegye területe ma is Romániához tartozik, nagy része Szeben megyéhez, Szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez.
Lakosság 1910-ben a vármegye összlakossága 176 921 személy volt, ebből: 113 672 (64,25%) román 49 757 (28,12%) német 10 159 (5,74%) magyar
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Szeben vármegye közigazgatási térképe 1910-ből A vármegye hat járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben: Nagydisznódi járás, székhelye Nagydisznód Nagyszebeni járás, székhelye Nagyszeben Szászsebesi járás, székhelye Szászsebes Szelistyei járás, székhelye Szelistye Szerdahelyi járás, székhelye Szerdahely Újegyházi járás, székhelye Újegyház Nagyszeben rtv. Szászsebes rtv.
Jegyzetek
Szeben Kategória:Szeben vármegye