Szüsz Hugó (Lublin, 1893. január 30. – Garany, 1944. április 20.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Pályafutása Az MLSZ megalakulását követően a játékvezetés kérdéskörével az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága foglalkozott. Hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki az illetékes bírótestület előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1902-ben Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1927-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 74. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1904. február 21. Margitszigeti Sportpálya, Budapest első NB I-es mérkőzése Postás SE–33 FC 1 – 0 Zárt kapus 1927. február 27. Szombathely utolsó NB I-es mérkőzése Sabaria FC–Bástya FC 4 – 0
A Magyar Labdarúgó-szövetség BT terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1919-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1927-ben a búcsúzott. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 2 (1919. április 6.– 1919. november 9.) találkozóval tartják nyilván.
Az MLSZ JB küldésére több magyar labdarúgó-válogatott mérkőzést irányított. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1919. április 6. Üllői úti Stadion, Budapest 71. válogatott mérkőzés Magyarország–Ausztria 2 – 1 35 000 1919. november 9. Hungária körúti Stadion, Budapest 73. válogatott mérkőzés Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 3 – 2 27 000 1927. február 13. Hungária körúti Stadion, Budapest profi válogatott Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 1 – 1 18 000
1907–1911 között az MTK - vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1911-ben a játékvezetői Bíróvizsgáló Bizottság (BB) elnöke. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarába intézőbizottsági tagnak, később alelnöknek választották. A (BT 1922-től) Játékvezetői Testület (JT) csupa-szív sportembere, akiben az emberi erények nagymértékben összpontosultak, de nem volt a harc embere. Ebben a korban a játékvezetés bekebelezése ellen a harc volt a fő erény. Az MLSZ megbízásából több alkalommal (1910, 1911) volt a labdarúgó-válogató válogató bizottságának tagja
A JT 25 éves eredményes szakmai munkájának elismeréseként aranyjelvényt, valamint az arany oklevelet adományozott részére. 1932-ben a JT Fischer Mórt a FIFA volt alelnökét és Szüsz Hugót örökös tiszteletbeli tagnak választotta.
Statisztika Nemzetközi válogatott mérkőzései
Források Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926) dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete tulajdona
Külső hivatkozások
Kategória:Magyar labdarúgó-játékvezetők Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Az MTK vezetőedzői Kategória:NB I-es labdarúgó-játékvezetők