Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.
Történelem A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye.
1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.
Lakossága A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből: 113.294 (84,74%) szlovák 16.509 (12,35%) magyar 2.124 (1,59%) német
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Zólyom vármegye fekvése a mai Szlovákián belül A vármegye a következő négy járásra volt felosztva: Besztercebányai járás (székhelye Besztercebánya) Breznóbányai járás (Breznóbánya) Nagyszalatnai járás (Nagyszalatna) Zólyomi járás (Zólyom)
A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott: Besztercebánya Breznóbánya Zólyom
Jegyzetek Leustach Lajos 1888: Zólyommegyei őstelepekről. Archaeológiai Értesítő VIII, 433 Kardoss, A. 1902: Príspevky k miestopisu Slovenska - Administratívne podelenie stolice Zvolenskej. Sborník slovenskej muzeálnej spoločnosti VII/1, 43-58. Főglein Antal 1934: Zólyom vármegye pecsétje. Turul 48 Vesztróczy Zsolt 2021: Polgári megye, alkotmányos kormány . Zólyom vármegye felirata az országgyűléshez a megyerendszer polgári reformjáról. Lymbus 2021/2.
További információk
Kategória:Zólyom vármegye