Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
Fekvése A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Története Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256. 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.PLE, Acta Radicalia, Classis R, 35. Capsa, No. 42.; Vö. 1895 A Thelegdy-család. Turul 1895/4 Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".
Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Közigazgatásilag 1970-ben Szeredhez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.
Népessége
1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt. 1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt. 1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt. 1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt. 2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt. 2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt. 2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Demográfia Népességének nemzetiségek szerinti alakulása
Neves személyek Itt született 1900. szeptember 17-én Ján Majko barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője. Itt született 1901. február 4-én Vitál József levéltáros, esztergomi levéltár-igazgató. Itt született 1926-ban Vojtech Mihálik költő.A Hét 24/18, 11 (1979. május 5.) Itt szolgált 1612-1624 között Babóthy Ferenc (1587 körül–1632) kanonok. Itt szolgált mint káplán Demény Dezső (1871-1937) római katolikus pap, író, zeneszerző, karnagy. Itt szolgált 1936-1937-ben Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános. Itt szolgált 1938-ban Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
Nevezetességei
Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban. A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.
Jegyzetek
Források Juraj Bárta - Juraj Pavúk 1959: Lengyelské sídlisko na "Vŕškoch" pri Dolnej Strede. Arch. roz. 11, 482-488.
További információk Községinfó Alsószerdahely Szlovákia térképén Tourst Channel.sk Travelatlas.sk
Alsoszerdahely Alsoszerdahely