A polgári jogban az adásvétel, illetőleg az adásvételi szerződés az egyik leggyakrabban előforduló jogviszony, illetve szerződéstípus. Hatályos magyar szabályozását a polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza.
A hatályos polgári törvénykönyvben A hatályos polgári törvénykönyv 2013. évi V. törvény harmadik részében („Egyes szerződések”) a XIV. cím („A tulajdonátruházó szerződések”) alá tartozó XXXII. fejezet szabályozza az adásvételi szerződés általános szabályait.
Adásvételi szerződés Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.2013. évi V. törvény 6:215. § (1) bek.
Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.2013. évi V. törvény 6:215. § (2) bek.
A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad.2013. évi V. törvény 6:215. § (3) bek. Az adásvételi szerződés tehát mintaként szolgál egyes egyéb szerződésfajták számára is.
Tulajdonjog-fenntartás Az adásvételi szerződést meg lehet kötni tulajdonjog-fenntartással vagy anélkül.
Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.2013. évi V. törvény 6:216. § (1) bek.
A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.2013. évi V. törvény 6:216. § (2) bek.
Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.2013. évi V. törvény 6:216. § (3) bek.
Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában
a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.2013. évi V. törvény 6:216. § (4) bek.
Hasznok szedése, teher- és kárveszélyviselés ingatlan adásvétele esetén Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.2013. évi V. törvény 6:217. §
A költségek viselése Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.2013. évi V. törvény 6:218. § (1) bek. A dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.2013. évi V. törvény 6:218. § (2) bek.
Mezőgazdasági vonatkozások A hatályos polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) az addigi mezőgazdasági termékértékesítési szerződést mint szerződésfajtát nem ismeri. Ugyanakkor az adásvételi szerződés altípusairól szóló XXXIV. fejezete két mezőgazdasági vonatkozású altípust szabályoz: a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést 2013. évi V. törvény 6:232. § és a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződést 2013. évi V. törvény 6:233. §
Az adásvétel különös nemei A 2013. évi V. törvény XXXIII. Fejezete szól az adásvétel különös nemeiről. Ezek a következők: Elővásárlási jog 2013. évi V. törvény 6:221. § A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal 2013. évi V. törvény 6:222. § Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága 2013. évi V. törvény 6:223. § Visszavásárlási jog 2013. évi V. törvény 6:224. § Vételi és eladási jog 2013. évi V. törvény 6:225. §
A fenti négy különös adásvételi nem közös szabályait a Ptk. 6:226. §-a szabályozza.Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai, 2013. évi V. törvény 6:226. § Pl. ezeket írásba kell foglalni.2013. évi V. törvény 6:226. § (1) bek. Megszűnik a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog, ha a dolog a kötelezettnek fel nem róható okból megsemmisül.2013. évi V. törvény 6:226. § (5) bek. Részletvétel 2013. évi V. törvény 6:227. § Megtekintésre vétel 2013. évi V. törvény 6:228. § Próbára vétel 2013. évi V. törvény 6:229. § Minta szerinti vétel 2013. évi V. törvény 6:230. §
Története
A római jogban A kezdetekkor, az áru a pénz átadással egybeesett mindig, tipikus régi csereügyletként is felfogható ez, amikor az egyik cserélt dolgot a pénz helyettesíti.
A két dolog (az adásvételi szerződés megkötése és a vételár kifizetése) akkor vált szét, mikor megjelent a hitelezés lehetősége. Tehát az eladó átadja a szerződés tárgyát, azonban, az ellenértéket ő csak később kapja meg.
Ennél is újabb, amikor a szolgáltatás is elválik, tehát később teljesítik, mint a szerződést aláírnák. Így vált az adásvétel dologi ügyletből (készvételből) kötelmi ügyletté (szerződéssé), vagyis a dologátruházó ügylet (traditio) puszta causájából önálló szerződéssé (emptio venditio). Az adásvételi szerződés jogi kötelező erejének alapját a felek ilyen irányú megegyezésében, consensusában találták meg a rómaiak. Így vált általánossá, hogy az adásvételi szerződés alapja a megegyezés, minden más csak lebonyolítás igazából.
A praetor peregrinus és a praetor urbanus is javasolta edictumában az actio emptit és az actio venditit, s ezzel jött létre a római jogban az első konszenzuál szerződés, az emptio venditio, amely a Kre. I. században civiljogi recepciót nyert.
A posztklasszikus korban a készvétel ismét előtérbe került. Emellett az értékesebb dolgok adásvételénél kötelezővé vált az írásbeliség, aminek következtében az adásvétel szinte elvesztette konszenzuál – szerződési jellegét.
Iustinianus idejében a felek kiköthették az írásbeliséget, s ilyenkor az adásvétel csak akkor jön létre, akkor kész (emptio perfecta) ha azt a felek írásba foglalták, és az adásvételről szóló okiratot aláírták.http://www.jegyzetportal.hu/dl.php?p=/romai_jog/e103&i=542.doc
A már nem hatályos 1959. évi IV. törvényben Az 1959. évi Ptk.1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről. az adásvételt Az adásvétel és a csere címet viselő XXXIII. fejezetében szabályozta.
Jegyzetek
Források 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről Nochta Tibor, Kovács Bálint, Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog Kötelmi jog Különös rész, Dialóg Campus Kiadó, 2. kiadás, 2012, Budapest-Pécs,
Külső hivatkozások Nemzeti Jogszabálytár
Kapcsolódó szócikkek Csere Szállítási szerződés Ingatlanügynökség Okirat
Kategória:Polgári jog