jobbra|250px|bélyegkép|A „0” kilométerkő a budapesti Clark Ádám téren; innen indul a 2-es, a 3-as, a 4-es, az 5-ös, a 6-os, a 7-es, a 10-es, a 11-es, a 31-es és az 51-es főút kilométer-számozása.Magyarország úthálózatának gerincét alkotják a már elkészült gyorsforgalmi utak mellett a főutak. Besorolásuk szerint lehetnek első-, illetve másodrendűek. A főutak jellemzően 2x1 sávos kialakítással rendelkeznek, de városi, illetve olyan szakaszokon, melyeken a forgalmi adatok azt indokolják több forgalmi sávval is rendelkezhetnek irányonként. Magyarország főútjain (ahogy minden közúton) alapesetben 90 km/h a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen kívül, míg azon belül 50 km/h.
A főutak nem tévesztendők össze más úttípusokkal, például az autópályákkal és az autóutakkal. Az autóutakon csak különszintű csomópontok épülhetnek és a rajtuk megengedett legnagyobb sebesség 110 km/h.
Történetük bélyegkép|600px|középre|Magyarország főútjai A főutak kialakulása A történeti úthálózat kialakulásában a Dunántúlon az ókori közlekedési hálózatból ránk maradt római kori úthálózat is nagy szerepet kapott. Ezek közül a legismertebb és részben eredeti nyomvonalán jelenleg is főútként működik a borostyánút.
A középkorban az ország északi, nyugati és egyes keleti részein, ahol a hegyes vidékeken lehetett követ találni az útépítéshez, ott jobb volt a közlekedés. Az Alföldön, a Duna–Tisza közén nem volt használható út.
Széchényi A Hitel című munkájában így irt erről:
A rossz utak, a nemesi előjogok a posta kialakulását hátráltatták. A vasút előtti időkben háromfajta postakocsijárat volt. gyorsposta – utasokat, leveleket, csomagokat vitt, lassúbb postaszekér – az értékesebb áruk mellett ugyancsak szállított utasokat, postai társzekér – kizárólag áruszállítási célokra szolgált.
A gyorsposta csak két helyen közlekedett. Buda és Bécs között 30 órás úttal, Pozsonyból Bécsbe 6 óra alatt. A postás szekerek is csak nyolc irányban közlekedtek, volt olyan is, mely csak két hetente járt. A társzekér útja Budáról Bécsbe 57 órát vett igénybe.A technika fejlődése (Budapest, 1966) 892. o. A rossz utakon kívül a nemesi önkény is sokat ártott a postának. Megtörtént, hogy a földesúr órákig váratta a postakocsit a révnél.
Magyarországon 1848-ban összesen 2300 km kiépített közúthálózat volt. 26 vármegyében egyáltalán nem volt közút. Rendszeresen gondozott utakról csak a vasútépítések megindulásával és a közutak állami kezelésbe vételével, a 19. század közepétől lehet beszélni.
Az államutak kiépítésének biztosítására 1855-ben külön intézkedéseket hoztak meg. Fenntartásukra a birodalmi költségvetésben irányoztak elő pénzösszegeket és azt az országos útalapba utalványozták be.Technikafejlődésünk története (Budapest, 1928) 311. o. A durva munkák, földmunkák s fuvarozások teljesítését a községek feladatává tették. Ezeket saját lakosaikkal vagy vállalkozókkal oldották meg, de a munkáért fiktív napszámbéreket állapítottak meg. A komolyabb munkák 1852-ben kezdődtek meg, miután az állami utakat felmérték és mérföldkövekkel láttak el.1870-ben hozták be Magyarországra a kilométer-számítást Ebben az évben volt a legnagyobb az államúti hálózat, ezután fogyni kezdett. A hálózat csökkentésének az a téveszme volt az oka, hogy ahol vasút van, azzal párhuzamosan állami útnak nem szabad haladnia. 1873-ban Tisza Lajos közlekedési miniszter tervjavaslata kimondta, hogy az állami vasúthálózatot fejleszteni kell, az állami úthálózatból pedig kihagyásokat kell eszközölni.
A 20. század 600px|bélyegkép|középre|A Magyar Királyság első-és másodrangú főútjai 1941-ben 250px|thumb|right|Az 55-ös főút látképe az 1960-as években Csávoly térségében 250px|thumb|right|A 87-es főút felhagyott szakasza Gencsapátinál, az 1940-es évek állapotát mutatva 250px|thumb|right|Szombathely, a 86-os főút egykori városi szakasza mellett megmaradt, kék színű, útirányt jelző tábla. A táblák alapszíne az 1980-as évek végétől lett kék helyett a ma is használatos zöld alapú főutakon, az autópályák esetében pedig zöldről kék A 20. század elején Magyarországot is elérte a gépkocsik elterjedése, ami az utak kiépítésénél és karbantartásánál új szempontok érvényesítését követelte meg. Az úthálózaton addigra már jobbára makadámburkolat feküdt, aminek a legkisebb szélessége 2,70 m volt. A gépkocsik számára veszélyt jelentettek az útfelület egyenetlenségei. Ezeken a gépkocsi csak lassítással tudott az utasok vagy a rakomány veszélyeztetése nélkül áthaladni. Az 1920-as évek elejére, az I. világháború miatt az üzemben tartott gépkocsik száma némileg lecsökkent (1913-ban 2876; 1921-ben 2734 volt). A gépkocsiforgalom csak az ország gazdasági konszolidációja után kezdett újra fejlődni. Az utakat portalanítani kellett, az útburkolatot a nehezebb járművek miatt erősebbre és szélesebbre kellett kiépíteni.
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete határozta meg az akkori főútvonal-hálózat elemeit, nyolc, egyetlen számjeggyel jelölt elsőrendű, harmincöt másodrendű (két számjegyű) és százötven harmadrendű (három számjegyű) főút − a rendelet szóhasználatával: főközlekedési közútvonal − kijelölésével.Magyarország közlekedési térképe, 1937 Az akkori elsőrendű főutak vonalvezetése, több-kevesebb nyomvonal-korrekciótól eltekintve − például hogy az 1-es főút akkor még Dorogon, a 2-es Balassagyarmaton át húzódott, a 4-es Püspökladány után Biharkeresztes felé folytatódott – megegyezett a jelenkori, azonos számozású főutakéval, és az akkori másodrendű főutak is nagyrészt főútnak számítanak azóta is. Az útszámozás rendszerében ráadásul megjelent már a szektorelv is, vagyis az a logika, hogy az elsőrendű főutak számtartományokra osztják az ország területét, és ezekben a számtartományokban az alacsonyabb rendű főutak mind azzal a számjeggyel kezdődnek, amilyen számozású út az adott szektort (az óramutató járása szerinti irányból) megnyitotta. A harmadrendű főutaknál a másodrendűekkel való viszonyukban még nem valósult meg maradéktalanul ez az elv, de láthatóan ott is törekedtek erre, és jelentős hányaduknál az első két számjegy megfelelt a szektorelv alapján nekik kiosztandó számjegyeknek.
Főútjaink napjainkban
Az 1990-es években kialakult úthálózat-fejlesztési stratégia az ország egyközpontú (Budapest) térszerkezetét gyűrű irányú kapcsolatokkal kívánta kiegészíteni. Az utak jelentősége az autók számának növekedésével azóta is egyre nő. thumb|250px|jobbra|A viszonylag későn, 2013-ban kijelölt 77-es főút vége Lesencetomajnál, háttérben a Szent György-hegy
A 20. század utolsó évtizedeiben a nagy kapacitású autóutak, az autópályák már erőteljesen befolyásolták az ország térszerkezetét, a regionális kapcsolatokat, átstrukturálták a városok belterületét és kihatottak a településszerkezetrk alakulására is. Az autópályák vonzzák az új befektetéseket. Ezek birtoklásáért verseny folyik a települések között, ami segíti az infrastrukturális fejlesztéseket. Az autópálya-építésekkel párhuzamosan haladó egykori főutakat az 1990-es évekig az adott pályaszakasz átadásával egyidejűleg átszámozták, így az 1-es főútból 100-as, az 5-ös főútból 50-es főút lett. Az évtized végén a főutak számozását ismét az eredeti jelzésével jelölték.
2013. július 1-től az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével egyetemben korábbi 12 mellékútból főút lett: 55-ös főút: Alsónyék-Bátaszék elkerülő, addigi jelölése: 5115. jelű mellékút 57-es főút: Pécs déli elkerülő, addigi jelölése: 5831. jelű mellékút 77-es főút: Veszprém-Tapolca-Lesencetomaj, addigi jelölése: 7301. jelű mellékút 222-es főút: Balassagyarmat-országhatár, addigi jelölése: 2204. jelű mellékút 427-es főút: Berettyóújfalu déli elkerülő (átkötés), addigi jelölése: 4214. jelű mellékút 430-as főút: Makó keleti elkerülő, addigi jelölése: 4415. és 44 456 jelű mellékút 578-as főút: Pécs keleti elkerülő, addigi jelölése: 5618. és 5721 jelű mellékút 651-es főút: Nagykónyi-Iregszemcse, addigi jelölése: 6510. jelű mellékút 681-es főút: Nagyatád-Berzence, addigi jelölése: 6809. jelű mellékút 830-as főút: Veszprém északi elkerülő, addigi jelölése: 83 102. jelű mellékút 832-es főút: Pápa-Veszprémvarsány, addigi jelölése: 8302. jelű mellékút 834-es főút: Pápa-Sárvár, addigi jelölése: 8404. jelű mellékút.
Főutak
Elsőrendű főutak
Név Jele Érintett települések, nagyobb kereszteződések Hossz (km) Térkép 1 50px|link=1-es főút (Magyarország) Budapest – Bicske – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom – 175,08 100px 2 50px|link=2-es főút (Magyarország) Budapest – Dunakeszi – Vác – Rétság – Hont – 63,99 100px 3 50px|link=3-as főút (Magyarország) Budapest – Hatvan – Gyöngyös – Füzesabony – Mezőkövesd – Miskolc – Szikszó – Encs – Tornyosnémeti – 230,17 100px 4 50px|link=4-es főút (Magyarország) Budapest – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony – 329,94 100px 5 50px|link=5-ös főút (Magyarország) Budapest – Dabas – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – 168,01 100px 6 50px|link=6-os főút (Magyarország) Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Pécs – Barcs – 246,36 100px 7 50px|link=7-es főút (Magyarország) Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa – Letenye – 229,39 100px 8 50px|link=8-as főút (Magyarország) Székesfehérvár () – Veszprém – Szentgotthárd – 185,88 100px 10 50px|link=10-es főút (Magyarország) Budapest – Pilisvörösvár – Dorog – Almásfüzitő 65,14 100px 15 50px|link=15-ös főút (Magyarország) Mosonmagyaróvár – Rajka – 17,47 100px 21 50px|link=21-es főút (Magyarország) Hatvan – Lőrinci – Pásztó – Salgótarján – Somoskőújfalu – 65,85 100px 41 50px|link=41-es főút (Magyarország) Nyíregyháza – Baktalórántháza – Vásárosnamény – Beregsurány – 72,24 100px 42 50px|link=42-es főút (Magyarország) Püspökladány – Berettyóújfalu – Biharkeresztes – Ártánd – 63,53 100px 43 50px|link=43-as főút (Magyarország) Szeged – Makó – Nagylak – 52,11 100px 44 50px|link=44-es főút (Magyarország) Kecskemét – Békéscsaba – Gyula – 145,32 100px 354 50px|link=354-es főút (Magyarország) Debrecen északi elkerülő 15,42 403 50px|link=403-as főút (Magyarország) Nyíregyháza keleti elkerülő 13,74 100px 405 50px|link=405-ös főút (Magyarország) M5–Újhartyán–Albertirsa–M4 18,20 100px 502 50px|link=502-es főút (Magyarország) Szeged nyugati elkerülő 6,03
Díjfizetés 250px|jobbra|bélyegkép|A Budapest–Bécs közötti betonút az 1920-as években A 2-es főút Rétságon|bélyegkép|250px|jobbra bélyegkép|jobbra|250px|A 3-as főút Encstől nem messze, a 221-es kilométernél bélyegkép|250px|jobbra|A 4-es főút valahol Budapest és Vecsés között bélyegkép|250px|jobbra|A 6-os főút a főváros szélén bélyegkép|jobbra|250px|A 7-es főút Balatonszárszó külterületén; az úttól jobbra a balatonszárszói Orgona utca, balra pedig az M7-es autópálya található
Magyarország főútjai majdnem minden gépjármű-kategória számára ingyenesek, kivéve az alábbi túlterhelt szakaszon kell díjat fizetniük a kijelölt tömeget meghaladó J2, J3, és J4-es kategóriájú járműveknek:
Tranzitfőútvonal-szakaszok J1 (<3,5 t) kategória J2 + J3 + J4 kategóriák 40px|link=1-es főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Hegyeshalom 40px|link=2-es főút (Magyarország) Nincs díj Vác – Rétság 40px|link=3-as főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Miskolc 40px|link=4-es főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Záhony 40px|link=5-ös főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Röszke 40px|link=6-os főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Barcs 40px|link=8-as főút (Magyarország) Nincs díj Székesfehérvár – Szentgotthárd 40px|link=10-es főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Almásfüzitő 40px|link=11-es főút (Magyarország) Nincs díj Budapest – Tokod 40px|link=12-es főút (Magyarország) Nincs díj Vác – Szob 40px|link=13-as főút (Magyarország) Nincs díj Kisbér – Komárom 40px|link=14-es főút (Magyarország) Nincs díj Győr – Vámosszabadi 40px|link=21-es főút (Magyarország) Nincs díj Hatvan – Somoskőújfalu 40px|link=22-es főút (Magyarország) Nincs díj Rétság – Salgótarján