Az Appius Claudius Pulcher nevet az Római Köztársaság számos politikusa viselte a patriciusi eredetű Claudia gensből. A pulcher agnomen jelentése: „szép”.
Appius Claudius Pulcher, Appius Claudius Caecus fia, Kr. e. 212 consulja; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia, Kr. e. 185 consulja; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia, Kr. e. 143 consulja; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia, Kr. e. 89 praetora; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia, Kr. e. 54 consulja; Appius Claudius Pulcher és Appius Claudius Pulcher, az előbbi unokaöccsei Caius nevű öccsétől. Egyiküket, akit eredetileg Caiusnak hívtak, a fiúgyermek nélkül maradt nagybácsi valószínűleg örökbe fogadta, innen a névazonosság. Mindketten részt vettek Clodius nagybátyjuk halála után Milo megvádolásában. A fiatalabbik Kr. e. 51-ben megvádolta Marcus Serviliust, hogy hagyta magát időközben elhunyt apjától megvesztegetni, ám végül ő került a vádlottak padjára visszaélések miatt, míg Servilius elmenekült. Az idősebbik Kr. e. 50-ben hazavezette Galliából Caesar Pompeiustól kölcsönkapott legióit. Kr. e. 38-ban egyikük consulságra jutott, de nem lehet eldönteni, hogy melyikük.
A család egy másik ágából is ismert a név néhány viselője: Appius Claudius Pulcher, a Kr. e. 130-ban consuli hivatalt viselt Caius Claudius Pulcher fia; Appius Claudius Pulcher, az előbbi fia, Kr. e. 87-ben katonai tribunus, Kr. e. 77-ben interrex; Appius Claudius Pulcher, az előbbi unokatestvére, Kr. e. 79-ben consul volt, majd Macedonia helytartója, ahol Kr. e. 76 előtt bekövetkezett haláláig a barbárokkal harcolt.