Tóth Ilona Gizella (Cinkota-Árpádföld, 1932. október 23. – Budapest, 1957. június 28.) szigorló orvostanhallgató, akit az 1956-os forradalom után kivégeztek. Személye az 1956 utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. Szülőháza 2016 óta emlékhelyként működik és kiegészül egy konferenciateremmel, illetve a bírósági perének tárgyalóterméhez hasonlóan berendezett helyszínnel.

Élete 1932-ben, a ma Budapest önálló kerületrészeként ismert, de 1950-ig Cinkotához tartozó Árpádföldön született. Szülei korán, négy évesTóth Ilonka, az 1956-os forradalom vértanúja, bp16.hu – 2016. október 25. – Utoljára szerkesztve: 2020. feb. 18. korában elváltak, és mindössze két éves volt, amikor tanítónő édesanyjával (Nagy IlonaÍtélet és vádirat, fellebbezés utáni ítélet, Tóth Ilona Gizella és társai ügyében, mandadb.hu 1957.) elköltözött. De gyakran látogatta édesapját (Tóth Ferenc József) is szülőházában, a Széchenyi utca 10-es (az 1950-es évektőlBudapesti útmutató – 1956 (adt.arcanum.com) Állás utca 57.) szám alatt. Anyai nagyszülei nem messze, a Fertály utca – Katymár utca sarkán laktak. Református volt, a Kálvin téri templomba jártak istentiszteletre. Szeretett sportolni: atletizált, vívott, majd repült is. Tanulmányai alatt végig jó tanuló volt. A középiskolában DISZ-titkár volt, de miután egy nyilvános vitán az egész vezetőséggel szemben bírálta az értelmiségi származásúak hátrányos megkülönböztetését a továbbtanulásban, le kellett mondania.

1943-tól volt a zuglói Budapesti Magyar Király Állami Erzsébet-Nőiskola leánygimnázium és Nőnevelőintézet tanulója,A Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola, Budapest évkönyve az 1943–44. iskolai évről, az intézet alapításának 71-ik, a leányközépiskola fennállásának 17-ik esztendejében – 1944 (adt.arcanum.com) és ott is érettségizett 1951-ben, de akkor már Teleki Blanka Általános Leánygimnázium volt az intézmény neve. Ezután felvették a budapesti orvostudományi egyetemre, ott azonban már oklevelet nem szerezhetett, mivel – csupán 24 éves szigorló orvostanhallgatóként – 1957. június 28-án kivégezték. Bár a vélemények megoszlanak, a legtöbben abban egyetértenek, hogy a vádként felmerült események teljes bizonyossággal utólag már nem rekonstruálhatók, a korabeli dokumentumokban (bírósági, rendőrségi és boncjegyzőkönyvek) tartalmában – ahogy Eörsi László fogalmazott – ellentmondások, hiányosságok, hibák és „elszólások” vannak, és Tóth Ilona a forradalom mártírja.A 24.hu Tóth Ilona-pert feldolgozó sorozata: A Kádár-rendszer bosszúja: Tóth Ilona letartóztatása – 2007. november 20.; Tóth Ilona: „Ölni akartam!” – 2008. március 4.; Kádár meg akarta menteni Tóth Ilonát? – 2008. június 28.; „Madzag lesz b… meg!” – mégis bűnös Tóth Ilona? – 2008. július 1.

A medika 1956-ban ötödéves szigorló (egyetemi tanulmányainak a befejezése előtt álló, utolsó szigorlatára vagy szigorlataira készülőszigorló; A magyar nyelv értelmező szótára Első kiadás: 1959–1962.) orvostanhallgató volt. A forradalom előtt a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt 1956. október 23-án részt vett a diáktüntetésen. Október 25-én jelentkezett ápolónőnek a Szövetség utcai kórházba, ahol azonban nem tudtak munkát adni neki, így átküldték a Péterfy utcai kórházba, ahol az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett. November 1-jétől a kórház kisegítő részlegének vezetője lett. November 11-e után bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalmakba, röpcédulákat készített, és részt vett az Élünk című folyóirat szerkesztésében.

1956. november 19-e éjjelén egy a Domonkos utcai kisegítő kórházban tartott razzia során őrizetbe vették és a Deák téri főkapitányságon előállították hét fiatallal, akik közül csak Molnár Józsefet állították bíróság elé, a többieket a rendőrségi vizsgálat lezárása után szabadon engedték. Eredetileg röplapozásért tartóztatták le, majd egy kihallgatás során, december 4-től kezdve – a periratok szerint társai forradalom alatti kegyetlenségéről értesülve – tett gyilkossággal kapcsolatban önmagára terhelő, beismerő vallomásokat. A védelem stratégiája – nyilatkozta Kiss Réka történész – a tárgyaláson ezért nem az igazság kiderítése volt, hanem Tóth Ilonának a halálos ítélettől való megmenekítése. Ügyvédje Kardos János volt (abban az időben ez a per volt az utolsó, ahol a vádlottak szabadon választhattak védőt), akinek meggyőződése volt, hogy védence ártatlan. Szerinte az első vádirat megszületésekor még előreláthatóan 10-15 év börtönbüntetésre akarták ítélni. Tóth Ilona azonban az egész per során minden felmerülő vádpontot magára vállalt, ha ellentmondás merült is fel, azt saját bűneit súlyosbítva oldotta fel. Bűnösségét saját és vádlott-társai beismerése igazolta. 1957. január 29-étől tárgyalása már a nemzetközi nyilvánosság előtt zajlott. A kegyelmi tanácskozáson Tóth Ilona esetében B. Tóth Matild bírónő is a halálos ítélet megváltoztatása mellett foglalt állást, illetve Molnár György ügyész is csak súlyos, de nem a legsúlyosabb büntetést kérte. A két politikai delegált ülnök, Kolláthi Ferenc és Kócs Sándor azonban már első fokon, 1957. április 8-án halált kért Tóth Ilonára és a vádlottak padján ülő forradalmárokból kettőre. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa fellebbezési tárgyalásán végül ál­lamrend elleni szervezkedés, gyilkosság, foly­tatólagosan elkövetett izga­tás és személyes szabadság megsértése vádjával Gyöngyösi Miklóssal, Gönczi Ferenccel és Kovács Ferenccel (segédmunkásKovács Ferenc ) együtt halálra ítélte, és 1957. június 28-án – két nappal a többiek után – felakasztották. A szintén e perben vádlott Obersovszky Gyula és Gáli József ügyében a legfelsőbb ügyész törvényességi óvással élt, ami alapján halálbüntetés helyett előbbit élet­fogytiglani, utóbbit pedig 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Molnár József letöltendő börtönbüntetést kapott.Megkezdték Tóth Ilona és társai fellebbviteli tárgyalását, Népakarat 2. évfolyam 134. szám, 1957. június 11. (adt.arcanum.com)Az Igazságügyminisztérium közleménye, Csongrád Megyei Hírlap 2. évfolyam 155. szám, 1957. július 5. (adt.arcanum.com)

A vád állítása, miszerint 1956. november 18-án Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc segítségével mint a Domonkos utcai, szükségkórházzá átalakított részleg vezetője orvosi eszközökkel (vénába fecskendezett benzinnel, más változat szerint altatóval és szívszúrással) megölte Kollár István1956. Mégis, kinek az emlékezete?, rubicon.hu rakodómunkást,„Madzag lesz b… meg!” – mégis bűnös Tóth Ilona?, 24.hu mert az Államvédelmi Hatóság tagjának vélték, a rendszerváltás után egy időre politikai felhangokat sem nélkülöző viták kereszttüzébe került. Az üggyel foglalkozó történészek és kutatók egy része azon a véleményen van, hogy Tóth Ilonát koncepciós perben ítélték el, mert nem követett el (vagy nem ő követte el a) gyilkosságot, bár az akkori események pontos menetét utólag lehetetlen teljes biztonsággal rekonstruálni.Kiss Réka – M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. Tóth Ilona tragikuma . Kairosz Kiadó, Budapest, 2007Jobbágyi Gábor: Néma talp – Tóth Ilona, az orvosi kar mártírja. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006. Részletek online: I. , II. , III. Elutasítás és újabb panasz – A legfőbb ügyészhez fordultak az ’56-os mártírt dehonesztáló előadás miatt, Magyar Nemzet Online, 2007. április 28.Kivégzés hamis tényállítás alapján, Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2007. április 1. Tóth Ilona és társai perükben azt vallották, hogy elkövették a gyilkosságot, sőt részletesen (bár nem teljesen egybehangzóan) elő is adták, miképp történt. A beismerő vallomásokat azonban a történészek többsége szerint kényszer hatására, és/vagy más személyek fedezése érdekében tehették. Ellentétes állásponton van Eörsi László, aki szerint Tóth Ilona vallomása őszinte volt, és ha voltak is enyhítő körülmények, ténylegesen részt vett az emberölésben. Eörsi László: Tóth Ilona – A valóság és a mítosz (Beszélő, 2002/6. 82–96. old. – In: Eörsi László: Mítoszok helyett – 1956 Budapest, Noran Kiadó, 2003, 201–257. old. ), Beszélő, 2002. június

Bírósági felülvizsgálat A Legfelsőbb Bíróság Tóth Ilona testvérének kérésére 1990-ben felülvizsgálta a bírósági eljárást, de a semmissé nyilvánítás iránti kérelmet elutasította. Tíz évvel később a 2000. évi CXXX. törvény elrendelte, hogy a különböző 1956–57-ben alkotott jogszabályok alapján rögtönbíráskodásban, gyorsított eljárásban illetve népbírósági tanács előtti eljárásban „a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt” történt elmarasztaló ítéleteket az ügyben eljárt elsőfokú bíróság nyilvánítsa semmissé.2000. évi CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról Ennek alapján 2001 februárjában a Fővárosi Bíróság a Tóth Ilona elleni 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította.Balogh Zsigmond: A Kende Péter-szindróma, magyarnemzet.hu – 2002. június 9.Pósa Zoltán: Kik kiáltanak gyilkost?!, magyarnemzet.hu – 2002. máj. 6.

Emlékezete bélyegkép|Bronzszobra a XVI. kerületben

2001-ben szülőföldjén, a XVI. kerületben a Déli harangszó Baráti Kör kezdeményezésére posztumusz díszpolgárrá választották.A Kulturális és Sport Bizottság a 245/2001. (III. 13.) KT határozata (ksb_2001.zip); Bizottsági dokumentumok: Kulturális és Sport Bizottság (2000–)2001. október 9-én (kedden) 9 órakor a Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (Budapest XVI. ker. Havashalom u. 43. szám fszt. 18.) hivatalos helyiségében megtartott 23. számú képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, bp16.hu Szintén ez év novemberétől életnagyságú mellszobra – Domonkos Béla eredetileg 2000. október 23-án, a mátyásföldi Kalitka utcai Laki Károly Néprajzi Magángyűjteménye múzeum kertjében felavatott alkotása – a budapesti Nagyvárad téren áll, a SOTE elméleti tömbjének bejáratánál.Halottainkra emlékezünk, Magyar Nemzet 64. évfolyam 255. szám - 2001. november 2. (online: adtplus.arcanum.hu)Pósa Zoltán: Kik kiáltanak gyilkost?!, magyarnemzet.hu - 2002. május 6. Budapest XVI. kerületében 2008. június 27-én, az Állás utca–Zöldséges utca kereszteződésében a saroktelek, ahol a SOTE előtti mellszobrának másik példánya áll, a Tóth Ilonka tér nevet kapta.Tóth Ilonka tér Árpádföldön Ettől nem messze (Állás u. 57.) 2016-ban a kerületi önkormányzat 125 millió forintos ráfordítással emlékházzá alakította Tóth Ilona szülőházát. Ugyanebben az évben a Borotvás utca 2. háztömb Veres Péter út irányába néző tűzfalára egy a medikát ábrázoló falfestmény került.Emlékházat kap Tóth Ilona Magyar Nemzet OnlineÁtadták a Tóth Ilonka Emlékházat, magyarforradalom1956.hu1956 // Tóth Ilona, neopaint.hu

Dunakeszin és Diósdon utcát,Google térkép: Dunakeszi, Tóth Ilona utca és Diósd, Tóth Ilona utca Miskolcon 2006-ban orvosszállót neveztek el róla.

2005-ben dr. Körmendy Béla akadémikus és felesége létrehozta a Tóth Ilona Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben Tóth Ilona-díjban részesüljön a Kárpát-medence egy megfelelő nemzettudattal rendelkező, kiváló szakmai és tanulmányi eredményeket elérő orvostanhallgatója. Az emlékdíj plakettjét Győrfi Lajos szobrászművész tervezte.

Bár Tóth Ilona feltehetően soha nem járt Pécs városában, 2008. november 16-a óta arcát és nevét mégis emléktábla őrzi a Széchenyi térről nyíló Nagy Lajos Gimnázium bejárati falán. Győrfi Lajos éremnagyságú domborművét, amelyet márvány emléktáblára helyeztek, a Tóth Ilona Alapítvány és az Összefogás Pécsért Egyesület állíttatta.Á.T.: Egy 1956-os elítélt leány pécsi emlékhelye, pecsi-notortenet.blog.hu – 2015. október 23.

2010. február 24-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a meggyilkolt medika volt iskolájában, a zuglói Teleki Blanka Gimnáziumban is Tóth Ilonka-emléktáblát avattak.A XVI. kerület díszpolgára Zuglóban is otthonra talált, helyihirek.hu – 2010. március 3.