300px|bélyegkép|Városligeti műjégpálya

Budapest népessége a 2022-es népszámlálás idején fő volt.Haász János - Budapest fánkká válásának ötven éve (444.hu, 2023.09.04.) A 2011. január 1-én közzétett hivatalos adat 1 733 685 főt közölt, ami akkor a közel három évtizedes csökkenés után újra növekedést mutatott a csökkenő mértékű természetes fogyás és a növekvő bevándorlás következtében. Ekkor a lakónépesség a 2007-es mélypont óta közel 40 000 fővel gyarapodott.Népesség a település jogállása szerint, KSH 2011 2010. január 1-jén 889 757 lakást tartottak számon a főváros közigazgatási területén. Nyelvileg, etnikailag a népesség viszonylag homogénnek tekinthető, azonban az elmúlt húsz évben jelentősen növekedett a külföldiek és a romák aránya, előbbiek 4,4, utóbbiak 4,6%-ot képviselnek a főváros teljes lakosságából.Növekszik Budapest népessége (Index.hu) A budapesti agglomerációban 2010-ben 2 524 697 fő, 2023-ban már 2 577 384 fő élt (az ország összlakosságának több, mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetőlegesen 3,5 millió fő élt.Budapest - Mágnesrégió vagy mocsárvilág? A térség 'kreatív agya' lehet a főváros térsége, Népszabadság Online8.1.2.11. Agglomerációkban, agglomerálódó térségekben, településegyüttesekben élők száma, 2023. január 1. - Központi Statisztikai Hivatal Ezzel a magyar főváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Kelet-Közép-Európában.

A 2022-es népszámlálás adatai alapján a legtöbb külföldi származású állandó lakossal az V. a VI. a VII. és a VIII. kerület rendelkezett. (Az összes kerületben külföldi élt.)Hornyák József - Kiderült, honnan jönnek a külföldiek Magyarországra (Portfolio.hu, 2023.06.12.)Tenczer Gábor, Bakró-Nagy Ferenc - Multikulti Budapest: két kerületben már majdnem minden negyedik lakó külföldi (Telex.hu, 2023.10.15.)Pikó András - Józsefvárosi Esélyegyenlőségi Program 2023-2028 (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat) A statisztika alapján változatlanul a II. és a XII. kerületben a legmagasabb az egy főre jutó havi átlagjövedelem.Kovalcsik Tamás, Weiler Vilmos - 389 ezertől 1,08 millióig – interaktív térképen, hol mennyit keresnek ma Magyarországon (Telex.hu, 2024.08.29.)Iván-Nagy Szilvia - Az egész országban a XII. kerületben volt a legmagasabb a nettó mediánbér (Telex.hu, 2026.06.28.)

Anyanyelvi- és nemzetiségi megoszlás

A korai újkor előtti időkből kevés forrás áll rendelkezésünkre Magyarország és a mai Budapest etnikai arculatáról, ezek közül az egyik a Magyar Királyi Kincstár 1494-95-ös, az egész országra kiterjedő összeírása. E szerint Buda, Pest, Óbuda és a főváros teljes mai területe magyar többségű volt, ahogy a mai agglomeráció is teljesen magyar nyelvterület volt. A 18. század elejére a török hódoltságra jellemző folyamatos háborúk és fosztogatások megváltoztatták a korábban egységes etnikai térszerkezetet, a települések egy része elpusztult, mások elvesztették magyar jellegüket, ahogy a főváros is. Az 1715-ös összeírás szerint Buda, Pest, Óbuda és Tétény német, Rákospalota magyar, Rákosszentmihály szlovák többségű volt, míg Csepel különböző délszláv néptöredékeknek adott otthont, akik fokozatos északra húzódása jellemezte a 150 éves megszállást. A mai Újpest, Újpalota, Rákosmente és Dél-Pest (Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Soroksár) területe lakatlan pusztaként (deserta) volt nyilvántartva. A megfogyatkozott népesség pótlása már a török kiűzése után megindult a spontán, belső és országhatárokon átnyúló vándormozgalmaknak köszönhetően, az újratelepülést segítette a bécsi udvar és a különböző földesurak által szervezett telepítési akciók is, amelynek keretében főként katolikus németek („svábok”) érkeztek Buda környékére délnémet területekről és a Rajna-völgyéből, katolikus és evangélikus szlovákok („tótok”) a Felvidékről és kisebb részben, szervezetlenül katolikus magyarok a pusztítások által kevésbé érintett területekről (Nyugat-Dunántúl, Felvidék, Jászság, Palócföld). Az 1784-es, II. József-féle népszámlálás idejére jelentősen nem módosultak a nyelvi és etnikai viszonyok, azonban a betelepülések következtében a főváros és környékének német jellege erősödött, Csepel és a korábban lakatlan Soroksár is német többségű lett, Rákoscsabára szlovákok települtek.

A középkori, egységes etnikai térszerkezet visszarendeződése a 19. században indult meg, ennek kiváltó okaként az iparosodás kezdetét és ennek nyomán fellépő tömeges belső vándorlást nevezhetjük meg. A Mezőföld és az Alföld középső és déli, lakatlan területeinek újratelepülése miatt népességrobbanás következett be a magyarság körében, arányuk és számuk e miatt gyorsabban növekedett a többi nemzetiségnél a 19. század folyamán. A gyors természetes szaporulat következtében a magyar agrártársadalom a kiegyezés idejére már a túlnépesedés jeleit mutatta, a magyarságon belül volt a legmagasabb a földnélküliek, agrárproletárok aránya, e miatt az ország legnagyobb nemzetisége nagyobb arányban kapcsolódott be a városiasodás folyamatába, ez járult hozzá legnagyobb mértékben a főváros gyors elmagyarosodásához.Dr. Tóth István: Magyarok szórványban és kisebbségben - Térbeni településföldrajzi elhelyezkedés kezdetektől 1945-ig Ezek a magyar anyanyelvű, mezőgazdasági közösségek jelentették a meginduló ipari fejlődés során rövid idő alatt milliós, majd kétmilliós várossá hízó Budapest legfőbb népességellátóját egészen az 1970-es évekig. Az 1880-as népszámlálás idejére az 1873-ban megalakult Budapest székesfőváros magyar többségűvé vált, azonban néhány környék (Óbuda, Tétény, Csepel) még a századfordulóig megőrizte német jellegét. Az 1880 és 1910 közötti időszakot a magyar nyelv általános elterjedése és egyeduralkodóvá válása jellemezte. A magyarság aránya 30 év alatt 56,75%-ról 85,9%-ra növekedett, ezzel szemben a németek aránya 34,3%-ról 9%-ra, a szlovákoké 6,1%-ról 2,3%-ra csökkent. E mellett a németek 72,5%-a, a szlovákoknak pedig 79,7%-a beszélte a magyar nyelvet. A magyar nyelvet legnagyobb mértékben a reformátusok beszélték, míg a németet az izraeliták. 1910-ben egy budapesti lakos átlagosan 1,69 nyelvet beszélt, ezen belül a budapesti magyarok átlagosan 1,62 nyelvet beszéltek, ami alacsonyabb volt a városi átlagnál, mivel az addigra egynyelvűvé vált városban nem voltak rászorulva más nyelv ismeretére. Az első világháború, a forradalmak és országot csapásként érő trianoni békeszerződés sem tudta megállítani Budapest további fokozatos, végül a második világháború kezdetére teljessé váló elmagyarosodását. Anyanyelvi megoszlás 1715 és 1891 között A Pallas nagy lexikona

1715 1737 1750 1851 1881 1891 magyar 19,4% 22,5% 22,2% 36,6% 55,1% 67,15% német 55,6% 57,8% 55,2% 56,4% 33,3% 23,7% szlovák 2,2% 5,6% 6,5% 5,0% 6,0% 5,6% egyéb 22,8% 14,1% 16,1% 2,0% 2,8% 5,6%

Anyanyelvi megoszlás 1880 és 1949 között Budapest korabeli területén Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve az 1944-1946. évekről, KSH, Budapest 1948, (14 o.)1949. évi népszámlálás, 9. Demográfiai eredmények, KSH, Budapest, 1950, (315 o.)

Anyanyelvi megoszlás Évszám Összesen Magyar Német Szlovák Egyéb, ismeretlen 1880 355 682 201 776 (56,7%) 122 155 (34,3%) 21 871 (6,1%) 9880 1890 486 671 326 533 (67,1%) 115 573 (23,7%) 27 126 (5,6%) 17 439 1900 703 448 559 965 (79,6%) 98 515 (14,0%) 24 091 (3,4%) 20 877 1910 880 371 756 070 (85,9%) 78 882 (9,0%) 20 359 (2,3%) 25 060 1920 928 996 837 858 (90,2%) 60 425 (6,5%) 14 011 (1,5%) 16 702 1930 1 006 184 928 950 (92,3%) 38 460 (3,8%) 7764 (0,8%) 31 010 1941 1 164 963 1 130 050 (97,0%) 22 586 (1,9%) 3476 (0,3%) 8851 1949 1 057 912 1 046 927 (99,0%) 2702 (0,3%) 1382 (0,1%) 6901

Anyanyelvi megoszlás 1880 és 2001 között Budapest mai területén 1960. évi népszámlálás, 3.e Budapest személyi és családi adatai, KSH, Budapest 1961, p. 421980. évi népszámlálás, 1. Budapest adatai I., KSH, Budapest 1981, p. 251990. évi népszámlálás, 23. Budapest adatai, KSH, Budapest 1992, p. 192001-es népszámlálás, a népesség anyanyelv szerint

Anyanyelvi megoszlás Évszám Összesen Magyar Német Szlovák Egyéb, ismeretlen 1880 402 706 227 894 (56,7%) 138 423 (34,4%) 25 637 (6,4%) 10 752 1890 560 079 346 239 (61,8%) 141 514 (25,3%) 32 500 (5,8%) 39 826 1900 861 434 670 444 (77,8%) 132 988 (15,4%) 31 094 (3,6%) 26 908 1910 1 110 453 954 366 (85,9%) 102 184 (9,2%) 25 052 (2,3%) 28 851 1920 1 232 026 1 107 279 (89,9%) 86 853 (7,0%) 17 560 (1,4%) 20 334 1930 1 442 869 1 355 129 (93,9%) 62 613 (4,3%) 10 647 (0,7%) 14 480 1941 1 712 791 1 654 202 (96,6%) 42 432 (2,5%) 4762 (0,3%) 11 395 1949 1 590 316 1 576 551 (99,1%) 3106 (0,2%) 1882 (0,1%) 8777 1960 1 804 606 1 787 692 (99,1%) 4773 (0,3%) 1688 (0,1%) 10 543 1970 1 945 083 1 923 789 (98,9%) 4911 (0,3%) 1459 (0,1%) 14 924 1980 2 059 347 2 043 204 (99,2%) 2924 (0,1%) 1054 (0,1%) 12 165 1990 2 016 774 1 997 611 (99,0%) 2887 (0,1%) 934 (0,0%) 15 342 2001 1 777 921 1 617 717 (91,0%) 3505 (0,2%) 1513 (0,1%) 155 186128 309 fő nem adott választ és 11 232 fő ismeretlen.

Nemzetiségi megoszlás 1941 és 2001 között Budapest mai területén 2001-es népszámlálás, a népesség nemzetiség szerint

Nemzetiségi megoszlás Évszám Összesen Magyar Német Szlovák Cigány Egyéb, ismeretlen 1941 1 712 791 1 680 526 (98,1%) 17 141 (1,0%) 2550 (0,1%) 589 (0,0%) 11 985 1949 1 590 316 1 567 549 (98,6%) 735 (0,0%) 1210 (0,1%) 704 (0,0%) 20 118 1960 1 804 606 1 791 543 (99,3%) 1765 (0,1%) 970 (0,1%) 1583 (0,1%) 8745 1980 2 059 347 2 046 356 (99,4%) 1671 (0,1%) 686 (0,0%) 1040 (0,1%) 9594 1990 2 016 774 1 997 611 (99,0%) 2609 (0,1%) 802 (0,0%) 8123 (0,4%) 7629 2001 1 777 921 1 603 511 (90,2%) 7014 (0,4%) 1528 (0,1%) 12 266 (0,7%) 153 602135 924 fő nem adott választ és 11 151 fő ismeretlen.

Felekezeti megoszlás

Pest lakosainak vallás szerinti megoszlása az egyes városrészekben, 1822-ben ''Adressbuch der königlichen freyen Stadt Pesth, 1822.

városrész lelkész katolikus görögkeleti evangélikus református izraelita összesen Belváros 117 10600 665 443 405 138 12368 Lipótváros 4 4321 244 343 137 502 5571 TerézvárosMai Terézváros és Erzsébetváros 4 12756 77 217 131 2843 16028 Józsefváros 8 9835 3 202 181 2 10331 Ferencváros - 3616 46 108 129 8 3907 összesen 133 41128 (85,5%) 1035 (2,2%) 1313 (2,7%) 1003 (2,1%) 3493 (7,3%) 48105

A népesség felekezeti megoszlása 1869 és 2011 között 1949. évi népszámlálás, 9. Demográfiai eredmények, KSH, Budapest 1950, p. 3241949. évi népszámlálás, vallási adatok településenként, KSH, Budapest 1995, p. 17A népesség vallás és felekezet szerint (2001-es népszámlálás)