Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 211/1937. folyószáma alatt. magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Családja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus és Bossányi Emma fia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja. Felesége Droppa Ilona volt.
Munkássága 1905 és 1922 között az Orvosi Hetilap főszerkesztője volt.
Orvosegyetemi professzori tevékenysége A Budapesti Egyetem nyilvános rendes tanára és az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatójaként a magyar anatómia és szövettan oktatás egyik meghatározó alakja volt. Az ember anatomiája címmel 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban.
Barlangkutató tevékenysége
bélyegkép|Lenhossék Mihály sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-4-14. Fülöp Elemér alkotása. A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.
Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.
A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.
Díja
Corvin-koszorú (1930)
Munkái
Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.) Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.) A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.) Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. Online (2. telj. átdolg. kiadás. Uo. 1895. Online; Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.) Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1894. Online Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893. A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.) Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897. Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912) Az ember helye a természetben. Budapest, 1915. Az ember anatomiája 1., 2., 3. (Budapest, 1922-1924) A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatomiai irodalomban. Budapest, 1926.
Szerkesztésében jelent meg a A budapesti könyvtárakba és intézetekbe járó természettudományi, orvosi és mezőgazdasági folyóiratok jegyzéke. (Budapest, 1916)
Nevével alapított elismerés
Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága
Díjazottak: Mihály András hisztológus Nógrádi Antal szemész Tóth Lajos orvos, neurobiológus Módis László (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár Sétáló György (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár Halász Norbert (1974) neurobiológus Matesz Klára (1979), neurobiológus, orvos, egyetemi tanár Somogyi Péter (1982) neurobiológus Antal Miklós (1984) neurobiológus, orvos, egyetemi tanár Szél Ágoston (1987) Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
Források
Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1987. 1-2. félév. 75. old. Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 124. old. Szentágothai János: Lenhossék Mihály. In: Galéria Jeles napok National Geographic Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar anatómusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Magyar barlangkutatók Kategória:Pestiek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar rektorok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar szaklapszerkesztők Kategória:Az Orvosi Hetilap vezetői, újságírói