Dezséri Rudnyánszky Gyula (Özdöge, 1858. május 1. – Budapest, 1913. december 8.) költő és hírlapíró.
Életrajz Rudnyánszky Károly 1848-as honvédfőhadnagy fia. Tanulmányait magánintézetben végezte és a jogi pályára lépett, ezzel azonban 1876-ban szakított s az irodalomnak szentelte életét. 1904-ben Debrecenben a Szabadság című politikai lapot szerkesztette, a kiadóval azonban nem tudott megegyezni, e miatt a laptól megvált és családjával Budapestre költözött. 1905 decemberében kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, nejével, Réthy Laura vidéki primadonnával együtt.
New Yorkban megindította a Napsugár című hetilapot, majd a hetilap székhelyét áttette Clevelandbe, a szerkesztőségben néhány hónapig - díjazás nélkül - együtt dolgozott Rudnyánszkyval Káldor KálmánKáldor Kálmán (18??-1960) amerikai magyar újságíró. és Rácz-Rónay Károly.Rácz-Rónay Károly (1887-1927 után) újságíró, diplomata, az amerikai magyarság történetének kutatója, az első világháború kitörésekor visszatért az USA-ból Magyarországra.Vasváry Ödön: Rudnyánszky Gyula 50 éve halt meg. /1963-ban írta Vasváry ezt az újságcikket./ In: Vasváry Ödön: Amerikai magyarok. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1988. 150-151. p. Már 1905-ben súlyosbodott vaksága, majd teljesen megvakult, 1912-ben hazajött. Kiadta utolsó verseskötetét, a Napszállat felé címűt, ebben főleg Amerikában kelt verseit gyűjtötte össze, a korabeli Amerikába bevándorlók nehéz sorsát is verseibe foglalta. Ebben jelent meg a Katona-levél c. költeménye is a népből jött katonáról, aki parancs ellenére sem hajlandó az övéire, a sztrájkoló munkásokra lőni.
Az 1913-ben, halála évében megjelenő kötet meghozta az igazi irodalmi elismerést; Ady lelkes kritikája után az irodalmi élet elismerte. Ady Endre a következőket írta róla: „Rudnyánszky különb volt az összes korabeli Arany és Petőfi epigonnál, kik hírre, polcra vergődtek, s több talán még Komjáthynál, Reviczkynél is.”Ady Endre: Rudnyánszky Gyula könyve (Napszállat felé. Új versek.)
Családja Felesége Réthy Laura énekesnő, akivel 1892. december 22-én kötött házasságot Budapesten.Budapesti Unitárius Egyházközség házassági anyakönyve 44/1892. Budapesti Unitárius Egyházközség házassági anyakönyve 1891-1931. MUEMEL IV/1A-28.t.09.k.
Munkássága balra|thumb|200px|Sírja a Fiumei úti sírkertben (9-1-21) Cikkei, költeményei a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Petőfi Társaság Lapja (1878. költemény); Képes Családi Lapok (1880-1895. Költemények, rajzok, elbeszélések, irodalmi cikkek és A Pándy kisasszonyok, regény); *Hon (1880. 16. sz. Toldi bucsúja Piroskától), Koszorú (1881. költ., Odry Lehel életrajza, 1882. költ.); Pesti Hírlap (1881 81. sz. Drámabirálók); Fővárosi Lapok (1882. költ.); Pesti Napló (1882. 94 Ujabb Drámairodalmunkról; M. Szalon (1887. Margitai Tihamér); Kisfaludy Társaság évlapjai (Új F. XII. 1888. Levél egy színigazgatóhoz, jutalmazott költemény); Vasárnapi Újság (1888. a párkák, Lingg H. költ.); Magyar Szemle (1889. Reviczky Gyula, A népszínműről, A versfaragók, irodalomtört. adat); Kécske és Vidéke (1891. 9. sz. Petőfi és kiadói, ugyanez a Békés 9. sz. is); Budapesti Hírlap (1891. 164. sz. Arany János szülőháza); Felsőmagyarország (1895. 112. sz. A sajtóhibákról); Székesfehérvár és Vidéke (1900. 136. sz. Vörösmarty, ugyanez az Aradi Közlöny 278. sz. is); Agrar Album (1900. költ), írt még a Mátyás Diákba, a Felső Magyarországba, Alföldbe, Szegedi Hiradóba (1896-ban a szerkesztőség rendes tagja), a Tapolca és vidékébe és a Szalontai Lapokba.
Szerkesztette a Magyar Szemlét 1882-ben Budapesten, de csak egy száma jelent meg.
Művei
Fanny dalai (Budapest, 1877.) Sic vivamus! (Nyitra, 1878.) Fényben-árnyban (költemények, 1876-1886.) A cigányok (Esztergom, 1886.) Ezermester (1887.) Jézus (1888.) Mária-dalok és legendák (1888.) A zsarnok (1886.) Ezeregy legegyszerűbb és legszebb magyar népdal (Összegyűjtötte Cserjés László, 1888.) Nyár (1889.) Költemények Mátyás királyról (1890.) Új könyv (1891.) Költemények (Győr, 1892.) Kis gyermekek verses könyve (Budapest, 1893.) A gyáva (1893.) Szerelem (1894.) Kossuth Lajos (1894.) Rózsa és Aladár (1894.) Petőfi (színmű 1 felv., 1899.) Építő Sándor (1899.) Névtelen virág (1899.) Zrinyi Miklós, a szigetvári hős (1899.) Mátyás király (1902.) Kinizsi Pál élete és hős tettei (1902.) Új költeményei 1894-1904. Debrecen, (1904.) Dobó Katica, a hős honvédleány vagy Egervár ostroma (Budapest, 1904.) Petőfi (1905.) 48 magyar vers (Budapest, 1905) Búcsúbeszéd (New York, 1912.) Napszállat felé (Budapest, 1913..)
Jegyzetek
Források Mártonvölgyi László 1941: Elfelejtett nyitrai poéta. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve 1941, 72-74. Magyar katolikus lexikon
Schöpflin Aladár: Rudnyánszky Gyula [ Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka] Rudnyánszky Gyula életrajzi adatai
Gyula Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1913-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek