Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint. Dánia autonóm területe.
Természetföldrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. Izlandtól a Dánia-szoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.
A grönlandi és a dán kormány megállapodást dolgozott ki a sziget autonómiájának kibővítéséről, mely szerint többek között népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a grönlandi szavazók 75,54%-a támogatta, 23,57%-a ellenezte a tervezetet. A megállapodást 2009. május 19-én a dán parlament is megszavazta, így június 21-én életbe lépett. 2022. június 14-én a dán királyság megegyezett Kanadával a Hans-szigetet illetően és lezárták a "whiskyháborút", ezzel megmutatták a világnak, hogy erőszak nélkül is le lehet zárni egy területi vitát.
A lakosság főként a délnyugati parton koncentrálódik, a sziget többi része igen ritkán lakott. Grönland háromnegyedét állandó jégtakaró borítja. 56 ezer lakosával (2022) a világ legritkábban lakott régiója.
Földrajz Partvidéke, domborzata A sziget teljes egészében az Észak-amerikai-lemezen fekszik, hajdanán egy kontinenst alkotott a mai Észak-Amerikával.
Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Legmagasabb pontja a 3700 m magas Gunnbjorn-hegy. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 10%-a jégmentes, egy nagyjából 20 km széles, part menti sáv. Belsejét 1500–3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m). 2013-ban a NASA közlése szerint egy kutatási projekt során (amit 2009 és 2012 között végeztek) egy 740 km hosszúságú,A kanyon hosszabb az amerikai Grand Canyonnál. helyenként 800 m mélységű kanyont fedeztek fel a jég alatt, nagyjából a 70. szélességi fok magasságában. A kanyont folyóvíz vágta ki több millió évvel ezelőtt, amikor még nem borította jég a felszínt.Se descubrió un enorme cañón debajo del hielo de Groenlandia 2013-08-29
A sziget belsejének felszíne a jég nyomása miatt 300 m-rel a tengerszint alatt fekszik.Richard A. Matzner (szerk.): Dictionary of geophysics, astrophysics, and astronomy, 2001, CRC Press LLC, Felszíni vízfolyás nem található a szigeten.
A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jég a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, úszva folytassák útjukat dél felé. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe jéghegyek formájában.Michael Allaby: Deserts, 2006, Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irminger-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára.
Grönland keleti partjai mentén folyik déli irányban a Kelet-grönlandi-áramlás, ami hideg és kevéssé sós vizet szállít. A nyugati part mentén észak felé folyik a Nyugat-grönlandi-áramlás a Davis-szoros felé; az áramlat egy része összekapcsolódik a Labrador-áramlattal, míg másik része tovább halad a Baffin-öbölbe. A nyugati parton, az északi szélesség 68. fokánál ömlik a tengerbe a Jacobshavn-gleccser, ami évente 1400 jéghegyet borjadzik. Ez az északi féltekén a legnagyobb gleccser.Dictionary of Earth Science, McGraw-Hill, 2003
Éghajlat Grönland éghajlata arktikus. Nyáron a maximum hőmérséklet 10–18 °C lehet a déli területeken, északon 5–10 °C között, de ez csak rövid ideig tart. Az időjárás többnyire nedves és szeles, és gyorsan változik. A partok közelében gyakori a ködképződés. Az egész terület csapadékban szegény annyira, hogy „sarki sivatag”-nak is nevezik. Eső sohasem esik. A hóesés bármelyik hónapban előfordul, gyakoribb a déli és nyugati területeken, mint északon. Éves mennyisége 25–110 cm, délen több. A hó nem olvad el, inkább szublimál.
A tél októbertől márciusig tart, ezalatt a Nap az északi területen hónapokig nem emelkedik a láthatár fölé, vagyis egész nap sötét van. Délen a hőmérséklet –20 °C körül alakul, északon –40 °C is lehet, ez akár hetekig tarthat. Májustól július közepéig a sarkkörön túl a Nap egész nap nem nyugszik le.
Ha a globális felmelegedés miatt a Grönland nyugati részét borító jég egy része elolvadna, a világtengerek szintje 30 év alatt 4 méterrel lenne magasabb, ami elöntené a következő városokat: New York, Los Angeles, London, Koppenhága, Szentpétervár, Murmanszk, Odessza, Vlagyivosztok.Mikhail S. Blinnikov: A Geography of Russia and Its Neighbors, 2011, The Guilford Press,
Élővilág A növényzet a jégmentes part mentén szegényes tundra, délen szubarktikus tajga, ahol csenevész törpe bokrok, harangvirág, kamilla, gyermekláncfű is megél. Néhány lombhullató fa található a sziget déli részén, védett fjordokban, mint például éger, sarki törpe nyírfa, fűzfa.
Állatvilága sajátos: jegesmedve, sarki róka, grönlandi farkas, lemming, keleti pézsmatulok, a vizekben fókafélék, narvál és cetek élnek.
Madárféléből viszonylag kevés faj él meg itt; de gyakoriak a tengeri madarak: sirályfélék (pl. jeges sirály, sarki sirály), csérfélék, halfarkasfélék. A Disko-öböltől északra gyakran előfordul a szelíd északi sirályhojsza is.
A hegyekben az ízletes húsú sarki hófajd (Lagopus lagopus) fészkel. A magasabb, nedvesebb területeken megtalálható a piros nyakú víztaposó. Messziről kis pingvinnek látszik az alkabukó.De pingvinek csak a déli féltekén találhatók a természetben.
A vadállatok egy része az Északkelet-grönlandi Nemzeti Park területén él, ami a szigetnek mintegy egynegyed részét teszi ki északon; a világon ez a legnagyobb területű természetvédelmi park, ahol az állatok háborítatlanul élnek. Igazából nem turistáknak szánt parkról van szó.
Történelem
A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, ő nevezte el „zöld föld”-nek.Akkor átmenetileg jóval enyhébb éghajlat uralkodott, a középkori meleg periódus a csúcspontjára ért és Grönland (egy része) zöld volt. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett, és a 2014-ben megválasztott hárompárti koalícióból két erő – a mérsékelt Siumut („Előre”) és a radikális Inuit Ataquatigiit („Inuit Testvériség”) – a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti. 1946-ban Harry Truman felvetette a sziget esetleges megvásárlását Dániától. Az amerikai kormány 1946-ban kísérletet is tett ennek megvalósítására, sikertelenül. 2019-ben Donald Trump amerikai elnök újra felvetette a témát, de mind a dán, mind pedig a grönlandi kormány is elutasította akár elméleti síkon is a sziget esetleges eladását az Amerikai Egyesült Államoknak.
Az önigazgatást elérve, 1985-ben kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, mivel nem értett egyet az EGK kereskedelmi halászati előírásaival és a fókabőr termékekre vonatkozó tilalmával.Stern, Pamela (2004). Historical Dictionary of the Inuit. Lanham, Maryland: The Scarecrow Press, Inc. .
2024 végén a világ közvéleményét is felzaklatta Donald Trump másodszor is megválasztott amerikai elnök kijelentése, amelyben területi igényt támaszt a szigetre, majd a nemleges dán választ követően katonai és gazdasági nyomásgyakorlást is kilátásba helyezett. A bizonytalanságot növelte, hogy Trump harciasan reagált Mette Frederiksen dán miniszterelnök válaszára is, aki ismételten elutasította Grönland átadását. Dánia válaszképp növelte a haderőre fordított kiadásokat és fokozta a szigeten a katonai jelenlétet, továbbá az Európai Unió is jelezte, hogy Dánia mellett állnának ki, akár katonailag is. Trump kijelentései és a dán intézkedések ugyanakkor fokozták a szigeten az elszakadás-pártiak támogatottságát, akik hangsúlyozták a grönlandiak sem Dániához, sem pedig az Egyesült Államokhoz nem kívánnak tartozni, mialatt Trump azon állítással igyekezett területi igényét alátámasztani, miszerint a grönlandiak az Egyesült Államok része kíván lenni, ezért szilárdan hiszi, hogy a szigetet meg fogják szerezni.
Trump területi követeléseit amerikai nemzetbiztonsági és globális biztonsági érdekekkel indokolja Kínával és Oroszországgal szemben, mialatt egyre agresszívabb megnyilvánulásai a kérdés kapcsán idáig példátlan válságot idéztek elő az Észak-atlanti Szövetségen belül, Mette Frederiksen és politikai szakértők szerint a helyzet további kiéleződése akár a NATO széthullását eredményezheti.Csurgó Dénes - Dán kormányfő: Ha Amerika megtámadja Grönlandot, az a NATO vége (Telex.hu, 2026.01.05.) Az Európai Unió Magyarország kivételével Dánia oldalán állt az amerikai követelésekkel szemben.
Államszervezet, közigazgatás
Alkotmány, államforma
Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, ez alapján államformája alkotmányos monarchia. Grönland autonómiáját a 2008-ban elfogadott autonómiatörvény támasztja alá.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Viszonya Dániához Grönland Dánia társországa, autonóm tartománya, korábbi dán gyarmatból alakult át. Grönland teljes belügyi autonómiával rendelkezik, nemzetközi szervezetek (például: az Északi Tanács) társult tagja (lehet), így gyakorlatilag nevezhetjük egy Dánián belüli országnak vagy Dánia exklávéjának is, mivel Dánia fő területével nem határos (mint ahogyan Alaszka sem határos az Amerikai Egyesült Államok fő területével). A dán kormányzatot Grönlandon egy főbiztos képviseli, míg a grönlandi ügyeket Dánia előtt két szavazati joggal is rendelkező, megválasztott követ képviseli a dán parlamentben, a Folketingben. Az ambivalensNagy Gergely - „A grönlandiak az egyik kegyetlen gyarmatosítótól a másikhoz kerülhetnek” (qubit.hu, 2026.01.08.) történelmi múlt dacára a lakosság és a sziget vezetése hűségesen kitart a jelenlegi reláció megőrzése mellett.Pál Tamás - Grönlandi miniszterelnök: Dániát választanánk az Egyesült Államok helyett (Telex.hu, 2026.01.13.)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Mivel Grönland Dánia társországa, államfője a dán uralkodó, 2024 óta X. Frigyes dán király, akit a szigeten egy főbiztos képvisel. A végrehajtó hatalom Grönland miniszterelnöke és kormánya kezében van. Grönland első miniszterelnöke a dán származású Jonathan Motzfeldt volt, aki 1979 és 1991 között kormányozta a dán társországot, a Siumut párt elnökeként. Őt követte a szintén siumutos Lars Emil Johansen, aki 1991 és 1997 között töltötte be a kormányfői posztot. 1997 és 2002 között ismét Motzfeld volt a miniszterelnök, akit a 2002-es választások után Hans Enoksen követett. Az egyetlen nem siumutos miniszterelnök Kuupik Kleist volt, aki 2009 és 2013 között kormányozta a világ legnagyobb szigetét. A Dánián belüli állam 2013-ban Aleqa Hammondot választotta meg miniszterelnöknek, ő volt Grönland első női miniszterelnöke. Őt Kim Kielsen, majd Múte Bourup Egede követte.
A törvényhozó hatalom az egykamarás, 31 tagú parlament kezében van, melynek tagjait közvetlenül választja a lakosság. A parlamenti helyek megoszlása (a 2018. április 24-én tartott választás után):
Kormánypártok Siumut – 10 mandátum Partii Naleraq – 3 mandátum Szolidaritás (Atassut) – 2 mandátum
Ellenzék Inuit Ataqatigiit – 8 mandátum Demokraták – 6 mandátum Együttműködés Pártja – 1 mandátum
Grönland az Északi Tanács társult tagja.
Amerikai elképzelések a sziget integrációjával kapcsolatban